Cikkünk frissül…
Melléthei-Barna Márton szerint a javaslat nem pusztán technikai korrekció, „ez a javaslat állásfoglalás arról, hogy milyen államot kívánunk építeni Magyarországon a következő évtizedekben. Arról kell döntenünk, milyen legyen Magyarország erkölcsi és alkotmányos rendje. Olyan államot akarunk-e, ahol a hatalom időben korlátozott, ellenőrizhető, és végső soron mindig visszatér-e az államok kezébe, vagy olyat, ahol a politikai hatalom fokozatosan tartós személyi uralom lesz, a közvagyon pedig magánbefolyássá alakul.”
„A modern alkotmányos demokrácia egyik legfontosabb alapelve, hogy a hatalomgyakorlás nem lehet korlátlan. Egyetlen politikai szereplő sem válhat leválhatatlanná, egyetlen hatalmi központ sem nőhet a demokratikus kontroll fölé” – sorolta a tiszás képviselő, hozzátéve:
Javasoljuk, hogy Magyarországon a miniszterelnök megbízatás legfeljebb összesen nyolc évben legyen betölthető, megszakításokkal együtt, az 1990 utáni demokratikus időszak teljes egészét figyelembe véve. Ez nem személyek ellen irányuló szabály, nem politikai bosszú, nem pillanatnyi politikai érdek által diktált rendelkezés, hanem alkotmányos garancia
– fogalmazott Melléthei-Barna Márton, hozzátéve: annak kimondása, hogy „a köztársaság erősebb kell legyen bármely politikai vezetőnél, valamint a demokratikus rendszer nem épülhet egyetlen ember tartós jelenlétére, és a politikai közösség hosszútávú szabadsága fontosabb, mint bármilyen pillanatnyi politikai hatalmi érdek.”
A képviselő a közérdekű vagyonkezelő alapítványokról úgy fogalmazott, hogy „Magyarországon olyan konstrukciók jöttek létre, amelyekben hatalmas mennyiségű közvagyon került ki a közvetlen demokratikus kontroll alól. Egyetemek, részvénycsomagok, ingatlanok kerültek alapítványi struktúrába úgy, hogy az állam később nem, vagy alig gyakorolhat tényleges ellenőrzést.”
„Ez nem pusztán jogtechnikai kérdés, hanem a demokratikus felelősség kérdése. Ez a vagyon nemzeti vagyon, és ami nemzeti vagyon, az nem szakítható ki véglegesen a demokratikus felelősség rendszeréből” – tette világossá Melléthei-Barna Márton, aki szerint a módosítás célja, hogy helyreállítsa az állami felelősséget és az alkotmányos kontrollt.
Ez nem államosítási ideológia, nem politikai revans, hanem a közvagyon alkotmányos védelme. A közpénz nem veszítheti el közpénz jellegét
– húzta alá a képviselő, aki a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetéséről is beszélt: „Meggyőződésem, hogy alkotmányos demokráciában nem maradhatnak fenn olyan intézmények, amelyek legitim közjogi funkció nélkül működnek, miközben alkalmasak lehetnek megfélemlítésre, a civil társadalom nyomás alá helyezésére. Ez a hivatal semmilyen hasznos funkciót nem látott el, annak egyetlen célja volt, a félelemkeltés.”
Bódis Péter államtitkár az Alaptörvény-módosítás céljának „hazánk demokratikus intézményrendszerének és a közvagyon védelmének, a jogállamiság eszközrendszerének helyreállítását” nevezte.
Olyan történelmi pillanatban vagyunk, amikor a választók egyértelmű felhatalmazása alapján világos és határozott döntéseket kell hoznunk annak érdekében, hogy a közhatalom gyakorlása visszatérjen a tiszta, demokratikus keretek közé, és vissza tudjuk állítani a közbizalmat
– mondta az államtitkár.
Stumpf Péter (Tisza) is a javaslat elfogadása mellett érvelt, többek között úgy vélekedve, hogy az előterjesztés az április 12-i „felszabadulásélményt” emeli alkotmányos szintre. Stumpf Péter azt állította, nem személyre szabott a javaslat, hanem rendszerszintű változásról szól, miközben a hatalom önmagát korlátozza, ráadásul így folyamatos megújulásra kényszerülnek majd a pártok.
Magyar Péter odaült Gulyás Gergely elé, amíg a Fidesz frakcióvezetője beszélt
A Fidesz vezérszónoka Gulyás Gergely volt, a felszólalás idejére Magyar Péter a miniszterelnöki szék helyett az egyik miniszteri székbe ült, közvetlenül a Fidesz frakcióvezetője elé.
Gulyás Gergely üdvözölte a miniszterelnököt, majd sok szempontból újszerűnek és sajátosnak nevezte az Alaptörvény-módosítást. A politikus kulcsfontosságúnak nevezte, hogy a kormánytöbbség korrekciót hajtott végre, és a kereszténység védelmére vonatkozó rész mégsem kerül ki az Alaptörvényből.
„Önök miniszterelnöki típusú rendszerben olyat, hogy két ciklusra korlátozott a miniszterelnöki megbízatás, nem nagyon találnak. Mondhatnám, hogy ahol találnak, azok alkotmányos monarchiák. Ez Belize és Thaiföld, ott találtunk hasonlókat, tehát a belizi és thaiföldi úton indulunk el. Ezt érdemes megfontolni” – jegyezte meg Gulyás Gergely, aki Magyar Péternek kifejtette: „Miniszterelnök úr, az orosz egy elnöki rendszer, elég jól ismeri az orosz közjogi berendezkedést. Hasonlóan jól ismerjük, mert ugyanott, ugyanazt tanultuk.”
Végső soron hiába mondja Barna Márton képviselőtársam, aki szintén évfolyamtársam volt, hogy a demokrácia kinyitása, valójában arról van szó, ha a magyar választópolgárok úgy gondolnák, hogy 2030-ben és 2034-ben is Magyar Pétert szeretnék miniszterelnökként látni, akkor ezt a jogot elveszik tőlük. Jó jelnek és a közös konszenzus alapjának tartom, hogy azt a gondolatot, amivel Magyar Pétertől megvonnák a hatalmat, önök megtapsolják
– reagált Gulyás Gergely a tiszás padsorokból érkező tapsra.
A frakcióvezető világossá tette: „Ilyen szabályozás Európában nincs. Ahol van olyan ország, ahol van, de azok mind alkotmányos monarchiák. Ettől még, ha a jövőre nézve vezetnék be, megérdemelné a vitát, bár akkor sem tartanám jó ötletnek.”
Az, hogy ezt visszamenőleges hatállyal teszik, minden civilizált jogelvnek ellentmond. Azt végképp nem értem, miért vitatkozunk a visszamenőleges hatályról, ennek egyértelmű jogirodalma és alkotmánybírósági gyakorlata van. Ez olyan határátlépés, ami elfogadhatatlan
– jelentette ki Gulyás Gergely, hozzátéve: „Miniszterelnök úr itt kommentálja azt, hogy a volt miniszterelnök nem tagja most a parlamentnek, de szeretném jelezni, hogy miniszterelnök úr sem volt tagja az előző parlamentnek mégis megválasztották, ilyen kizáró szabály nincs.”
Gulyás Gergely a közérdekű vagyonkezelő alapítványokról közölte: „Megértéssel fordulok a kormánytöbbséghez, mert önök a választási kampányban ezzel kapcsolatba tettek ígéreteket. Ezek egy része nem a valós helyzetből indult ki, egyértelműen látni fogják, hogy mindig is az állami vagyonkörbe soroltatott és kellett sorolni a kekvák által kezelt vagyont is. Azok a vádak, hogy ezek kikerültek a közvagyonból, nem voltak igazak. Az igaz hogy, a kormány átadta a jogot gyakorlását a kuratóriumnak. Ezt önök visszavehetik.” A frakcióvezető szerint ez a működés jobb finanszírozást jelentett, ezért sok szenátus döntött emellett, ráadásul az államtól való szabadabb működést, jobb rendszert biztosított.
A politikus ugyanakkor figyelmeztetett: „A kekvák kétféleképpen jöttek létre: voltak olyan alapítványok, amelyek korábban is alapítványi formában működtek és alakultak át, ebben az esetben az ő eredeti vagyonuk nem államosítható. Amit az állam odaadott, vagy akár annak a haszna, amit az állam odaadott, az visszavehető, de amit nem az állam adott oda, hanem magánszemélyek végrendelkeztek, vagy akár saját vagyonból került az alapítványhoz, ha minden visszajár, akkor az annak jár vissza, aki adta, vagy ha marad a kekva, akkor hasznosítani kell a közös cél érdekében.”
Gulyás Gergely a miniszterelnöki ciklusok korlátozásával kapcsolatban rámutatott: „Ha a köztársasági elnök nyolc év múlva, vagy bármikor a nyolc éves miniszterelnöki megbízatási időszak lejár, úgy tűzi ki a választást, hogy az később van, akkor két-három hétig az országnak nem lesz miniszterelnöke, mert kénytelen leköszönni. Ez egy átadás átvételt meg fog nehezíteni, egy szövegpontosítással orvosolható.”
Emlékezetes, hogy Magyar Péter a keddi parlamenti vita hevében felállt a helyéről, odasétált Gulyás Gergelyhez, és mondott neki valamit. Az elhangzottakról azóta a miniszterelnök és a Fidesz frakcióvezetője is beszámolt.
„Orbán Viktorról, a bosszúról és a félelemről szól a javaslat”
Rétvári Bence felszólalásában a keresztény kultúra védelmének fontosságát hangsúlyozta, a KDNP-s politikus örül annak, hogy a tiltakozó petíciójuk után a keresztény kultúra védelmére vonatkozó rész mégis marad az Alaptörvényben.
A KDNP frakcióvezetője a miniszterelnöki tisztségben töltött évek számának korlátozását „lex Orbánnak” nevezte, majd közölte:
Remegő kézzel írt Alaptörvény-módosítás. Annyira tartanak és félnek attól, hogy Orbán Viktor elindul a választásokon és újra miniszterelnöki versenybe száll, hogy ezt az Alaptörvényben akarják kizárni. Ilyet máshol Európában senki nem csinált, legfeljebb csak a banánköztársaságokban, hogy a győztes jogi eszközökkel Alaptörvénybe iktatja azt, hogy akit a magyar emberek rekordszámban megválasztottak miniszterelnöknek, nem választhatják meg még egyszer. Ez személyre szabott jogalkotás.
Rétvári Bence így folytatta: „Orbán Viktorról, a bosszúról és a félelemről szól a javaslat, különben nem lenne visszamenőleges hatályú.”
A KDNP-s politikus a közérdekű vagyonkezelő alapítványokra vonatkozó részt úgy kommentálta, hogy azzal újra kalitkába zárnák az egyetemeket, mert az egyetem vezetése nem tudna teljesítményre ösztönözni. Rétvári Bence szerint szükség van a Szuverenitásvédelmi Hivatalra is.
Toroczkai László Magyar Péternek: a Tisza Párt pontosan azt csinálja, amit az általa sokat kritizált Fidesz csinált
Toroczkai László azzal kezdte felszólalását, hogy ma „Nagyváradon a premontrei rendház falát áttörve a román hatalom emberei behatoltak, a sekrestyét lelakatolták.” A Mi Hazánk elnöke követeli és elvárja, hogy a magyar kormány ebben az ügyben intézkedjen.
Ami az Alaptörvény-módosítás illeti, Toroczkai László alkotmányozó nemzetgyűlést írna ki, majd párhuzamot vont a Tisza és a Fidesz közé:
Salátatörvényt nyújtanak be, benne a Szuverenitásvédelmi Hivatallal, a kekvákkal, és a miniszterelnöki ciklusok korlátozásával. Három olyan ügyet gyúrtak össze, amiket külön-külön kellene beterjeszteni. Bevett gyakorlat volt az elmúlt években, a Tisza Párt pontosan azt csinálja, amit az általa sokat kritizált Fidesz csinált.
Toroczkai László arra utaló jeleket is lát, hogy „a Tisza Párt szó szerint vissza akar élni a kétharmados hatalmával. Szekunder szégyenérzete volt az embernek, amikor végig kellett nézni, ahogy a miniszterelnök úr dehumanizálni akarta, szénné akarta alázni a köztársasági elnököt. Teljesen mindegy, hogy mit gondolunk Sulyok Tamásról, nem a mi elnökünk, nem mi választottuk meg, de ezt senkivel nem lehet megtenni, még akkor sem, ha nem értünk egyet a betöltött pozíciójával, vagy azzal, hogy a fideszes kétharmad tette oda.”
A pártelnök örülne, ha a helyzetet legalább úgy próbálnák megoldani, hogy közvetlen elnökválasztást vezetnek be, amit tudnának támogatni. Toroczkai László szerint a mostani rendszerben a Tisza is odaültet majd valakit az államfői pozícióba, „aztán majd elmondják az RTL-nek, hogy nem pártember, hanem köztiszteletben álló ember, ahogy a Fidesz is elmondta Sulyok Tamásról.”
Miben különböznek önök a Fidesztől? Semmiben
– jelentette ki Toroczkai László, hozzátéve: „Kifejezetten ijesztő és aggodalomra okot adó megmozdulásai voltak miniszterelnök úr. Bármelyik afrikai diktátor megnyalná a tíz ujját, ahogy Havasi Bertalannal elbánt, csak azért mert a munkahelyén odaállt ön elé. Még aznap kiadott egy közlönyt, hogy ki van rúgva.”
A Mi Hazánk elnöke megemlítette a TEK-főigazgató menesztését is, Toroczkai László épp kedden beszélt Hajdu Jánosról a parlamentben: „Nem merek már senkit megemlíteni, mert azonnal ki fogja rúgni. Ne éljen vissza a hatalmával, és ne felejtse el, hogy 4,7 millió honfitársunk nem szavazott a Tisza Pártra.”
Toroczkai László nem kétli, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal haszontalan volt, ugyanakkor leszögezte: szükség lenne arra, hogy védjék Magyarország szuverenitását.
(Borítókép: Magyar Péter odaült Gulyás Gergely elé a parlamentben 2026. május 27-én. Fotó: Szollár Zsófi / Index)
Olvasd tovább itt: index.hu
