Kormánypárti képviselők kezdeményezésére az Országgyűlés kedden létrehozott öt vizsgálóbizottságot. A parlament szerdai ülésén a vizsgálóbizottságok munkáját szabályozó javaslatról tárgyaltak. Az előterjesztés pénzbüntetést és elővezetési lehetőséget is kilátásba helyez arra az esetre, ha szabályszerű idézés után többször sem jelenik meg az érintett az vizsgálóbizottság előtt.
A bizottságok feladatairól és céljairól szóló határozatok szerdán jelentek meg a Magyar Közlönyben. Mutatjuk, mely testületnek mi lesz a dolga.
A Gyermekvédelem Rendszerszintű Válságát Feltáró Vizsgálóbizottság célja és feladata az lesz, hogy:
- Feltárja, hogy a rendszer hiányosságai hogyan veszélyeztetik a gyermekek biztonságát és jogait;
- Megvizsgálja a szakellátás túlterheltségét, a nevelőszülői hálózat kapacitáshiányát, az intézmények alulfinanszírozottságát, a szakemberhiányt és a jelzőrendszer működését;
- Feltárja, hogy az állami, fenntartói, gyámhatósági, egészségügyi, oktatási, rendészeti és gyermekjóléti szereplők együttműködése miért nem elégséges a bántalmazás és elhanyagolás megelőzésére;
- Megvizsgálja, hogy az állami forrásbővítések és intézkedések hoztak-e rendszerszintű javulást vagy csak válságkezelő beavatkozások maradtak;
- A bizottság javaslatot tesz a gyermekvédelmi rendszer megerősítésére, az átláthatóság növelésére, a szakemberhiány kezelésére és a gyermekek jogainak hatékonyabb védelmére.
A Kegyelmi Botrány Felelőseit Feltáró Vizsgálóbizottság feladatai az alábbiak lesznek:
- Megvizsgálja, hogy a kegyelmi döntés előkészítése, ellenjegyzése és meghozatala megfelelt-e a jogállamiság, átláthatóság és gyermekvédelmi követelményeknek;
- Feltárja, hogy a Sándor-palota, az Igazságügyi Minisztérium, kormányzati, pártpolitikai és esetleges egyházi szereplők milyen szerepet játszottak a döntésben;
- Meghatározza, kiket terhel politikai, szakmai vagy igazgatási felelősség a feltárt visszásságokért;
- Javaslatot tesz a kegyelmi eljárások átláthatóságának növelésére és a politikai befolyásolás kizárására.
A Spontán Privatizációt és a Közvagyon Elvesztését Feltáró Vizsgálóbizottság dolgai között az szerepel, hogy:
- A bizottság az 1987–2000 közötti privatizációs folyamatokat, állami vállalatok átalakítását, vezetői kivásárlásokat, áron aluli vagyonkiszervezéseket, párt- és szakszervezeti vagyonmozgásokat, valamint külföldi vegyesvállalatok és impex-hálózatok szerepét vizsgálja;
- A vizsgálat célja a jogszabályi kiskapuk, hiányzó kontrollmechanizmusok és politikai-gazdasági összefonódások feltárása, nem egyedi jogi felelősség megállapítása;
- A bizottság javaslatot tesz a kapcsolódó iratok nyilvánosságra hozatalára, a közvagyon védelmét és az állami vagyonkezelés átláthatóságát erősítő intézkedésekre.
A Végrehajtási Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottságnak az alábbi teendőket kell elvégeznie:
- Feltárja, hogy a végrehajtási rendszer hiányosságai hogyan vezettek tömeges adósságspirálokhoz és rendszerszintű visszaélésekhez;
- A vizsgálat kiterjed a jogszabályi, intézményi, felügyeleti és pénzügyi működés hiányosságaira, valamint a kinevezési, díjazási és politikai befolyásolási mechanizmusokra;
- A bizottság javaslatot tesz egy állami, nonprofit, átláthatóbb és emberségesebb végrehajtási modell kialakítására.
Az MNB Működésével Kapcsolatos Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottság is kapott feladatokat, méghozzá:
- Feltárja, hogy sérültek-e az átláthatóság, takarékosság, közpénzvédelem és felelős gazdálkodás követelményei;
- A vizsgálat alapját az Állami Számvevőszék 2025-ös megállapításai adják, amelyek szerint több száz milliárd forintnyi közpénz kezelése vált átláthatatlanná;
- A bizottság nem egyedi büntetőjogi felelősséget vizsgál, hanem a jogalkotási, intézményi, felügyeleti és politikai felelősségi láncot tárja fel.
Valamennyi testületnek december 31-ig kell elkészítenie a jelentését. Mindegyik bizottság hat tagból áll, az elnököket a Tisza Párt jelöli. A tisztviselők nem részesülnek díjazásban a munkájukért.
(Borítókép: Az országgyűlés ülése 2026. május 27-én. Fotó: Szollár Zsófi / Index)
Olvasd tovább itt: index.hu
