A tanév során folyamatosan áthelyezik a javítóintézetben élő gyermekeket egyik intézményből a másikba. A Szőlő utcai intézmény bezárása óta január óta 70 fiatalnak kellett új helyre költöznie. Jelenleg az Aszódi Javítóintézetben 87, a Debreceniben 117, a Nagykanizsai intézményben 50, a Rákospalatán pedig 40 fiatal él. Eddig az Aszódi Javítóintézetből 9, a Nagykanizsából 23 és a Debreceniből 38 gyermek került át más intézménybe.
Az aszódi intézmény munkatársai sem tudják, miért történik ez a lépés, és azt sem, hogy a jövőben hova fognak tartozni, illetve ki irányítja majd a munkájukat. Ezt a bizonytalan helyzetet a gyermekek és a felnőttek is nehezen élik meg.
A javítóintézetek fenntartását 2025 decemberében a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságához (BVOP) rendelték, amely az úthelyezésekről elmondta, hogy azok mindig szakmai és jogszabályi szempontok figyelembevételével történnek. Az intézmények közötti áthelyezés során a fiatalok jogi helyzetét, az intézmények kapacitását és a biztonságos működést is mérlegelik.
A BVOP tájékoztatása szerint a Szőlő utcai intézmény munkáltatói tárgyalásokat folytattak a közalkalmazotti tanáccsal a bezárásról, és alternatív munkalehetőségeket is kínáltak a dolgozóknak.
Az Orbán-kormány januári határozata alapján a javítóintézeti rendszer átalakítása megkezdődött, kezdve a Szőlő utcai Budapesti Javítóintézet bezárásával. A tervek szerint egy új, országos hatáskörű javítóintézetet alakítanak, amely átvállalja a megszűnő intézmények feladatait, ezzel egységesebbé és hatékonyabbá téve a működésüket.
Nemrégiben jelent meg a Hintalovon Alapítvány 10. gyermekjogi jelentése, amely alapján 2024-re 33,8%-kal nőtt a szexuális bántalmazás áldozatává vált gyermekek száma. 2025-től kezdve a magyar társadalom egyre inkább felismerte, hogy nem csupán bántalmazások zajlanak a rendszerben, hanem egy bántalmazó rendszer működése is megfigyelhető.
Forrás telex.hu
