Schiffer: Sulyok megakadályozhatja Magyar Péter…


Hosszú alkotmányjogi érvelésben bírálta a Tisza miniszterelnöki ciklusok maximalizálásáról szóló alaptörvény-módosítási javaslatát Schiffer András ügyvéd. A közbeszédben már Lex Orbánként emlegetett elképzelés alapján legfeljebb nyolc évig tölthetné be valaki a miniszterelnöki tisztséget Magyarországon. A javaslat – amit már a kampányban vállalásként tett Magyar Péter – nagy port kavart, a Fidesz szerint ugyanis arról van szó, hogy a Tisza nem akarja többé Orbán Viktort kormányfőként látni. A volt országgyűlési képviselő szerint a javaslat jelenlegi formájában súlyos jogállami problémákat vet fel.

Schiffer András bejegyzésében elárulta, önmagában nem tartja ördögtől valónak a miniszterelnöki ciklusok korlátozását, ugyanakkor szerinte alkotmányosan csak akkor lenne védhető egy ilyen szabály, ha azt kizárólag a jövőre alkalmaznák. Álláspontja szerint a Tisza javaslata azért problémás, mert Orbán Viktor korábbi miniszterelnöki ciklusait is beleszámítaná a korlátozásba. 

Ilyen alapon – ha élne – nem lehetne kormányfő nem csak Lázár György és Fock Jenő, de Bethlen István, Tisza Kálmán és praktikusan Wekerle Sándor sem

– példálózott Facebook-oldalán a történelemmel. Wekerle Sándor három különböző ciklusban volt miniszterelnök, de az összesített hivatali idő nem éri el a 8 évet, ezért írja Svhiffer, hogy „praktikusan” nem lehetne már kormányfő.

Az ügyvéd úgy fogalmazott: amikor Orbán Viktor korábban miniszterelnöki megbízatást vállalt, sem ő, sem a választók, sem pedig a Fidesz nem számolhatott azzal, hogy ezek a ciklusok később kizáró okként szolgálhatnak egy újabb indulásnál. Schiffer szerint a javaslat utólag kapcsolna új jogkövetkezményt olyan politikai döntésekhez, amelyek idején ilyen szabály még nem létezett.

Schiffer András szerint, amennyiben az Országgyűlés elfogadna egy visszamenőleges hatályú alaptörvény-módosítást, úgy a köztársasági elnök az ügyet az Alkotmánybíróság elé vihetné.

Érvelése szerint a visszamenőleges jogalkotás tilalma a jogállamiság egyik alapelve, amely az alaptörvény-módosításokra is vonatkozik. „Minden magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy rátermettségének, képzettségének és szakmai tudásának megfelelően közhivatalt viseljen” – idézi az Alaptörvényben meghatározottakat.

Amikor választójogunkat gyakoroljuk, úgy bízzuk rá politikai akaratunkat a népképviselőkre, hogy az – a magyar alkotmányos rendszer természetéből adódóan – elsősorban a miniszterelnök személyén keresztül tud érvényesülni. Ha a népképviselők korlátozottak abban, hogy kit választhatnak meg miniszterelnöknek, ez a korlátozás átsugárzik az őket pozícióba emelő választójog lényeges tartalmára is. A nép hatalomgyakorlása egy többpártrendszerű képviseleti demokráciában a pártokon keresztül érvényesül

– idézte szintén az Alaptörvényből, amit szerinte „mindig egységes egészben kell vizsgálnunk”. Bejegyzésében hangsúlyozta: szerinte nem csupán Orbán Viktor személyes jogairól van szó. Úgy véli, a választók politikai akarata is sérülhet, hiszen sokan kifejezetten azért támogatták a Fideszt, mert Orbán Viktort szerették volna miniszterelnökként látni. Emellett Schiffer szerint a Fidesz teljes politikai és szervezeti működése is arra épült az elmúlt másfél évtizedben, hogy Orbán újra és újra jelölt lehet.

Az ügyvéd külön kitért arra is, hogy korábban maga sem gondolta teljesen támadhatónak a javaslatot alkotmányjogi szempontból, később azonban – saját megfogalmazása szerint – rájött, hogy mégis lehet olyan jogi érvelést felépíteni, amely alapján a módosítás visszamenőleges hatályúnak minősülhet.

A bejegyzésben Schiffer nemzetközi példákat is említett, összesen öt országban van hasonlóra példa: Izrael, Mongólia, Thaiföld, Laosz és Kuba. Felidézte, hogy parlamentáris rendszerekben kifejezetten ritka a miniszterelnöki terminuskorlát, és példaként Thaiföldet hozta fel, ahol hasonló helyzetben végül úgy döntöttek: a korlátozást csak az új szabály életbe lépésétől kell számítani.

Az ügyvéd szerint Magyarországon is ez lenne az alkotmányosan védhető megoldás. Példaként azt írta: ha egy jövőbeni miniszterelnök az új szabály hatálybalépése után kezdi meg első ciklusát, akkor attól a ponttól lehetne számolni, hányszor töltheti be újra a tisztséget.