Mint arról beszámoltunk, a Sándor-palota pénteken közleményt adott ki, amelyben egyebek között ez szerepelt: „Az április 12-i országgyűlési választások nyomán a kormánypárt és a miniszterelnök részéről tett nyilatkozatok alapján világossá vált, hogy egy új politikai igény fogalmazódott meg a köztársasági elnöki funkció újraértelmezésére.” Sulyok Tamás aggasztónak tartja, ha bárki az alkotmányos követelményekre nem mérceként, hanem a törvényhozás kiiktatandó akadályaként tekint.
A kommuniké szerint az államfő eltávolítását politikai indokokhoz kötő, ezáltal az Alaptörvény alapján értelmezhetetlen felszólítások a hatályos alkotmányos rendben súlyosan ellentmondásos helyzetet idéznek elő, amely a köztársasági elnöki intézmény alkotmányos működését és tekintélyét hátrányosan érinti. A köztársasági elnök ezért a Velencei Bizottsághoz fordult, és kérte a fennálló alkotmányos kérdések értékelését és a testület szakértői közreműködését az ellentmondásos helyzetnek az európai alkotmányos értékek figyelembevétele melletti megoldásában.
Érdekes, amikor négyszemközt beszéltünk, akkor még egészen jól értette. Még azt is megkérdezte, hogy melyik miniszternél jelentkezzen a lemondásával
– kommentelte Magyar Péter miniszterelnök szinte azonnal az államfő Facebook-posztja alá.
Jogi tanácsok tagállamoknak
A Joggal a Demokráciáért Európai Bizottságot (közkeletű nevén: Velencei Bizottságot) harminchat évvel ezelőtt, 1990 májusában hozta létre az Európa Tanács annak érdekében, hogy konzultatív testületként segítsen a közép- és kelet-európai új demokráciáknak jogi és politikai intézményeik kiépítésében, illetve erősítse a már létező demokratikus struktúrákat.
Elnevezése onnan ered, hogy üléseit hagyományosan az olaszországi Velencében tartja, ahol a szervezet az alakuló ülése is volt. Évente négyszer (márciusban, júniusban, októberben és decemberben) rendeznek plenáris ülést, mégpedig a velencei Scuola Grande San Giovanni Evangelista iskolában. A bizottság titkársága viszont Strasbourgban, az Európa Tanács székhelyén található.
Jelenleg 61 tagja van, az Európa Tanács 46 tagállama és további 15 állam.
Legfőbb feladata, hogy jogi tanácsokat adjon a tagállamoknak, és különösen azokat az államokat segítse, amelyek jogi és intézményi struktúráikat összhangba kívánják hozni a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság területén érvényes európai és nemzetközi normákkal.
Magyarok Velencében
A bizottság tagjait a tagállamok jelölik négy évre, de jelölésüktől kezdve már nem tagállami, hanem személyes minőségükben vesznek részt a munkában. A szervezet tagjainak tekintélyes jogászokat, akadémikusokat, az alkotmányjog és a nemzetközi jog ismert szakértőit, bíróságok és alkotmánybíróságok tagjait szokták jelölni.
Magyar részről is tekintélyes a névsor. A testületnek korábban tagja volt többek között Sólyom László köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság első elnöke, Zlinszky János alkotmánybíró és Paczolay Péter alkotmánybírósági elnök is.
A grémiumnak jelenleg Trócsányi László korábbi alkotmánybíró és igazságügyi miniszter a rendes tagja, míg póttagja Varga Zs. András kúriai elnök, volt alkotmánybíró.
Paczolay Péter szerint a Velencei Bizottság küldetése a közös európai alkotmányos hagyomány értékeinek az őrzése és továbbfejlesztése. Ezek az értékek a törvényesség biztosítása, beleértve az átlátható, számonkérhető és demokratikus jogalkotást; a jogbiztonság követelménye; az önkényesség tilalma; a független és pártatlan bírói szervekhez való fordulás joga; az emberi jogok tisztelete; a diszkrimináció tilalma; a törvény előtti egyenlőség elve.
Trócsányi László egy korábbi interjújában hangsúlyozta, hogy a bizottság nem ítéleteket hoz, hanem tanácsokat ad. Szerinte az is előfordul, hogy ugyanazt a jogi megoldást egyik ország esetében elfogadhatónak tartják, másikéban pedig nem.
Például a belgák felfüggesztették az alkotmánynak azt a cikkelyét, amely alapján az alaptörvényüket módosítani lehet, és az alkotmánymódosítást nem az alkotmány előírásának megfelelően hajtották végre. A Velencei Bizottság azt mondta, hogy Belgium esetében ez elfogadható, hiszen bonyolult ország, sok-sok kompromisszummal, ezért nem kifogásolják az alkotmánymódosítást.
Az elmúlt években is több magyar üggyel foglalkozott a bizottság. Tavaly például az igazságügyi reformcsomagot értékelte, tavalyelőtt pedig a szuverenitásvédelem szabályozását.
(Borítókép: Sulyok Tamás és Magyar Péter 2026. május 9-én. Fotó: Németh Kata / Index)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Olvasd tovább itt: index.hu
