A közelmúltban súlyos ellentétek alakultak ki a Magyar Agrárkamara (NAK) és a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) között. Süle Katalin, a NAK alelnöke egy küldöttgyűlésen határozottan visszautasította a MOSZ elnökének, Koncz Máténak a kritikáit, és hangsúlyozta a kamara elmúlt másfél évtizedben elért eredményeit, amelyek létfontosságú szerepet játszottak az agrárszektorban. A NAK közleménye is megerősítette, hogy a MOSZ vádjai megalapozatlanok, és arra figyelmeztettek, hogy Koncz személyes politikai motiváció alapján támadta meg a kamarájukat.
A NAK hangsúlyozta, hogy munkájuk céltudatos, az érintett agrárszektor számára és a magyar vidék érdekeiért történik, nem pedig néhány nagyvállalat szolgálatában. A kamera emlékeztetett, hogy a MOSZ, amelyik a nagyvállalatok érdekeit képviseli, korábban már próbálkozott a kamarai választásokon való részvétellel, de nem volt elegendő támogatottsága ahhoz, hogy jelentős pozíciót szerezzen a kamarán belül.
A magyar agráriumban több szintű érdekképviseleti rendszer működik, amelynek középpontjában a NAK áll. A kamara célja az volt, hogy egységes keretet nyújtson a különböző agrárszereplők számára, és ezzel párhuzamosan ellássa az állam ügyfélkapcsolati feladatait is. A NAK politikai súlyát felerősíti a kormányzati együttműködés is, amely különösen fontos szerepet játszik a magyar agrárium fejlődésében. Az ágazati terméktanácsok is kulcsszerepet töltenek be, hiszen számos területen a szakterületek képviselete elengedhetetlen.
Bár a kamara mellett számos más érdekképviseleti szervezet is működik, a jövőbeli kormányzati stratégiák valószínűleg még inkább a területi érdekképviseletek és a kamara közötti szorosabb együttműködés irányába mutatnak. Az agrárágazat tehát sokoldalú és nem egyetlen intézmény irányítása alatt áll, így a NAK szerepe mellett a többi szövetség is meghatározó befolyással bír a szektor fejlődésére.
Forrás mandiner.hu
