Tanács Zoltán egy parlamenti vita kapcsán számolt be arról hétfő esti Facebook-posztjában, hogy milyen kérdést szegezett neki Hankó Balázs, a leköszönt kulturális és innovációs miniszter. A felvetés lényege az volt, hogyan maradhat fenn Magyarországon az élvonalbeli kutatás az Élvonal Alapítvány nélkül.
Ez ugyanaz a szervezet, amelyet a korábbi kormány az úgynevezett KEKVA-modellben hozott létre, és amelyben hat évre 261,7 milliárd forint elhelyezését tervezte.
A Tisza-kormány május közepén jelentette be, hogy felbontja az alapítvánnyal kötött, 261,7 milliárd forintos szerződést, és visszakéri a már kiutalt 22,4 milliárd forintot is. A lépés óriási tudománypolitikai vihart kavart, az alapítvány kuratóriuma pedig – soraiban világhírű külföldi és hazai tudósokkal – nyílt levélben kezdeményezett párbeszédet a kormányfővel.
Maga Tanács korábban posztban indokolta a döntést: álláspontja szerint nem a tudomány támogatásával van baj, hanem azzal, hogy a konstrukció kivonja a közpénzeket az átlátható, demokratikus ellenőrzés alól.
A célokkal nincs vita – csak az eszközzel
A miniszter hangsúlyozta, hogy a kormány maradéktalanul egyetért azokkal a célokkal, amelyeket maga az alapítvány is megfogalmazott. Ide tartozik:
- a kiválóság támogatása,
- a világszínvonalú kutatók hazánkba vonzása,
- a hosszú távú, kiszámítható finanszírozás
- és a mérhető, számon kérhető eredmények biztosítása.
Tanács szerint az alapítványnak juttatott összeget a kormány az utolsó forintig kutatás-fejlesztésre és a tudományra fordítja majd.
A különbség a módszerben rejlik: mindezt szigorúan felügyelt, átlátható, állami intézményrendszer keretein belül képzeli el.
A miniszter szerint ehhez egyáltalán nincs szükség arra a KEKVA-modellre, amelyet az előző kormányzat – fogalmazása szerint – lépten-nyomon alkalmazott. A korábbi kifogások szerint a 261,7 milliárdos keret évente 40-50 milliárd forintnyi közpénzmozgást jelentene, ami a hazai K+F-re fordított állami forrásoknak akár az egyötödét is kitehetné. Emellett átláthatóbb rendszert ígérnek nagyobb kormányzati rálátással.
Tanács telefonon egyeztetett a Nobel-díjas Krausszal
A vita személyes felhangját az adja, hogy az Élvonal kuratóriumát Krausz Ferenc vezeti, akinek a teljesítményével kapcsolatban a kormány is elismerését hangsúlyozta. A Nobel-díjas magyar fizikus húzónévnek számít a nemzetközi tudományos közegben, mágnesként vonzza a tehetségeket Magyarországra, például a Wolf-díjas Roska Botond látáskutatót, aki jelenleg Svájcban dolgozik, de beállt Krausz alapítványa mögé.
Tanács most arról számolt be, hogy a fizikussal a hétvégén telefonon egyeztetett, és bizakodó a kimenetelt illetően.
„Jó esélyét látom, hogy találunk megoldást a helyzetre, mert a célunk közös: a magyar tudomány világszintre emelése”
– fogalmazott. A miniszter korábban azt is jelezte, hogy a tudományos élet más szereplőivel is megkezdte a konzultációt, többek között Pósfai Mihállyal, az Akadémia új elnökével, valamint a kutatóhálózat főigazgatóival.
A kormány célja, hogy a ciklus végére a GDP 2 százalékára emelje a K+F-ráfordítást, a következő 8-10 évben pedig megközelítse a 3 százalékos szintet.
(Borítókép: Tanács Zoltán 2026. május 11-én. Fotó: Tövissi Bence / Index)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Olvasd tovább itt: index.hu
