Egyre drámaibb és aggasztóbb a helyzet a Velencei-tónál, a vízállás napról napra egyre kisebb, és egyelőre nem látszik, hogy ezt a tendenciát meg lehetne állítani idén. Legutóbb május 18-án jártunk a tóparton, helyiekkel és vendéglátósokkal beszélgettünk a jelenlegi és a várható helyzetről. Abban mindannyian egyetértettek, a helyzet válságos, mielőbbi lépésekre van szükség. Akkor 66 centiméteres vízállást mutatott az agárdi vízmérce, most, két héttel később már csak 59 centiméter ugyanez az adat. A grafikon pedig egy egyenes vonalat mutat, sajnos lefelé. Az időjárás finoman szólva sem kegyes, 2026-ban alig volt csapadék, az éves átlagtól jelentősen elmarad, és az előrejelzések szerint sem várható jelentős eső, annyi meg pláne nem, ami varázsütésre megoldaná a Velencei-tó olykor reménytelennek tűnő helyzetét.
„Mérsékeljük a Velencei-tó vízügyi gondjait” – ez a mondat szerepel a Tisza Párt választási programjában, ami mellett az is szerepel, hogy „célzott programokkal és a lakosság bevonásával védjük a nagy tavakat, és egyben hozzáférhetővé tesszük azokat a nagyközönség számára”. A Tisza vállalásai között az alábbiak szerepelnek:
- Fellépünk a nádasirtások, a vízpartok túlzott beépítése ellen.
- Megállítjuk a természetes partszakaszok további felszámolását, és felülvizsgáljuk a vízparti beruházásokat.
- Biztosítjuk vizeink hozzáférhetőségét, megőrizzük a szabadstrandokat, és bővítjük azok számát, hogy minél többen tudjanak ingyenesen,a természetben kikapcsolódni.
A májusban felállt magyar kormány úgy tűnik, kiemelten fontos, megoldandó problémaként tekint nemcsak a Velencei-tó helyzetére, hanem az egész ország vízügyi problémájára. Nem véletlenül volt az sem, hogy az első kormányülést Magyar Péter és a miniszterek az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban tartották, egy tűzivíz-tározóként is funkcionáló tó mellett, ami két éve kiszáradt, de a helyi gazdák energiát és pénzt nem sajnálva folyamatosan próbálják feltölteni. Magyar Péter a helyszínen ismertette a kormány szélesebb körű aszálykezelési javaslatait is, amelyek között szerepelt egy országos vízügyi koordinációs központ létrehozása, a 257 milliárd forintnyi KEHOP-forrásból megvalósuló vízügyi fejlesztés, valamint vis maior helyzet kihirdetése a gazdálkodók támogatása érdekében. Bár az ópusztaszeri tó ügye elsősorban szimbolikus jelentőséget kapott, a kiszáradó tavak és a vízhiány problémája ezzel ismét viták középpontjába került, így a Velencei-tó is. A miniszterelnök sürgős vízügyi cselekvési tervet rendelt el az aszály kezelésére.
Minden korábbi rekord megdőlhet
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) szerint is új negatív rekordot érhet el a Velencei-tó vízszintje, ezért több lehetséges vízpótlási megoldást is vizsgálnak. A szakemberek elsődleges feladatnak a tó vízgyűjtő rendszerének helyreállítását tartják, mivel a jelenlegi tározók elavultak, és nem képesek hatékonyan visszatartani a csapadékos időszakok többletvizét. A felmerült lehetőségek között szerepel a Dunából történő vízpótlás, valamint a korszerű technológiával tisztított szennyvíz felhasználása is.
Gacsályi József, az OVF műszaki főigazgató-helyettese a dunai vízpótlásról úgy nyilatkozott korábban az InfoRádiónak, hogy bár sokakban felmerült, a Duna vize nem megfelelő a Velencei-tóhoz, hangsúlyozta, kiforrott vizsgálat még nem is történt ezzel kapcsolatban. A legfontosabb szerinte legalább „egy olyan döntéselőkészítési anyagig eljutni, amit utána a műszaki beavatkozások nyelvére le lehet fordítani”. A szennyvízpótlásról pedig kiemelte, hogy a neve miatt sokan félnek tőle, de ma már olyan modern technológia áll a vízügyi szakemberek rendelkezésére, hogy ivóvíz minőséget tudnak belőle biztosítani.
Emellett a szakemberek a romló vízminőség kockázatára is figyelmeztetnek, és sürgetik egy részletes beavatkozási terv kidolgozását. A vízügyi vezetés szerint a Velencei-tó megőrzése nemzeti érdek, amelyre hosszú távú megoldást kell találni.
Közeleg a technikai kiszáradás
Krix Anita, a Sukorói Összhang nevű helyi környezetvédelmi szervezet tagja lapunknak úgy nyilatkozott, hogy a helyi turizmus egyelőre nincsen nagy veszélyben, a biciklis turizmus továbbra is kitart a Tókörnek köszönhetően, valamint két fürdőkomplexum is várja a térségbe érkezőket. Elárulta továbbá a vízállásról, hogy amit az agárdi vízmérce mér, az egy átlagos vízállás, tehát ha jelentősen le is csökken a víz szintje, az nem azt jelenti, hogy teljesen kiszárad a tó, bár ezt technikai kiszáradásnak szokták nevezni. Márpedig biztosan csökkenni fog a vízszint, már csak a nyári párolgás miatt is, aminek mértékéről ugyan megoszlanak a vélemények, de több tíz centiméterről van szó. Ha ehhez hozzávesszük a jelenlegi, 59 centiméteres állást, akkor nem nehéz kiszámolni, hogy vészesen közelíteni fog a nullához ez a szám.
A civil szervezetek napirenden tartják a helyzetet, egyeztetnek az illetékes szervekkel, valamint Bögi Viktóriával, a térség országgyűlési képviselőjével, aki történetesen az élő környezetért felelős miniszterhelyettes is egyben. Krix Anita szerint a sukorói önkormányzat hozzáállása is változott az áprilisi választások óta, a fideszes településvezetés sokkal konstruktívabban áll a civil szervezetekhez, részükről is egyre nagyobb hajlandóság mutatkozik a helyzet megoldásának kezelésében – árulta el a környezetvédő civil az Indexnek.
A helyiek nem kérnek az EFOTT odahordott homokjából
Ennek némileg ellentmond egy pár nappal korábbi eset. A Velencei-tónak ugyanis nem csak az aszályhelyzet miatt kialakult vízhiány az egyetlen problémája. Az EFOTT fesztivált évről évre a tó partján rendezik meg, egy ideje a sukorói területen. A fesztivál szervezői a területet odahordott homokkal borítják be, ami a helyiek és a környezetvédők szerint környezeti károkat okoz. A Sukorói Összhang ezért egy online felmérést is készített, ami alapján a megkérdezettek 99 százaléka nem szeretné a fesztivál homokját a parton látni.
A szervezet ezért megkereste az önkormányzatot, majd egyesével a képviselőket, de az üggyel nem voltak hajlandóak foglalkozni. Végül a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóságnak sikerült kompromisszumot kötnie az EFOTT-al, ami alapján a fesztivál illetékesei kijelentették, hogy
a rendezvény lezárultával a szervezők a felhomokozást megszüntetik, és a terület eredeti, növénytakaró nélküli állapotát helyreállítják.
Krix Anita szerint ugyan fontos lépés ez, és ők is tartják a kapcsolatot a főszervezővel, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával (HÖOK), még a júliusi rendezvény előtt is lesz egyeztetésük, de az nem igaz, hogy a területen eredetileg ne lett volna növénytakaró.
A Velencei-tó jövője tehát nagyban függ attól, hogy sikerül-e alkalmazkodni a gyakoribb aszályokhoz és a csökkenő vízkészletekhez. Az elmúlt évek rekordalacsony vízállásai megmutatták, hogy a tó vízgyűjtőjén működő tározórendszer és vízvisszatartó infrastruktúra korszerűsítésre szorul, ezért várhatóan egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a vízmegtartó beruházások, a záportározók fejlesztése és a vízgyűjtő terület rehabilitációja. Emellett várhatóan napirenden maradnak a korábban tabunak számító megoldások is, például a Dunából történő vízpótlás vagy a magas fokon tisztított szennyvíz hasznosítása, különösen szélsőségesen száraz években. A tó hosszú távú megőrzéséhez ugyanakkor nemcsak több vízre lesz szükség, hanem a nádasok és természetes parti élőhelyek védelmére, a vízminőség megőrzésére, valamint arra, hogy a turisztikai és ingatlanfejlesztési szempontok jobban igazodjanak a tó ökológiai teherbíró képességéhez.
Az ügyben kerestük az Élő Környezetért Felelős Minisztériumot, hogy megtudjuk, sikerült-e már konkrétumokat kidolgozni a vízügyi helyzetre. Arra voltunk többek között kíváncsiak, hogy a Gajdos László vezette tárca milyen lépéseket tervez a Velencei-tó megmentésére, amennyiben igen, azt milyen konkrét lépésekkel kívánják megtenni. Ezen kívül azt is szerettük volna megtudni, hogy kívánják-e vizsgálni az előző kormány(ok) felelősségét, hogy a Velencei-tó érdekében nem történt semmilyen kormányzati fellépés, mentőakció. Kérdéseinkre válaszokat nem kaptunk, de a tárcavezető szerda este Facebookon tett közzé pár mondatot, amiből kiderült, épp a Velencei-tónál tartott egyeztetést polgármesterekkel, környezetvédő civilekkel és vízügyi szakemberekkel.
Az elmúlt évek elhanyagoltsága után most végre széles körű párbeszéd indult a tó megmentéséért. A helyzetet övező sok ellentmondó érdek komplex megoldást követel a tó hosszú távú ökológiai védelméért
– fogalmazott az élő környezetért felelős miniszter, belengetve egy „Velencei-tó törvény” előkészítését. Gajdos szerint „a legfontosabb feladatunk most a vízminőség javítása, a fenntartható vízpótlás és a part menti környezet teljes körű rendezése”.
(Borítókép: Aszályhelyzet a Velencei-tónál 2026. május 19-én. Fotó: Tövissi Bence / Index)
Olvasd tovább itt: index.hu
