Nagy Ervin szerint a mostani parlament leginkább egy vitadrámára hasonlít, amelyben a dikció és annak minősége áll a középpontban. Kiemelte, ez a műfaj egyébként a Franciaországban ismert igazán. A főszerepben Magyar Pétert látja, akit a zsenialitás határát súroló, harcra kész Akhilleuszhoz hasonlított.
Most a Tisza részéről van egy nagyon erős főszereplő, aki már-már a zsenialitás határát karcolja, szinte olyan, mint Akhilleusz, olyan harcra kész és penge gyors a feje, gyors a szája, gyors az agya, gyors mindene, és a többiek pedig megpróbálják alulról így csipkedgetni, és megpróbálják zavarba hozni, nagyon kevés sikerrel. Én még nem láttam, hogy egy másodpercre is megingott volna
– fogalmazott.
A dráma igazi feszültségét szerinte a Magyar Péter és Gulyás Gergely közötti morális ütközet adja, két egykori baráté, akik közül az egyik kilépett „a Fidesz nevezetű bűnszervezetből”, a másik bent maradt.
Akhilleusznak azonban volt egy gyenge pontja. Rákérdeztünk, hogy Magyar Péternek is van-e egy „Akhilleusz-sarka”. Nagy Ervin szerint van.
Az, hogy fideszes volt
– válaszolta kérdésünkre.
A politikai színpadon szerzett tapasztalatokról szólva elismerte, a Tisza Pártnak még bele kell rázódnia ebbe a „nagyon más kávéházba”. Meglátása szerint ha színházi értelemben kell a felszólalásokat értékelnie, akkor azt tudja mondani, hogy az ellenfelek között, például a Mi Hazánk soraiban nagyon gyakorlott megszólalók ülnek, tíz–húsz éves rutinnal. Ő maga még nem szólalt fel a Házban, de bevallotta, hogy kifejezetten izgulna, ha sor kerülne rá.
„Mintha premierem lenne” – fogalmazott, hozzátéve, bár élvezi az új kihívást, a parlamenti politizálás másfajta élményt ad, mint a színészet.
„Jó, jó ez a parlamenti fellépés, de azért a katarzis élményét ritkán nyújtja úgy, ahogy az én szakmám minden este” – tette hozzá.
„Vidnyánszky Attila szeme mindent lát”
Természetesen nem csak a parlamenti dinamika került szóba. Nagy Ervin szerint a kulturális élet botrányai nem történhettek volna meg, ha a szakmát nem „egyszemélyes ízlésrendőrség és kézi vezérlés” irányítja.
„Vidnyánszky Attila szeme mindent lát ebben a szakágban. Az, hogy Hankó Balázs a saját választókörzetében jócskán adott tisztázatlan hátterű cégeknek, Vidnyánszkyhoz köthető. Pontosan lehet tudni, hogy ő a keresztapja ennek az egésznek” – fogalmazott, hozzátéve, hogy Vidnyánszky mindent megtett a szakma kettészakításáért és a kritikus hangok forrásoktól való elzárásáért.
Vidnyánszky szerinte mára „egy bukott hatalom politikai kinevezettje”, akivel nincs is miről beszélnie, így nem is fog vele tárgyalni.
„Csapkod és kétségbeesetten próbálja bizonyítani a fontosságát” – mondta, miközben szerinte a szakma 90 százaléka már elfordult tőle. Egyetlen pozitívumként a Déryné Program alapötletét említette, de hozzátette, hogy azt is tönkretette a szubjektivitás, mert végül Vidnyánszky „barátai és puszipajtásai mondják meg, mi fér bele ízlésileg”.
A Nemzeti Színház műsorpolitikáját egyenesen nonszensznek nevezte, mert szerinte 70 százalékban külföldi rendezőkkel dolgoznak, mintha a magyar alkotók nem ütnék meg a szintet. Ezt Vidnyánszky kijevi neveltetéséből fakadó, keleti ízlésvilágára vezette vissza.
„Mi Sztanyiszlavszkijból jövünk, mi operettből jövünk, mi egy másik formanyelvet beszélünk” – mondta, hozzátéve, hogy elődje tizenhat év alatt sem értette ezt meg, és „vassal, vérrel” akarta szétverni a magyar polgári hagyományt. Mindezt úgy, hogy a magyar színház már előtte is világszínvonalú volt olyan óriásokkal, mint Darvas Iván vagy Sulyok Mária, ő maga pedig szerény társulatával a londoni Globe-ig jutott. Vidnyánszky szerinte sértettségből, úthengerrel akart átmenni a szakmán.
Egy tehetséges művész volt valaha
– tette hozzá.
Egy nőt szeretne Vidnyánszky Attila helyén látni
Arra a kérdésre, kit látna szívesen az Vidnyánszky helyén, az államtitkár határozott választ adott.
„Nagyon szeretném, hogyha egy nagyon tehetséges nő lenne” – mondta, mert szerinte a szakmának most kooperatív szemléletre, egyesítésre és baráti kéznyújtásra van szüksége, amit egy női vezető tudna elhozni.
Bár a Tisza Pártot sok területen „buldózerként” ment neki a fennálló rendszerek lebontásának, és sok fontos vezetőt leváltott, Nagy Ervin a kultúrában más utat lát jónak.
Nem buldózerként szeretnénk átalakítani a színházi rendszert, és nem is láttak olyat, hogy azonnal röpködtek a fejek
– mondta.
Elmondása szerint ha egy színházban anomáliákat, eltűnt pénzeket és toxikus légkört találnak, kimennek, és megvizsgálják a helyet, és ha az hét-nyolc ponton is elbukik, akkor le kell vonni a vezetői konzekvenciákat, és pályázatot kell kiírni az adott pozícióra.
„Szögre akasztom a lantot”
Saját karrierjéről elmondta, hogy az államtitkári feladatok miatt egyelőre szögre akasztja a színészetet – előző nap lépett fel utoljára, Az anya szeme fénye című darabban a Pintér Béla Társulatnál.
„Nem megyek sehova, ahol közpénz fellelhető, mert nem tartom etikusnak” – szögezte le.
Egyetlen kivételt tesz, a feleségével közös, tisztán magánfinanszírozású Egy életünket megtartja, mert annak „nincs rossz optikája”. Nem zárta ki, hogy néhány év múlva visszatér, mert a parlamenti fellépés ritkán adja meg azt a katarzist, amit a színpad esténként.
Posztumusz kitüntetést szeretne Scherer Péternek
Az interjúban kitért a közelmúltban elhunyt Scherer Péterre is. Bár posztumusz Kossuth-díjra nincs jogi lehetőség, ígéretet tett rá, hogy az eggyel alatta lévő, de rendkívül magas állami kitüntetésre felterjeszti a színészt, tisztelegve a család és az egyetemes magyar színházi kultúra előtt.
Velünk marad a Pepe
– mondta, felidézve, hogy aznap reggel is az ő hangját hallgatták otthon, amikor a kislányai a Kuflit nézték.
„A színészeknek megvan ez a halhatatlanságuk” – tette hozzá, ami szerinte egy kis remény ebben a tragédiában.
Lebontották a falat és berobbant az „új Netflix”
Nagy Ervin szerint a Tisza legnagyobb tette, hogy közelebb hozta az embereket a politikához.
Lebontottuk azt a falat, ami a politika és a választópolgárok között van
– mondta, hozzátéve, hogy ő maga rollerrel, busszal vagy villamossal jár. Hozzátette, hogy a Fidesz által felépített „gyűlöletkatedrálist” pedig, „mint egy kártyavárat, elfújta a változás szele”.
Külön kiemelte, hogy egy egész új generáció, a 13–14 éves fiatalok is úgy követik a parlamenti eseményeket, „mint egy új Netflixet”. Szerinte éppen emiatt a jövő generációjának már „anyanyelve lesz a politika”.
„Őket már nem lehet olyan hülyeségekkel dezinformálni, mint amivel a Fidesz próbálkozott” – jegyezte meg.
(Borítókép: Nagy Ervin az Országgyűlés plenáris ülésén 2026. június 15-én. Fotó: Papajcsik Péter / Index)
Olvasd tovább itt: index.hu
