A Fővárosi Törvényszék tavaly szeptemberben mondta ki bűnösnek a norvég férfit terrorcselekmény elkövetésével fenyegetés és gyermekpornográfia miatt, amiért halmazati büntetésül 10 év fegyházban végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre és Magyarország területéről 10 évre kiutasításra ítélte azzal, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható. D. Andre Brendjordot végleges hatállyal eltiltotta minden olyan foglalkozástól vagy tevékenység gyakorlásától, amelyben 18 év alatti személyekkel kerülhetne kapcsolatba. A bíróság elrendelte továbbá a terhelt videómegosztó portálokon elérhető felvételeinek végleges hozzáférhetetlenné tételét is.
Az elsőfokú ítéletben megállapított tényállás szerint a magyar nyelvet nem ismerő, pszichopátiás, disszociális, antiszociális vonásokkal rendelkező külföldi állampolgárságú vádlott egy videómegosztó portálon olyan videókat készített és osztott meg, amelyekben személy elleni erőszakos bűncselekmény elkövetésével, több ember megölésével fenyegetőzött abból a célból, hogy a lakosságot megfélemlítse. A tevékenységéről a külföldi hatóságok értesítették a magyar hatóságokat, akik ferencvárosi albérletében fogták el a férfit.
EZEN FELÜL A VÁDLOTT GYERMEKEK SZEXUÁLIS KIZSÁKMÁNYOLÁSÁT ÁBRÁZOLÓ, PORNOGRÁF JELLEGŰ FELVÉTELEKET SZERZETT MEG, AMELYEKET SAJÁT MOBILTELEFONJAIN TÁROLT.
A terrorcselekmény tekintetében az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a megosztott felvételek alapján a vádlott fenyegetései valósnak, komolynak tűntek. Ezt támasztotta alá az is, hogy a hatóságok nyomban cselekedtek, annak ellenére, hogy a felvételeken eszköz nem szerepelt, ugyanakkor a férfi szuggesztív-agresszív stílusa okot adott erre. A törvényszék nem fogadta el a vádlott azon védekezését, hogy a videói „a kreatív fekete humor” és a véleménynyilvánítás kategóriájába esnének, hiszen a felvételeken ölésre buzdított. Magyarország Alaptörvényének IX. cikke biztosítja a szabad véleménynyilvánítás szabadságát, ez azonban nem jelenti azt, hogy a gyűlöletbeszédnek ne lenne korlátja. Jelen társadalmi környezetben, a jelentős európai terrorcselekmények okán az elhangzottak komolyságával kapcsolatban kétség sem merülhetett fel.
A gyermekpornográfia miatt emelt vádpont tekintetében a vádlotti védekezés ellenére a törvényszék megállapította, hogy a férfi esetében hackelés gyanúja nem merült fel, korábban Norvégiában 16 éven aluli személy sérelmére elkövetett szexuális aktus miatt volt büntetve. Erre, valamint a tanúvallomásokra alapozva a törvényszék e vádpontban is megállapította a bűnösségét. Az elsőfokú ítéletet az ügyész a kihirdetésekor tudomásul vette, ellene a vádlott és védője felmentésért jelentett be fellebbezést. A fellebbviteli főügyészség a védelmi fellebbezéseket alaptalannak tartva az elsőfokú ítélet helybenhagyására tett indítványt.
Enyhébb büntetést kapott
A Fővárosi Ítélőtábla jogerős döntésében nyolc évre mérsékelte a szabadságvesztés időtartalmát. Az ítélőtábla közleményéből kiderül, hogy a teljeskörű felülbírálat eredményeként az ítélőtábla megállapította, hogy a törvényszék az eljárási szabályok megtartásával folytatta le az eljárást. Az elsőfokú ítélet tényállása részben megalapozatlan, illetőleg felderítetlen volt, e hiányosságok azonban a zárt tárgyaláson felvett bizonyítás, valamint az ügyiratok tartalma alapján pótolhatók voltak. Az ítélőtábla sem fogadta el a vádlott kétirányú védekezését.
A terrorcselekménnyel fenyegetés körében arra hivatkozott, hogy nem állt szándékában félelemkeltés, míg a gyermekpornográfia bűntette kapcsán azt állította, hogy nem töltött le szándékosan gyermekekről készült pornográf felvételeket a telefonjára, azok a felnőtt tartalmakkal együtt véletlenül, illetve külső jogosulatlan hozzáférés következtében kerülhettek a készülékére.
A terrorcselekménnyel fenyegetés körében előadott védekezést cáfolta, hogy az általa tervezett tömegmészárlásról szóló videókat egy bárki számára hozzáférhető YouTube-csatornán tette közzé, azok tartalma pedig egyértelműen alkalmas volt arra, hogy a lakosságban komoly félelmet keltsen. A gyermekpornográfia bűntette kapcsán előterjesztett védekezése ugyancsak alaptalan volt, mivel az igazságügyi informatikus szakértő a készüléken hackertámadásra utaló nyomot nem talált. Emellett a vádlott korábbi, 16. életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett szexuális cselekmény miatti elítélésén túlmenően olyan adatok is felmerültek, amelyek szerint más személyeknél 6–7 éves gyermekekkel létesíthető szexuális kapcsolat iránt érdeklődött.
Tekintettel azonban arra, hogy a magyar nyelvet nem ismerő vádlott hosszabb ideje állt a legszigorúbb kényszerintézkedés hatálya alatt, az ítélőtábla – a bírói gyakorlatnak megfelelően – a szabadságvesztésének tartamát 8 évre enyhítette.
Három évvel ezelőtt fogták el
A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Irodát (KR NNI) a Terrorelhárítási Központ (TEK) értesítette arról, hogy egy Budapesten élő norvég férfi az elmúlt időszakban több olyan videót tett közzé egy videómegosztó portálon, amiben emberek megölését tervezi. A KR NNI Nyomozó Főosztály munkatársai a jelzést követően azonnal megkezdték a felvételek elemzését, az azokon szereplő férfi beazonosítását, illetve az általa tervezett cselekménnyel kapcsolatos valamennyi információ beszerzését.
A 45 éves norvég állampolgár által közzétett videók arról szóltak, hogy a 2011-es – Anders Behring Breivik által végrehajtott – 77 halálos áldozattal járó terrorakciót akarja túlszárnyalni.
Elveszek mindent, ami számít, ami értékes, elpusztítom az országot. Csak figyeljetek! Bárhol támadhatok. Repülő, reptér, vasúti pályaudvar, semmi nem probléma nekem. El fogom pusztítani az ártatlanokat
– ilyen, és ehhez hasonló mondatok hangoztak el a férfi által közzétett videóban.
A magyar hatóságok a nyomozás alkalmával felvették a kapcsolatot a norvég rendőrséggel is, és szóbeli tájékoztatásuk alapján kiderült, hogy a férfit hazájában korábban már többször elítélték különböző erőszakos és szexuális bűncselekmények miatt.
Olvasd tovább itt: index.hu
