Politikai kockázat: Magyar Péter kontra Sulyok Tamás.

Politikai kockázat: Magyar Péter kontra Sulyok Tamás.


Magyar Péter április 12-i győzelmi beszédében meghirdette, hogy azoknak, akik a rendszer részei, tartóoszlopai, bábjai voltak, távozniuk kell a közéletből. A Tisza elnöke egy hét múlva május 31-ig adott határidőt a lemondásra többek között az államfőnek, az Alkotmánybíróság elnökének, a Kúria elnökének. Ellenkező esetben eljárnak a kapott felhatalmazással és jogi lehetőséggel az eltávolításuk érdekében. A határidő letelte után a miniszterelnök a Sándor-palota előtt bejelentette:

Tájékoztattam az elnök urat, hogy az Alaptörvény szerint több lehetőség is van a leváltásra. Benne van a megfosztási eljárás, de mi a hivatal védelme érdekében nem ezt az eljárást fogjuk választani. Módosítani fogjuk az Alaptörvényt. Nem személyre szabott jogalkotással fogunk élni.

Disszonancia és szánalom

Magyar Péter a június 11-i kormányszóvivői tájékoztatón újságírói kérdésre elmondta: még tart a jogászi egyeztetés arról, hogy milyen megoldást válasszanak. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a kormány kicsit disszonánsnak tartja, ahogyan a köztársasági elnök mozgolódik az utóbbi hetekben.

Két órával később az államfő bejelentette, hogy az Alaptörvény absztrakt értelmezését kéri az Alkotmánybíróságtól, mert a közjogi méltóságok elmozdítását célzó politikai nyilatkozatok olyan Alaptörvény-módosítások lehetőségét is felvetik, amelyek általános jellegű szabályozás helyett egyedi helyzetek rendezésére irányulnak.

Ez már tényleg a szánalom kategória. Sulyok Tamás soha nem állt ki a bántalmazott gyerekek, a megtámadott civilek, művészek, bírák vagy újságírók mellett. Soha nem szólalt fel a jogállam rombolása vagy az ország kifosztása, ellenzéki politikusok titkosszolgálati megfigyelése ellen

– írta a bejegyzés alá Magyar Péter, aki szerint Sulyok „saját pozíciója és havi hatmilliós fizetése védelmében naponta 5 helyre elfut panaszkodni”. Ezenkívül érvként hozta még fel ellene, hogy az államfő jelenleg „Magyarország legnépszerűtlenebb közszereplője”.

Mi a magyar belpolitika egyik kulcskérdése?

Sulyok Tamást azonban nem zavarták a jelzők, és – Török Gábor politológust idézve – „nem ügyetlen lépésre” szánta el magát. Pontosan tudta, mit és miért kérdez az alkotmánybíráktól. Ezzel együtt alaposan feladta a leckét egykori kollégáinak.

A történethez tudni kell, hogy az Alkotmánybíróság hatáskörét 2013 tavaszán, az Alaptörvény negyedik módosításával azért szűkítették le, mert 2012 végén megsemmisítette az Alaptörvény átmeneti rendelkezéseinek több részét is, arra hivatkozva, hogy azok tartalmuk szerint nem átmeneti szabályok voltak, hanem valójában alkotmányi normák.

A második Orbán-kormány abból indult ki, hogy az Országgyűlés alkotmányozó hatalomként jár el az Alaptörvény bármilyen módosításakor, és az Alkotmánybíróság nem helyezkedhet az alkotmányozó hatalom fölé. Ezért a testület csak azt vizsgálhatja, hogy az alkotmánymódosítás szabályszerűen született-e meg, de nem azt, hogy annak tartalma „jó” vagy „rossz”, illetve összhangban áll-e más alkotmányos elvekkel. Ezért a szabályozás csak szűk mozgásteret hagy az államfőnek és az Alkotmánybíróságnak az Alaptörvény módosításának felülvizsgálatára:

  1. a köztársasági elnök kezdeményezheti az elfogadott, de még ki nem hirdetett Alaptörvény-módosítás felülvizsgálatát,
  2. de csak a megalkotására és kihirdetésére vonatkozó, az Alaptörvény 24. cikk (5) bekezdésében foglalt eljárási követelmények tekintetében.

A magyar belpolitika egyik kulcskérdése ma úgy hangzik, hogy a közjogi méltóságok Alaptörvény-módosítással történő elmozdítása sértené-e az Alaptörvény eljárási követelményeit?

Az államfő kérdései tudniillik úgy kerülik meg a tartalmi felülvizsgálat tilalmát, hogy magának az Alaptörvény-módosítás fogalmának tisztázására irányulnak: a módosítás fogalmi körébe tartoznak-e olyan aktusok, amelyek funkciójukat tekintve nem általános, hanem egyedi jellegűek? Magyarán mondva: az Alaptörvény része lehet-e egy olyan módosítás, ami nem a mindenkori tisztségre és tisztségviselőjére, hanem konkrét személyre vonatkozik?

Az Európai Bizottság figyeli a fejleményeket

Sulyok Tamás az alkotmánybírósági beadványa előtt két héttel az Európa Tanács konzultatív testületét, a Velencei Bizottságot is megkereste, mert szerinte az eltávolítását politikai indokokhoz kötő, az Alaptörvény alapján értelmezhetetlen felszólítások súlyosan ellentmondásos helyzetet idéznek elő, amely az államfői intézmény alkotmányos működését és tekintélyét hátrányosan érinti. Kérte a bizottság közreműködését az ellentmondásos helyzet megoldásában.

A belpolitikai perpatvar feltűnően visszhangtalan maradt Brüsszelben, míg meg nem szólalt az Európai Bizottság demokráciáért, jogállamiságért és igazságügyért felelős biztosa.

Június elején látogatott hazánkba Michael McGrath, aki tavaly is járt biztosként Budapesten, amikor az uniós testület éves jogállamisági jelentéséről egyeztetett, ezúttal azonban csak az illetékes miniszterekkel, az Országgyűlés kormánypárti bizottsági elnökeivel találkozott, míg az ellenzék képviselőivel nem. Ezért Bóka János fideszes képviselő levelet írt a biztosnak, hogy a kormányfő politikai gyűlöletkampányt folytat a köztársasági elnök ellen, akit kész eltávolítani hivatalából. Az európai uniós ügyekért felelős korábbi miniszter levelében hivatkozott az Európa Tanács égisze alatt működő Velencei Bizottság állásfoglalásaira a személyre szabott jogalkotásról és arról, hogy ezek miért ellentétesek az európai jogállamisági normákkal. Fontos, hogy a bizottság a rendelkezésre álló jogállamisági mechanizmusokon, eljárásokon keresztül erre a jelenségre is figyelemmel legyen – emelte ki.

A Telex megkérdezte a biztost, mi a véleménye arról, hogy a Fideszből azzal vádolják az új kormányt, hogy szembe megy a jogállamisági elvekkel? Felvetette ezt már bárki az Európai Bizottságnál, tud a testület erről? Michael McGrath diplomatikusan a következőket válaszolta:

Megerősíthetem, hogy az Európai Bizottság tud ezekről a fejleményekről, és szorosan figyelemmel követi a helyzetet. Ebben a szakaszban továbbra is gondosan figyelemmel fogjuk kísérni a fejleményeket, bármiféle releváns intézkedést a szokásos eljárásaink és felelősségi körünk alapján értékelünk.

És akiket a helyükre választanak?

A hazai elemzőket, politikai és alkotmányjogi szakértőket is megosztja a miniszterelnök által kilátásba helyezett Alaptörvény-módosítás. A teljes mellszélességel vállalt támogatástól az egészséges szkepticizmusig széles a skála.

Kéri László politológus szerint Magyar Péteréket nemcsak kormányváltásra hatalmazták fel a magyarok, hanem a politikai hatalmi szerkezet átalakítására is. Éppen ezért az előző kormány által kinevezett kulcsszereplőknek nincs helyük az új rendszerben.

Halmai Gábor professor emeritus viszont úgy látja, hogy a jelenlegi törvényi keretek között a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság és más intézmények vezetőinek leváltása jogilag rendkívül bonyolult. Az egyik lehetséges út az Alaptörvény módosítása, amely kimondaná, hogy a korábbi alkotmányos szabályok maguk is sértették a jogállamiságot. A demokratikus átmenethez azonban nem elegendő a jogi lépések sora – jegyezte meg –, erős, megalapozott politikai és erkölcsi érvelés is kell.

Az Alaptörvény módosításával minden további nélkül le lehet váltani állami vezetőket, de csak a jövőre nézve. Szerinte ebben az a csavar, az az alkotmányossági kérdés, hogy mindez vonatkozhat-e azokra, akik hivatalban vannak.

Török Gábor politológus egyre érdekesebbnek látja a történetet. „Aki április 12-én született, akár azt is gondolhatná, hogy Sulyok Tamás egy aktív, politizáló, kreatív köztársasági elnök, akinek van álláspontja a politikai viták középpontjában álló kérdésekről, nem is fél elmondani azt. (…) Tulajdonképpen most maga bizonyítja, hogy hogyan és milyen eszközök használatával lehetett volna más az államfő (és szerepe + megítélése) az elmúlt két évben.” Az elemző szerint a korábban Magyar Péter jutalomjátékának látszó ügy minden nappal egyre több politikai kockázatot hordoz a miniszterelnök számára.

Hack Péter professor emeritus egy tévéműsorban elmondta, hogy a Tisza Párt rendszerváltást szeretne. Feltette a kérdést, vajon mit jelent ez a gyakorlatban? Például hogyan lehet Sulyok Tamást egy alkotmány-módosítással úgy eltávolítani a köztársasági elnöki pozícióból, hogy az nem lesz személyre szabott jogalkotás? És akiket a helyükre választanak? Az új legfőbb ügyészt négyötöddel fogják megválasztani? A Kúria új elnökét négyötöddel fogják megválasztani? Az Országos Bírósági Hivatal elnökét az ellenzék bevonásával fogják megválasztani? Megkérdezte beszélgetőtársait: „Úgy látjátok, hogy most abba az irányba történnek lépések, hogy hogy lehet kiegyezni és megállapodni majd egy új keretben?” Horn Gábor, a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke erre azt felelte, nagyon szeretné, ha így lenne.

(Borítókép: Sulyok Tamás és Magyar Péter 2026. június 9-én. Fotó: Németh Kata / Index)