Vitnyéden kerítés és őr akadályozta a migránstáborhoz vezető utat.

Magyar Péter június 13-án reggelre, a Fidesz kongresszusa elé időzítve hívott össze egy rendkívüli sajtótájékoztatót, „az Orbán-kormány legnagyobb hazugsága” címmel. A miniszterelnök fő állítása a következő: az Orbán-kormány a vállalásával és kommunikációjával ellentétben Vitnyéd-Csermajornál ötszáz fő befogadására alkalmas migránstábor létrehozásán dolgozott.

A kormányfő a szavait 2024-es kormányülések összefoglalóinak, valamint más dokumentumoknak a nyilvánosságra hozásával igyekszik alátámasztani. Lapunk az összes közzétett iratot átnézte, amelyekben többször is említésre kerül Vitnyéd-Csermajor, például a kormány 2024. augusztus 21-i ülését összefoglaló dokumentumban a következő mondatra bukkantunk:

A Kormány felhatalmazta a belügyminisztert a vitnyédi ingatlan kapcsán olyan beruházások megvalósítására, amelyek célja annak alkalmassá tétele menekültek fogadására.

Később már a beruházás költségvonzata is előkerült, ami Magyar Péterék összefoglalója alapján meghaladta volna a 2,3 milliárd forintot, éves szintű kiadása pedig a 2,9 milliárd forintot.

Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője, volt miniszter még aznap igyekezett cáfolni Magyar Péter fő állítását, leszögezve: „Magyarországnak a migráció tekintetében a mi kormányzásunk alatt mindig világos álláspontja volt. Elutasítjuk a migrációt, a migrációs paktum ellen szavaztunk, és nem akarjuk végrehajtani a migrációs paktumot.”

Az történt – és maradt ki az eddigi elmondásokból –, hogy született Magyarországgal szemben egy olyan ítélet, ami napi egymillió eurós bírság, illetve egy 200 milliós átalánybírság megfizetésére kötelezett bennünket. Annak érdekében, hogy az Európai Unióval tárgyalni tudjunk, született egy olyan kormányhatározat, amelynek része volt ez a vitnyédi tábor. A kormány ezt soha nem akarta megépíteni. Egyértelművé is tettük már szerintem 2024 szeptemberében, hogy nem fogjuk megépíteni, nem építettük meg, migránst nem engedtünk be, a határokat lezártuk

– rögzítette Gulyás Gergely, azt is megjegyezve, hogy a vitnyédi táborral kapcsolatos terv „egy taktikai eszköz volt a tárgyalásokhoz”, azzal a céllal, hogy az ország elkerülje a napi egymillió euró bírságot.

A potenciális menekülttábor terve 2024-ben komoly politikai hullámokat vetett, Magyar Péter és a Mi Hazánk Mozgalom is kommunikált az ügyben, sőt, Toroczkai Lászlóék demonstrációt szerveztek a helyszínre. Magyar Péter a dokumentumok mellett azzal támasztaná alá szavait, hogy a helyszínen történt infrastrukturális beruházások jellege – például viszonylag magas drótkerítés építése – arra utalnak, hogy nem oktatási vagy gyerektábori, hanem menekülttábori funkciót tervezhettek Csermajornak. A téma az Országgyűlés hétfői ülésén is feszült összecsapást hozott a felek között.

A fenti előzmények után Vitnyédre utaztunk, ahol Szalai Csaba polgármesterrel találkoztunk, majd megnéztük a sokat emlegetett ingatlanegyüttest és az azt körülzáró kerítést.

Ezerötszáz fős település Győr és Sopron között

A Győr-Moson-Sopron vármegyei, körülbelül ezerötszáz fő lakosságszámú Vitnyéd Győr és Sopron között, Kapuvár szomszédságában található. Szalai Csaba polgármesterrel először a településről beszélgettünk. Vitnyéden ugyan adódnak munkalehetőségek, viszont sokan Kapuvárra, Sopronba, vagy Győrbe járnak dolgozni, valamint – ahogy az nyugati határvidéken jellemző –, észlelhető Ausztria munkaerőpiaci szívóhatása.

Szalai Csaba 2014 óta vezeti a települést, mint független polgármester. A független kifejezést szinte már különleges misztikum lengi körül a magyar politikában, ezért megkérdeztük a polgármestert, a napi gyakorlatban meg tudja-e őrizni valódi függetlenségét egy településvezető.

Amikor az ember elvállalja, hogy beül ebbe a székbe, akkor azt is vállalja, hogy megvalósítja, amit szeretne. Ahhoz, hogy polgármesterként megvalósítsd az elképzeléseid, korrekt kapcsolatra van szükséged az éppen aktuális kormányzattal. Egy ekkora település a fejlesztéseket többségében pályázati forrásból valósítja meg, ahhoz pedig, hogy forrásokhoz juss, erős lobbitevékenységre van szükség, ami kapcsolatokon keresztül működik. Ebben az értelemben érdekes megfogalmazás a függetlenség, viszont a pártoktól olyan értelemben független vagyok, és a környék több polgármestere is az, hogy nincs párttagságunk, soha nem indultunk párttámogatással

– hangsúlyozta Szalai Csaba, hozzátéve, hogy az országgyűlési képviselő a kapocs az országos és a helyi döntéshozatal között, ezért megfelelő kommunikációra van szükség. A polgármester úgy látja, Gyopáros Alpárral – a Fidesz politikusa, aki a térség egyéni országgyűlési képviselője –, jó munkakapcsolatot ápolt a környék valamennyi településvezetője, ahogy ő is.

Rejtélyes építkezés a kerítéstől az adótoronyig

Ami a cikkünk szűkebben vett témáját illeti: Csermajor közigazgatási értelemben Vitnyédhez tartozik, viszont körülbelül három kilométerre fekszik a településtől. A mezőgazdasági területekkel és erdőkkel határos majorság egy különálló ingatlan-ökoszisztéma. Az első kerítésen még sikerült átjutnunk, a második kerítésig vezető út mentén többek között istállók vannak.

Csermajorban évtizedekig tejipari szakiskola működött, a helyszín a magyar tejgazdasági képzés legendás központjává nőtte ki magát. Szalai Csaba szerint „akkoriban rendkívül prosperált a tejipari intézmény, kiváló sajtmestereket képeztek. A szakiskola gyakorlatilag belső, zárt kolóniaként működött, az ország minden pontjáról érkeztek ide tanulók, lány és fiú kollégium is működött.” A csermajori tejipari oktatási tevékenység a 2010-es évek elején szűnt meg.

Szalai Csaba a menekülttábor-ügyről 2024. szeptember 3-án értesült, viszont nem hivatalos kommunikációs formában, hanem csermajori öregdiákokon keresztül. Az egykori tejipari iskola volt tanulói jártak a helyszínen, ahol munkálatokra lettek figyelmesek, egy Facebook-csoportban pedig rögtön szárnyra kapott az információ: migránstábort létesíthetnek Csermajorban.

Előzőleg a területre 2022. március közepén érkeztek menekültek Ukrajnából, akik az orosz-ukrán háború kirobbanása után lépték át az ukrán-magyar határt. „Ők itt voltak 2024 szeptemberéig. Egyik napról a másikra elküldték őket, néhányan a mai napig a környéken élnek. Közel száz ukrajnai, kárpátaljai menekült volt Csermajorban, köztük körülbelül negyven gyerekkel, akiket tanítottak. A létszám ingadozott, mert szabadon ki-be járhattak. Az épület, amit használtak, borzasztó állapotba került, nagyon lelakták. Ez volt az iskola leánykollégiuma” – idézte fel Szalai Csaba.

A polgármester a 2024. szeptemberi eseményekről úgy fogalmazott,

kerítést kezdtek építeni, és kipakoltak a volt iskola főépületéből, valamint a tornateremből. Amikor először kimentem, már ott volt egy konténer és egy biztonsági őr, de semmi gond nem történt. Bemutatkoztam, volt, aki ismert is. Információt hiába kértem, annyit mondtak, hogy fel kell újítaniuk, rendet kell tenniük. Felhívtam Gyopáros Alpár képviselő urat, de ő sem rendelkezett információval, azt ígérte, hogy utánajár az ügynek. Másnap újra kimentem a területre, akkor már más volt a fogadtatás, a kapun sem engedtek be. Az építőipari cég helyi vezetője közölte velem, hogy állami terület, nem számít ki vagyok, mit akarok, nem mehetek be. Pár nap múlva arról értesített a képviselő úr, hogy nem lesz menekülttábor, viszont arra nem kaptam egzakt választ, hogy akkor miért kell ekkora kerítést építeni. Az ember el akarta hinni, hogy nem lesz tábor, tájékoztattam a lakosságot, de kételkedtek, elégedetlenek voltak, megmozdulást szerveztek. Semmiképpen sem akartak menekülttábort Vitnyédre. Szerintem az országban nincs olyan ember, aki azt mondaná, szeretné azt, hogy az a fajta erőszakosság, amit sokszor Nyugat-Európában látunk, a mi területünkön is megjelenjen.

A majorság – bár Vitnyéd közigazgatási határán belül van –, nem a település, hanem a magyar állam tulajdona, amit vagyonkezelésbe adtak a győri mezőgazdasági középiskolának, majd a Széchenyi István Egyetemnek.

A polgármester szerint a tiltakozásokkal párhuzamosan a környékbeliek próbáltak információkat gyűjteni. Szalai Csaba akkor határozta el, hogy magasabb szinten próbálja kideríteni a munkálatok célját, amikor adótornyot kezdtek építeni a területen, idézzük a polgármestert: „Úgy voltam vele, ha a képviselő úr azt mondja, hogy nem lesz migránstábor, akkor az remélhetőleg úgy is van, de amikor láttam a tornyot, kételkedtem. Elkezdtek építeni egy adóvevő tornyot, ami már kívülről is látszott. Azt kértem a képviselő úrtól, hogy beszélhessek egy olyan személlyel, aki egzakt információkkal rendelkezik, akár Pintér Sándorral. Nagyon nehezen, de összejött, Rétvári államtitkár úr november elején fogadott Budapesten, ő megerősítette, hogy nem lesz migránstábor. Erre az időre már meg is álltak a munkálatok, miközben a hivatalos kommunikáció már arról szólt, hogy rendészeti iskolák táborhelye lesz Csermajor.”

Az ügyet 2024-ben felkapta az osztrák politika, Burgenlandban még a határ lezárása is bekerült a lehetséges forgatókönyvek közé. 2024 novemberére nyugvópontra ért a történet, a kerítés maradt, a munkálatok nem folytatódtak, majd jött Magyar Péter szombati sajtótájékoztatója, ami visszahozta a közéleti diskurzusba a táborkérdést.

Szeptembertől újra iskola működik Csermajorban

Ami a politikai vitáktól függetlenül tény, hogy szeptembertől – ha nem is tejipari –, de újra oktatási tevékenység helyszíne lesz Csermajor.

Szombat óta az ember csak kapkodja a fejét, viszont úgy látom, hogy a település lakóit a mostani vita annyira nem foglalkoztatja. Arra kíváncsiak, hogy mi volt az igazság 2024-ben, viszont most biztosan tudjuk, hogy mi lesz a terület sorsa: a kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Iskola 7-12. évfolyamai szeptembertől kiköltöznek Csermajorba, ott lesz a tanítás. Az oktatás megszervezése jelenleg is folyik, egészen az olyan részletekig, mint a buszfordulók helyszínének kijelölése

– árulta el Szalai Csaba.

A polgármester hallomásból értesült arról, hogy a tejipari iskola bezárása után, már évekkel ezelőtt érdeklődött egy egyházi fenntartású oktatási intézmény a terület iránt. Böjte Csaba ferences szerzetesnek is voltak tervei Csermajorral, a 2010-es évek végén Szalai Csaba személyesen vezette körbe a majorságban, de a projekt nem lépett a megvalósítás szakaszába.

Szalai Csaba visszatekintve az ügyre kifejtette: „Két konkrét dolog fogalmazódik meg bennem. Az egyik az, hogy a Magyar Péter által nyilvánosságra hozott dokumentumokban olvasom – a július 25-i összefoglalóban – »a tábort lakóövezetektől távol, a szükséges társadalompolitikai vizsgálatok lefolytatását követően szükséges kijelölni« szöveget, majd a következő augusztus 21-i dokumentumban konkrétan a vitnyédi ingatlan kerül szóba. A kettő között nálunk semmilyen vizsgálat nem zajlott, hogy került mégis a választás Vitnyéd településre? Mit vizsgáltak, kik voltak a résztvevők? A másik pedig egy egyszerű tény megállapítása. Az ukrán menekültek, ahogy említettem, az iskola leánykollégiumában voltak elhelyezve, azt lakták le és ez az ingatlan ma már a kerítésen kívüli területen helyezkedik el. A 2024. szeptemberi beruházások viszont az iskola főépületét és tornatermét érintették. Ezért lenne fontos a teljes igazság feltárása, persze tudom, hogy ez nem működik egyszerűen.”

A polgármester végül úgy vélekedett, „leginkább a kommunikáció hiányzott az egészből. Annál, hogy senki nem mond semmit, minden jobb. Úgy látom, más ügyekben is jellemző volt, ha kényesebb a téma, akkor nincsenek, vagy csak utólag vannak válaszok. Nehéz szituáció egy polgármesternek, ha hallomásból értesül arról, hogy mi történik az általa vezetett településen, miközben a lakosság tőle kéri az információt, de »felülről« nem érkezik semmi. Remélem, hogy előbb-utóbb kiderül a teljes igazság a korábbi tervekről, de azt legalább már biztosan tudjuk, hogy szeptembertől iskola lesz Csermajorban.”

(Borítókép: A csermajori intézmény udvara 2026. június 17-én. Fotó: Papajcsik Péter / Index) 

Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!