„Az elmúlt időszakban több vízbe szórásos temetésre is sor került a dunabogdányi partszakaszon, ami okkal kelt zavart a polgárok körében. A Duna-partot közösségünk rekreációs helynek, főtér hiányában a község központjának, főtéri funkciókat ellátó »köztérnek« tekinti, akkor is, ha természetesen ez a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság (KDVVIZIG) kezelésében van. A tegnapi, június 18-ai szertartás azonban groteszk mivoltában túlment az eddigieken” – írta Facebook-bejegyzésében Liebhardt András, a város polgármestere.
Először is, ezzel a nem hagyományos környezetben történő üzletszerű temetkezés jelent meg a községünkben, hangfalakkal, székekkel, kenetteljes szertartással, egy forgalmas, most már a nyári vizi sportokat is éltető helyszínen. Mindez ugyan a 100 méteres védőtávolság mellett a Strandunk alatt történt, de az átmeneti sátorozásra kijelölt helyen és úgy, hogy a közvetlen közelben épp 250 gyermek piknikezett az utolsó tanítási napok egyikén. Több felháborodott hívást is kaptunk a faluból is, közbotránkozás kísérte a szertartást
– ismertette a nem mindennapi esetet a városvezető, aki megjegyezte: hogy a Duna az ott élőknek, „nem túlzok: »Szent Folyó«. Origó, viszonyítási pont földrajzilag, de szakrálisan is”.
Partjához járunk pihenni, feltöltődni, vizében megmerítkezni, áradásakor alázatot tanulni. Sváb polgáraink őseit ez a folyó vezette új otthonukig. Közösségünk számos dologban konzervatív. Talán nem túlzok, általában az ide álmodott temetéseket az életünkbe történő beavatkozásnak, idegenszerűnek, provokatívnak, sőt körülményeit illetően az elhunytra nézve is kegyeletsértőnek tartja
– jegyezte meg.
A polgármester kitér arra is, hogy a vízbe szórásos temetések jogi keretei szigorú szabályokhoz kötöttek, amelyek többek között a terület kezelőjének engedélyéhez, meghatározott távolsági korlátozásokhoz és speciális technikai feltételekhez (például lebomló urna használatához) kötődnek. A polgármester hangsúlyozza, hogy a hatályos szabályozás betartása elengedhetetlen, és további egyeztetéseket kezdeményezett az illetékes vízügyi hatósággal a helyzet rendezése érdekében.
Liebhardt András szerint a Duna-part elsődlegesen közösségi és természeti értéket képvisel, ezért annak használatát a helyi közösség érdekeivel összhangban kell szabályozni.
Olvasd tovább itt: index.hu
