Szombat délután került fel az Alkotmánybíróság honlapjára a testület elnökének, Polt Péternek a Személyes vélemény az alkotmánybírósági eljárás néhány kérdéséről című rövid írása, amelyben reagál a Sulyok Tamás köztársasági elnök alkotmánybírósági beadványa körül kialakult vitára. A négy pontba szedett nyilatkozatban megvédi az államfőnek az Alaptörvény értelmezésére irányuló indítványozási jogát, valamint a testületnek ugyanezzel kapcsolatos eljárását, ugyanakkor nem tartja az adott indítványra vonatkozó alkotmánybírói döntésnek a kizártság bejelentését, és ismételten kiáll amellett, hogy az alkotmánybírók nem vonhatók felelősségre az eljárásuk során hozott döntésükért vagy véleményükért.
Polt Péter véleménye:
- Amennyiben a köztársasági elnök vagy más jogosult Alaptörvény-értelmezési indítvánnyal él, az nem sérti vagy veszélyezteti az alkotmányos rendet.
- Amennyiben az Alaptörvény értelmezésére irányuló indítvány ügyében eljár az Alkotmánybíróság, az nem sérti vagy veszélyezteti az alkotmányos rendet, hanem az az alkotmányos párbeszéd része.
- Az alkotmánybírók egyesbíróként, tanácsban vagy teljes ülésen végzéssel vagy határozattal foglalnak állást egy indítványról. A személyes érintettség miatti kizártság bejelentése nem minősül ilyen döntésnek.
- A bírói függetlenség elve alapján az alkotmánybírók sem politikai, sem jogi értelemben nem vonhatók felelősségre, sem akkor, sem később az eljárásuk során hozott döntésük vagy kifejtett véleményük miatt.
Először június 11-én élt az elnök azzal a lehetőséggel, hogy a testület honlapján, az Alkotmánybírói vélemények menüpont alatt fejtette ki álláspontját. A bírói és alkotmánybírói elmozdíthatatlanság mint a bírói függetlenség garanciája Európában című tanulmányában egyértelműen a miniszterelnök távozásra történő felszólításaira reagált. Mint ismeretes, Magyar Péter eredetileg május 31-ig adott időt több közjogi méltóságnak, köztük az Alkotmánybíróság elnökének és több más állami tisztségviselőnek, hogy távozzon hivatalából. A miniszterelnök péntek esti videójában is úgy fogalmazott, hogy az alkotmánybírák pénteki döntésükkel kimondták, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnöknek és Polt Péternek távoznia kell.
A Sulyok-beadvány története dióhéjban
Sulyok Tamás június 11-én jelentette be, hogy indítványt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz az Alaptörvény alkotmányos funkcióját, elfogadását és módosítását szabályozó rendelkezések értelmezésére, miután Magyar Péter bejelentette, hogy az államfő elmozdítása érdekében nem személyre szabott jogalkotással módosítani fogják az Alaptörvényt.
Az Alkotmánybíróság péntek délután tudatta: hét alkotmánybíró az ügy tárgyával összefüggő személyes és közvetlen érintettségére hivatkozással kizárási okot jelentett be. A teljes ülés így nem határozatképes, ezért Polt Péter, a testület elnöke levette az ügyet a napirendről. Az Alkotmánybíróság teljes ülése akkor határozatképes, ha azon a hivatalban lévő alkotmánybírák legalább kétharmada jelen van. Ez tíz főt jelent.
A Fidesz szombat délelőtti közleményében azt állította, hogy Szabó Marcel alkotmánybíró és Magyar Péter sógora, Melléthei-Barna Márton tiszás képviselő titkos megállapodást kötöttek, amelynek értelmében azok az alkotmánybírók, akik nem engedik napirendre a köztársasági elnök Alaptörvény-értelmezési beadványát, a posztjukon maradhatnak.
A Tisza Párt cáfolta, hogy történt volna ilyen egyeztetés.
Melléthei-Barna Márton újabb Fidesz-abszurdnak nevezte az ellenzéki párt állítását. A kormánypárti képviselő közölte: sem ő, sem a kormány, sem a frakció nem kötött semmilyen háttér-megállapodást, és szerinte azok az alkotmánybírók, akik nem vettek részt az eljárásban, szakmai alapon döntöttek.
(Borítókép: Sulyok Tamás és Polt Péter 2025. május 14-én, amikor a legfőbb ügyész a Sándor-palotában átadta a köztársasági elnöknek a lemondását. Fotó: Sulyok Tamás / Facebook)
Olvasd tovább itt: index.hu
