Magyar Péter miniszterelnök válaszolt a frakcióvezetők napirend előtti megnyilatkozásaira az Országgyűlés rendkívüli ülésén, 2026. június 22-én. Az MTI/Bodnár Boglárka által készített hír szerint.
Az a javaslat, amelyet a kormány hétfőn tett közzé, számos módosítást irányoz elő az Alaptörvényben. Egy alkotmányjogász, aki a Magyar Hangnak nyilatkozott, különösnek és példátlannak nevezte, hogy a tervezet alapján a köztársasági elnök megbízatása egyszerűen megszűnne.
A kormány más fontos kérdésekben is változtatna az Alaptörvényen, mielőtt – Magyar Péter miniszterelnök bejelentése szerint – társadalmi egyeztetést kezdenének egy új Alaptörvényről. A Parlamentben kijelentette, hogy a javasolt új alkotmány népszavazásra kerülne, hogy a társadalom számára is elfogadható legyen.
Példa nélküli lépés
A köztársasági elnök eltávolításának több lehetősége lett volna a parlamenti többség számára, hiszen akár a tisztségét is megfoszthatta volna, bár ehhez jogszabályokat kellett volna módosítania. A javaslat azonban azt írja elő, hogy a köztársasági elnök megbízatása az új alkotmány elfogadásáig érvényes, így kialakulna egy átmeneti helyzet.
Stánicz Péter alkotmányjogász szerint ez a megoldás különös és példátlan, még akkor is, ha az indoklásban hangsúlyozzák, hogy a módosítást a köztársasági elnök iránti bizalomvesztés indokolja. A javaslatban a „záró és vegyes rendelkezésekben” került szóba az elmozdítás.
Az alkotmányjogász korábban arra figyelmeztetett, hogy az Alaptörvény módosításának nem lehet egyedi célja, és nem lehet egyedi döntéseket „normatív köntösbe” burkolni. A kérdéseket, hogy bizonyos módosítások megfelelnek-e alkotmányos kereteknek, az Alkotmánybíróság vizsgálhatta, de a jelenlegi fideszes parlamenti többség egy korábbi módosítása ezt már kizárta.
16 évig maradhatnának a régi politikai vezetők
A tervezett módosítások között van a miniszterelnöki megbízatások 8 évre korlátozása, valamint a képviselők újraválasztásának megakadályozása, ha valaki már 12 éven át képviselő. A miniszterelnöki pozíció korlátozása régi ígéret, míg a mandátumok maximalizálásának javaslata új elem.
Ez a módosítás a Fidesz és a KDNP egyes politikusait érintheti, például Gulyás Gergelyt és Rétvári Bencét, akik 2010 óta folyamatosan országgyűlési képviselők. Az Alaptörvény tervezete nem tartalmazza, hogy a már meglévő mandátumuk ellenére ne tölthessék be tovább megbízatásukat a már hosszú ideje a parlamentben lévő képviselők. A módosítást a következő választásokon kellene alkalmazni, így az érintettek akár 16 évig is hivatalban maradhatnak.
Az alkotmánybírók korhatára
A javaslat alapján az alkotmánybírák életkorát is korlátoznák, 70 évre. Ezt a szabályozást korábban már eltávolították a törvényből, így most nem újdonság.
Stánicz Péter felhívta a figyelmet arra, hogy a szabályozás visszaható hatása jogi kérdéseket vethet fel, mint például az alapjogok korlátozása.
Bírósági kontroll a Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalra
A javaslat növelné a bírók szerepét, mivel ők jelölnék azt a három embert, akik közül a köztársasági elnök választja meg a vezetőjüket. Stánicz Péter szerint a független bírósági kontroll alapvető alkotmányos garanciát nyújtana a Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal működésében, mivel végül minden esetben bíróság döntene arról, hogy történt-e bűncselekmény.
Forrás hang.hu
