Szavazás a parlament ülésén 2026. június 22-én (Fotó: Magyar Hang/Beliczay László)
Cikkünk frissül!
Kedden a napirendi felszólalások után a parlament új határozatokat hozott. Szavaztak a védett üzemanyagár kivezetését célzó törvényjavaslatról, a európai uniós forrásokhoz való hozzáférést elősegítő törvénymódosításokról, valamint a közmédiát érintő reformjavaslatokról. A Fidesz elutasította ezeket, míg a kormányoldal támogatásáról biztosította őket.
Először a vizsgálóbizottságok munkájának hatékonyabbá tételéről szavaztak, amelyet elfogadtak. Ezt követték a gyűlöletkeltő politikai reklámok csökkentését célzó, a gazdasági reklámok településképi illeszkedésére vonatkozó, valamint az egyes beruházási szabályok módosítására vonatkozó javaslatok elfogadása, melyhez 145 igent kaptak. Ezt követte a közmédiát érintő törvények módosítása, amely szintén megkapta a szükséges támogatást. Az európai uniós forrásokhoz hozzáférés javítása érdekében javasolt törvénymódosításokhoz is kétharmados többség kellett, ezt a javaslatot szintén elfogadták. Ennek célja, hogy egységes keretet biztosítson a jogi, intézményi és eljárási feltételek rendezésére, amelyek szükségesek az uniós forrásokhoz való hozzáféréshez Magyarország számára. A szabályozás elősegíti a megállapodások végrehajtását Magyarország és az EU intézményei között, és biztosítja a fejlesztési források minél gyorsabb elérhetőségét. A Fidesz politikai képviselői egyik javaslatot sem támogatták.
Szégyennek és árulásnak tartják, hogy a Fidesz elutasította az uniós ezermilliárdok hazahozatalát célzó jogszabálycsomagot – így kommentálta Magyar Péter a három szavazást Facebookon. „A fideszes képviselők újra elárulták hazájukat” – írta valaki egy hozzászólásban.
A friss törvény révén jelentős átalakulás várható a közmédia intézményrendszerében. Létrejön a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt., a nemzeti hírügynökség pedig visszanyeri önállóságát az MTI Nonprofit Zrt. alapításával. Az új közmédia tulajdonosi és felügyeleti testülete a Független Közmédia Testület lesz. Az Országgyűlés 145 igennel és 39 nem szavazattal fogadta el Hantosi István, Melléthei-Barna Márton és Kulcsár Krisztián előterjesztését. A törvény szerint a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) beolvad a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt.-be, amely aztán Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. néven folytatja működését, felelőssége kiterjed a közszolgálati médiás feladatok ellátására. A nemzeti hírügynökség önállóságának visszaállítása érdekében megalakul a Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt., amely külön költségvetéssel fog működni, és hírek, tudósítások, fényképek és háttéranyagok nyújtásáért felel.
Az MTI-nek a jövőben tájékoztatnia kell a parlamenti pártokról, más politikai szervezetekről, civil csoportokról, valamint az állami intézményekről. Éves szinten fenntartja tudósítói hálózatát a Kárpát-medence területén és külföldön is, az ország nemzetközi kapcsolatai alapján. A két nonprofit médiacég vezérigazgatóit nyílt pályázaton választják ki, és kizáró ok, ha valaki az előző öt évben politikai szereplő volt. A közszolgálati médiacég és az MTI költségvetését az Országgyűlés három évre szóló önálló törvény keretében állapítja meg, első alkalommal a 2028-as évtől.
A megszűnő Közszolgálati Közalapítvány helyett létrejön a Független Közmédia Testület, amely gyakorolja a tulajdonosi jogokat az új közszolgálati médiacégek felett. A testület kilenc tagot számlál, hármat a parlamenti képviselőcsoportok, hármat pedig médiaszakmai szervezetek jelölnek. A parlamenti képviselők négy évre, míg a médiaszakmai szervezetek két évre választják meg a tagokat. A testület feladata a vezérigazgatók választása, a felügyelőbizottságok kinevezése és a gazdálkodás ellenőrzése, valamint a nagyobb szerződések jóváhagyása. Működését a költségvetési szervként dolgozó Független Közmédia Testület Irodája segíti.
Az új törvény létrehozza a Sajtóalapot is, amely nem a közmédia működtetésével foglalkozik, hanem a független médiatartalom-szolgáltatók, közszolgálati műsorszámok és etikus újságírás normái szerint működő sajtótermékek támogatását szolgálja. A közszolgálati média alapelveit is újrafogalmazták: pártatlan, kiegyensúlyozott és minőségi információt kell nyújtania, függetlenül a kormányzati és politikai befolyásoktól, tiszteletben tartva a szerkesztői függetlenséget. A Közszolgálati Charta fogja részletezni a működés alapelveit, a Közszolgálati Tanács keretein belül. A társadalmi ellenőrzést 18 tagú tanács végzi, amely évente értékeli a közszolgálati médiaszolgáltató és az MTI beszámolóját, és javaslatot tehet a vezérigazgató munkaviszonyának megszüntetésére, ha nem fogadja el azt.
A törvény módosítja a Médiatanács összetételét is, amely hét tagúvá válik. Három tagját a kormánypárti, három tagját pedig az ellenzéki képviselőcsoportok jelölik, míg az elnöki poszt pályázat útján lesz betölthető. A képviselőcsoportok által javasolt tagok négy évre, az elnök ötéves időtartamra kap megbízást. Olyan személy, aki az előző öt évben politikai párt tisztségviselője volt, nem lehet tagja a Médiatanácsnak. A jelenlegi Médiatanács és vezetősége, valamint az MTVA vezérigazgatója a törvény kihirdetését követően azonnal megszűnik, a jogszabály többi részének hatályba lépése a kihirdetést követő 30. napon várható.
Forrás hang.hu
