Reisz András: A nyarak a túlélésről szólnak, minden borult.

Reisz András a Kibeszélő című műsorunk vendége volt. A beszélgetést az idei nyár első komolyabb hőhullámának közepén azzal kezdtük, hogy a rekordokat döntögető forróság, a csontszáraz talaj, és egy Európa felett megbénult időjárási rendszer nemcsak a szervezetünket, de a megszokott klímaszemléletünket is próbára teszi. Reisz András meteorológus megkongatta a vészharangot, amikor azt mondta, a globális felmelegedés hatásai évtizedekkel korábban érték el a Kárpát-medencét, mint ahogy azt a kutatók korábban jósolták. Ha nem változtatunk radikálisan a vízgazdálkodásunkon és az életvitelünkön, a nyár hamarosan nem a felhőtlen pihenésről, hanem a túlélésről fog szólni.

A napsütés most már jelenthet akár rossz időt is

Egy meteorológus karrierjében ritkán jön el a pillanat, amikor szakít a szakmai konvenciókkal, Reisz András azonban a napokban megtette ezt. A televíziós időjárás-jelentések évtizedes hagyománya, hogy a nyári napsütést és a meleget a „jó idő” piktogramjával és narratívájával azonosítják. A szakember azonban a képernyőn is kimondta: ami most következik, az objektíven nézve rossz idő.

A meteorológus szerint eljött az ideje, hogy ne csak a strandolók szemszögéből nézzük a klímát. Ha az ország vízellátottságát, a mezőgazdaság állapotát és a lakosság egészségügyi helyzetét vizsgáljuk, a tartós hőség már akár környezeti katasztrófának is minősülhet.

Nem lehet felszabadultan lubickolni a Balatonban vagy a Tisza-tóban, ha közben érezzük, mivel fizetünk ezért. Egyébként is a 38-40 fok már egyszerűen nem embernek való

– mondta az időjós. 

Európát az Omega-blokk bénítja meg

A mostani extrém hőség kiváltó oka egy szubtrópusi, rendkívül száraz, a Szahara felől érkező, magas légnyomású légtömeg északra törése. Ez a sivatagi forróság egy leszálló légmozgású övezettel, egy hatalmas anticiklonnal érkezik, amely gyakorlatilag lebénítja a környező ciklonok mozgását. A meteorológiában ezt a jelenséget Omega-blokknak nevezik, utalva a görbület alakjára, amely egy óriási, mozdulatlan, forró légbuborékként telepszik rá a kontinensre.

Ez az állóháború a légkörben azt eredményezi, hogy a nyugat-európai térség után

A helyzetet súlyosbítja a talaj katasztrofális állapota: a földben gyakorlatilag nincs víz. Ha van is egy-egy helyi felhőszakadás, az a csontszáraz, túlhevült felszínről pillanatok alatt elpárolog, ami csak a fülledtséget növeli, de a talaj mélyebb rétegeit nem táplálja. Mivel a száraz talaj nem hűt, a levegő még a kelleténél is gyorsabban melegszik fel: a korábban délután három órára jellemző csúcsértékeket mostanában már délben elérjük.

Jelenleg a hűvös légtömegek messze északra, a 60-70. szélességi körökig szorultak vissza, miközben az afrikai forró levegő – amely korábban szinte csak a Földközi-tenger térségét uralta – tartósan északra tolódott. Ez a folyamat már nem egyedi epizód, hanem rendszerszintű trend. A globális felmelegedés mértéke már most túllépte a nemzetközi egyezményekben rögzített 1,5 Celsius-fokos kritikus küszöböt.

A klímakutatók a mostani helyzetet korábban a 2050-es évekre jelezték előre. A természet azonban „előre sietett”, és a mai generációk már a saját bőrükön tapasztalják azt a jövőt, amit távolinak hittünk. Mivel a felmelegedési folyamatot megállítani jelenleg nem tudjuk, a szakma szerint egyetlen út maradt: a radikális alkalmazkodás. Ez a mezőgazdasági növénykultúra teljes lecserélését, az életvitelünk átalakítását és a mediterrán életritmusra való átállást jelenti.

A Kárpát-medence nagy paradoxona: hová tűnik a víz?

A hazai klímaválság egyik legsúlyosabb strukturális problémája a vízgazdálkodás. Reisz András szerint tarthatatlan és nehezen megmagyarázható az a hidrológiai helyzet, amelyben az ország él.

Számomra egy érthetetlen paradoxon, hogy miközben szinte az összes nagy folyó és víz idefolyik a Kárpát-medencébe, ebből szinte semmi nem marad meg nálunk, mindent kiengedünk az országból. Ezt a problémát sürgősen meg kell oldani

– figyelmeztetett a meteorológus.

A csendes-óceáni szörnyeteg: érkezik a „szuper El Nino”

A globális folyamatok szintén a végletek irányába mutatnak. A Csendes-óceán középső és keleti medencéjében egy rendkívül ritka extremitás, egy úgynevezett „szuper El Nino”-jelenség van kibontakozóban. El Ninóról akkor beszélünk, ha a tengerfelszín hőmérséklete legalább 0,5 fokkal meghaladja a sokéves átlagot – jelenleg azonban már 1,5-2 fokos eltérést mérnek, ami decemberre a 4-5 fokot is elérheti.

Bár egy ekkora víztömeg felmelegedése távolinak tűnhet, azonban a felszabaduló óriási energia a teljes északi félteke légkörzésére kihat. Tudjuk, hogy a magyarországi időjárás és az El Nino között nincs közvetlen kapcsolat, mégis, egy ilyen volumenű globális anomália óhatatlanul otthagyja a lenyomatát a mi kontinensünkön is.

Ráadásul a folyamatok egymást erősítik: a sarkvidéki jégtakaró kiterjedése 2026 szeptemberére minden eddigi rekordnál alacsonyabb szintet érhet el. A jég eltűnése miatt a téli poláris örvény (polar vortex) intenzitása legyengülhet, ami fura módon akár extrém hideg téli betöréseket is hozhat. Ugyanígy a Golf-áramlat gyengülése – az északi jégolvadás miatti édesvízhígulás következtében – hosszú távon kiszámíthatatlanná teszi Európa klímáját.

A jövő héten még Skandináviában is 33-35 fokos hőség várható, ami egészen biztosan újabb pusztító erdőtüzekhez vezet. Reisz András szerint a júniusi hőhullámnak egyhamar nem lesz vége. Bár a szezonális modellek hosszú távon csak átlagértékeket mutatnak, a trend egyértelműen a meleg oldalon tart minket. A nyár hátralévő részében tartós hőségre és szárazságra kell berendezkednünk, a 40 fok feletti csúcsok pedig lassan mindennapok részévé válnak.

A műsorban szó volt még arról is, hogy: 

• A tudomány egyértelmű bizonyítékai ellenére a döntéshozók miért nem veszik még mindig komolyan a helyzetet?
• Mikor minősítheti egy meteorológus az időjárást?
• Hányszor alakulhat ki Európa felett nyaranta Omega-blokk?
• Már megint az oroszok jártak jól, de miért is?

Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!