A 24.hu felé tett nyilatkozatában Wéber Ferenc, az Alkotmánybíróság korábbi sajtófőnöke, és Schiffer András, az LMP egykori frakcióvezetője, a testület fejlődését vizsgálták a rendszerváltást követő időszaktól napjainkig. Wéber úgy látja, hogy 2010 előtt a testület működését a politikai egyensúly és a szakmai hitelesség határozta meg, hiszen az alkotmánybírók jelöléséhez a kormányoldal és az ellenzék közötti együttműködés, valamint egy kétharmados parlamenti támogatásra volt szükség. Ennek következtében a testületbe legtöbbször elismert jogtudósokat választottak.
Az évszám azonban fordulópontot jelentett, amikor a Fidesz alkotmányozó többséghez jutott. A jelölési rendszer átalakítása következtében elveszett a korábbi paritásos minta, így a kormánypártok önállóan kezdhették el az alkotmánybírák kiválasztását. Ezen változások mellett a testület hatáskörét is több szempontból szűkítették, különösen a költségvetés és az adózás területén. A testület bővítése is megtörtént, létszámát 11 főről 15 főre emelték, amely lehetővé tette a kormánypárti jelöltek további kinevezését.
Az új struktúra eredményeképpen a testület kompozíciója és működése jelentősen megváltozott, ami a politikai tájat is alapvetően befolyásolta. A Wéber és Schiffer által megfogalmazott kritikák azt sugallják, hogy a jogi intézmények függetlensége és az alkotmányos normák tisztelete egyre inkább háttérbe szorult a politikai érdekek előtérbe kerülésével.
Forrás mandiner.hu
