A Sándor-palota kedden nyilvánosságra hozta Sulyok Tamás indítványát, amelyben a közjogi méltóságok eltávolítását célzó Alaptörvény-módosításokkal kapcsolatos aggályait fogalmazta meg az Alkotmánybíróságnak.
Sulyok Tamás június 11-én fordult az Alkotmánybírósághoz, kifogásolva, hogy a kormányzó parlamenti többség a jövőben olyan alkotmánymódosításokat is elfogadhat, amelyek nem általános szabályozást, hanem konkrét helyzetek rendezésére irányulnak. Úgy véli, fontos lenne tisztázni, hogy ezek a módosítások valóban alkotmánymódosításnak minősülnek-e, mert ha nem, akkor az Alkotmánybíróság érdemben vizsgálhatja őket.
Több alkotmányjogász jogi nonszensznek tartja a beadványt, mivel Sulyok nem egy már elfogadott módosítás eljárási szabályait kérdőjelezi meg, hanem egy jövőbeli helyzet alkotmányjogi értékelését várja. A köztársasági elnök lényegében azt szeretné, ha az Alkotmánybíróság kijelentené: egyes esetekben a módosítások nem minősülnek valóságos alkotmánymódosításnak, mivel egyedi vagy személyi joghatásokat hoznak létre.
E beadvány miatt egyes alkotmánybírók ki is zárták magukat az ügyből, hét bíró kizárásával pedig az Alkotmánybíróság nem tud döntést hozni. Polt Péter, az AB elnöke ezért levette az ügyet a napirendről, amire a köztársasági elnök azt mondta, tudomásul veszi a bírák döntését.
Magyar Péter miniszterelnök korábban Sulyok beadványára reagálva megjegyezte, hogy az szerinte már „a szánalom kategóriája”, és kifogásolta, hogy az államfő soha nem lépett fel a jogállam védelmében, most mégis csak a saját pozícióját és jövedelmét félt. Május végéig adott időt Sulyoknak, hogy önként lemondjon, és jelezte, ha nem teszi, a parlamenti többség eltávolítja. Sulyok valószínűleg éppen egy ilyen eltávolítást célzó módosítás ellen akarta védeni magát az Alkotmánybírósághoz benyújtott indítványával, ami ellentétes azzal a joggyakorlattal, amit elnökként követett.
Forrás telex.hu
