Hollandiában egy nemrégiben közzétett jelentés szerint drámai mértékben nőtt azoknak a száma, akik eutanázián esnek át különböző mentális betegségek, például demencia, depresszió vagy autizmus miatt. A helyzet aggasztó, mivel ezek a kórképek komplex és érzékeny kérdéseket vetnek fel az orvosi etika és a társadalmi normák terén.
A Momentum által 2024-ben szervezett konferencián Zeller Judit hangsúlyozta, hogy a szigorú alapjogi megközelítés alapján nem állhat meg az eutanázia ellenzőinek érvelése azzal, hogy az egészségügyi rendszer működési problémái miatt sokan választják ezt a drasztikus lépést. Az állam nem használhatja hivatkozásként a saját rendszerszintű hiányosságait az alapjogok korlátozásának igazolására.
Ez a diskurzus felveti azt a kérdést, vajon milyen mértékben felelős az állam a mentális egészségügyi szolgáltatások hatékonyságáért, és hogyan lehetne ezeket a problémákat úgy kezelni, hogy a páciensek valódi támogatást kapjanak, ne pedig a csakúgy elérhető végső megoldást. A társadalmi párbeszéd fontossága abban rejlik, hogy a helyes irányt mutasson a jövőbeli jogalkotásnak és a mentális egészségügyi intervencióknak.
Forrás mandiner.hu
