Magyar Péter miniszterelnök napirend előtti felszólalásra válaszol az Országgyűlés rendkívüli ülésén 2026. június 30-án. (MTI/Hegedüs Róbert)
A kormány kedden bejelentette a közfeladatokat ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok, azaz a kekvák rendszerének reformját. A cél, hogy a közfeladatok, az állami vagyon és a közpénzeket kezelő intézmények felett világosabb és átláthatóbb felelősségi rendszert alakítsanak ki. Az Alaptörvény 16. módosítása és a törvénymódosítások révén a kormány kezdeményezte a kekvák átalakítását.
A változások nem érintenek minden alapítványt egyformán: az egyetemeket támogató alapítványok más szabályok és határidők alá esnek, mint azok, amelyek nem felsőoktatási közfeladatot látnak el. A közlemény hangsúlyozza, hogy a közérdekű vagyonkezelő alapítványok eddig úgy működtek, mint magánalapítványok, miközben állami vagyont kezeltek, és gyakran politikai tevékenységekben is részt vettek. Az Állami Számvevőszék adatai szerint 2024-re több mint 3000 milliárd forint közvagyon került ezekhez az alapítványokhoz, beleértve ingatlanokat és állami részvénycsomagokat is.
A kormány kritikája szerint az alapítványok kuratóriumait az előző kormányhoz köthető politikai szereplők töltötték be, döntéseik nem szakmai alapon, hanem politikai érdekek mentén születtek. Az alapítványok döntéshozó testületeiben a kinevezések gyakran élethosszig tartottak, így a közvagyon kikerült az állami ellenőrzés alól, és az intézmények működése „bizonytalan, gazdaságtalan és szakmaiatlan” lett.
A kormány a kekvák megszüntetéséről és a közfeladatok átalakításáról döntött. A nem felsőoktatási alapítványoknak július 31-ig megszűnniük kell, míg az egyetemi alapítványok 2027. augusztus 1-jéig működhetnek. A változtatások részeként a kormány kiemelte a feladatok és vagyonelemek állami keretek közötti további működtetésének szükségességét.
A következő lépésben a kormány döntést hoz a részletekről, beleértve az alapítványok megszűnésének dátumát, a fennmaradó feladatok sorsát, valamint azt, hogy a központi költségvetési szerv hogyan veszi át a feladatokat. A kormány arra is felhívja az alapítványokat, hogy július 14-ig készítsenek jelentést a vagyoni helyzetükről.
Az elszámolási biztos a folyamat pénzügyi ellenőrzéséért felel, és hasonló szerepe lesz, mint egy végelszámolóé. A reform során figyelemmel kell lenni arra is, hogy a nem állami alapítók eldönthetik, kívánják-e tovább működtetni az alapítványokat. Az egyetemeket fenntartó alapítványok szűnése előtt a kormány már most bevezeti az új szabályokat, amelyek célja a döntési jogkörök visszaadása az egyetemeknek, így erősítve az intézményi autonómiát és a közösségi döntéshozatalt. Az átalakítás keretében a kormány folyamatos konzultációt ígér az egyetemi szereplőkkel, szakszervezetekkel és hallgatói szervezetekkel.
Forrás hang.hu
