Mint Vitézy Dávid beszámolt róla, a Szentkirályi Alexandra által vezetett kuratórium az egyike volt „a Fidesz által létrehozott közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak (kekva), amelyek segítségével átláthatatlanná tették az állami vagyonnal való gazdálkodást. Ezek a kekvák ugyanis a részükre átadott több száz milliárd forintnyi állami vagyonnal teljesen szabadon gazdálkodhattak, azt akár értékesíthették is”.
A kormány a napokban tette közzé a közérdekű vagyonkezelő alapítványok átalakításáról szóló törvénymódosításokat. A kormány célja, hogy az állami feladatok, az állami vagyon és a közpénzből működő intézmények felett világosabb, átláthatóbb és számonkérhetőbb felelősségi rendszert hozzon létre. Az európai uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében született 2026. évi XVIII. törvény két lépcsőben szünteti meg a kekvákat.
A kormány megszünteti a kekvákat
„Az Európai Bizottság régóta kritizálta azt a felállást, amelyben a kekvák kuratóriumaiban jellemzően politikusok ültek. Közben állami vagyonnal gazdálkodtak, csak éppen teljesen átláthatatlan és ellenőrizhetetlen módon. Évek óta ennek a rendszernek az átalakítása az uniós források felszabadításának egyik feltétele volt, de a Fidesz-kormány ezt nem volt hajlandó megtenni, hiszen, ahogy az már több ízben kiderült, az előző kormány nem az ország szuverenitását védte, hanem az évek alatt felépített, a közpénzek felhasználásának átláthatatlanságát szolgáló rendszert” – írta ezzel kapcsolatban a miniszter, aki kiemelte:
Az új kormány célja az átláthatóság erősítése és az állami vagyonnal való felelős gazdálkodás, így vállaltuk, hogy a felsőoktatási intézményt nem fenntartó kekvákat még idén megszüntetjük. Az Európai Bizottsággal kötött, 16,4 milliárd euró forrást felszabadító megállapodás értelmében ezt – az oktatási tevékenységet nem végző – közérdekű vagyonkezelő alapítványok esetében augusztus 31-ig meg kell tenni, így az erről szóló jogszabályt már el is fogadta az Országgyűlés.
„A törvény a népszerű budai közparkot és kulturális rendezvényhelyszínt is fenntartó, azt privatizáló Millenáris Tudományos Kulturális Alapítvány esetében a Közlekedési és Beruházási Minisztériumot jelölte ki arra, hogy a folyamat során gyakorolja az alapítói jogokat, vagyis arra, hogy az alapítvány vagyonát újra közvagyonná tegye, az alapítvány működését pedig felszámolja” – tette hozzá.
Vitézy Dávid felszólította Szentkirályi Alexandrát
A közlekedési és beruházási miniszter posztjában leírta, hogy szerdán levelet írt Szentkirályi Alexandrának, amelyben egyrészt határozottan felhívta figyelmét arra, hogy a törvény értelmében az alapítvány július 31-i megszűnéséig az általa vezetett kuratórium tartózkodjon minden, a napi működésen túli kötelezettségvállalástól, valamint az alapítvány bármely vagyontárgyának értékesítésétől. Másrészt azt is kérte tőle, hogy két héten belül készítsen pontos jelentést az alapítvány aktuális pénzügyi és vagyoni helyzetéről, valamint az államra visszaszálló és vissza nem szálló vagyonelemekről.
A kekvák állami visszavétele ugyanis csak az első lépés. Nagyon pontosan kell látnunk azt is, hogy a közérdekű vagyonkezelő alapítványok hét évvel ezelőtti létrehozása óta az oda átjátszott állami vagyon mekkora része menthető még meg, és mi az, amit az elmúlt években, a törvény adta kiskapukkal élve, magánvagyonná tettek
– hangsúlyozta a miniszter.
„Az egész alapítványi modellt azért találták ki, hogy titokfalat állítsanak az állami vagyonnal való gazdálkodás elé, és hogy a magyar embereknek esélyük se legyen követni, pontosan mit kezdenek az ő pénzükkel. Az Országgyűlés által elfogadott törvény ezt a titokfalat egy lépésben lebontotta, de a következő hetek feladata, hogy nagyon alaposan megvizsgáljuk, mi zajlott az elmúlt években a fal mögött” – zárta bejegyzését Vitézy Dávid.
(Borítókép: Vitézy Dávid 2026. május 26-án. Fotó: Szollár Zsófi / Index)
Olvasd tovább itt: index.hu
