Megjelentek a KSH adatbázisában a magyar kórházak 2025-ös teljesítményéről szóló legfrissebb számok, amelyeket a Pénzcentrum dolgozott fel. A lap szerint a kórházi ellátás egyik legfontosabb mérőszáma, a működő kórházi ágyak száma tovább csökkent: tavaly 60 185 ágy működött az országban. Ez 1,8 százalékkal kevesebb, mint 2024-ben, és 11,2 százalékkal marad el a koronavírus-járvány kezdetének évétől, 2019-től. Ahogy a lap fogalmaz:
„egyetlen év alatt újabb ezer ágy tűnt el a rendszerből”.
A csökkenés nem új jelenség, a tendencia 2014 óta tart: 2015-ben még 68 ezer működő ágyat tartottak nyilván, vagyis tíz év alatt több mint 8400-zal apadt a kapacitás. A visszaesés üteme ugyanakkor lassult, miután 2024-ben mérték az évtized legnagyobb, 3,4 százalékos zuhanását.
Bár a magyar lakosságszám is fogy, korántsem olyan ütemben, mint az ágyak száma. A tízezer lakosra jutó működő ágyszám 63,4-re csökkent – ez a cikk szerint az elmúlt bő évtized legalacsonyabb értéke, 2019-ben még 70 ágy jutott ugyanennyi lakosra.
Kevesebb ágy, de intenzívebb használat
A számok azonban nem csak romlást mutatnak. Az országos átlagos ágykihasználtság 65,94 százalékra nőtt a 2024-es 64,89-ről, vagyis a megmaradt kapacitást egyre intenzívebben használják a kórházak.
A Pénzcentrum értékelése szerint ez arra utal, hogy a kapacitáscsökkenés önmagában – legalábbis országos szinten – egyelőre nem vezetett ellátási vákuumhoz.
Rekordot döntött az egynapos ellátások száma is: 2025-ben 357 814 esetet regisztráltak, ami 6,1 százalékos növekedés egy év alatt, és már a 2019-es csúcsot is meghaladja.
A tartós bővülés jól mutatja, hogy a rendszer a fekvőbeteg-ellátás felől az egynapos sebészet felé tolódik.
A kórházakból elbocsátott betegek száma nagyjából stagnált, valamivel több mint kétmillió volt, ami továbbra is jócskán elmarad a járvány előtti, 2,26 milliós szinttől. Az ápolási napok száma viszont újra csökkent, 14,4 millióra.
Kedvező fejlemény, hogy a kórházi halálozási arány 4,08 százalékra mérséklődött, negyedik éve javulva a 2021-es, 6,08 százalékos pandémiás csúcs óta. A járvány előtti 3,67 százalékos szinttől azonban még mindig távol van a mutató.
Már zajlik a fordulat
A Tisza Párt már a választások előtt kiemelt ügyként kezelte az egészségügyet, a kormányváltás után pedig a kormányprogram egyik központi elemévé tette az ágazat átalakítását. A párt programja szerint az Orbán-kormány mintegy tízezer kórházi ágyat szüntetett meg, amit a magyar egészségügy egyik súlyos problémájának tartanak.
Arra ugyanakkor a program nem tett konkrét vállalást, hány ágyat állítanának vissza. A hangsúly a várólisták csökkentésén, a finanszírozás bővítésén és az alapellátás megerősítésén van – Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter hivatalba lépésekor a várólisták radikális ledolgozását nevezte a legfőbb célnak.
A kormány azóta több lépést is tett: rendelettervezetet bocsátott társadalmi vitára a kórházak finanszírozásáról, a miniszter pedig a Dél-pesti Centrumkórház vezetését is lecserélte, és a napokban a kórházi arcfelismerő rendszerek kikapcsolását is bejelentette.
A kormányzati lépések eddig egybecsengenek azzal, amiről korábban Álmos Péter beszélt lapunknak adott nagyinterjújában: „a jelenlegi egészségügyi kormányzat munkájának egyik fontos fokmérője az lesz, hogy hajlandó-e ténylegesen bemutatni a rendszer hibáit, és ezzel párhuzamosan világosan felvázolja-e azt is, milyen megoldásokat tervez ezek kezelésére”.
(Borítókép: Képünk illusztráció! Fotó: Rayman / Getty Images)
Szinte nincs olyan család, baráti társaság, ahol ne lenne legalább egyvalaki, aki valamilyen mentális betegséggel, idegrendszeri zavarral vagy függőséggel küzd. Ez a kötet húsz megrázó igaz történetet tár fel.
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Olvasd tovább itt: index.hu
