Ligeti Miklós (Fotó: Magyar Hang/Végh László)
Az Európai Bizottság jóváhagyta Magyarország csatlakozását az Európai Ügyészséghez (EPPO), így hamarosan irodát nyit az európai hatóság Budapesten. Az uniós pénzekhez kapcsolódó visszaélések miatt magyar bíróság elé is állíthatja a felelősöket. A fejleményekről Ligeti Miklóst, a Transparency International Magyarország jogi igazgatóját, valamint Hadházy Ákos volt országgyűlési képviselőt kérdeztük, aki évek óta harcol a csatlakozásért.
– Az Európai Ügyészség magyarországi irodája független magyar ügyészekkel fog dolgozni, és az elkövetkező hónapokban nyílik meg. Magyar ügyészt állítanak az iroda élére, és a szervezet a saját hatáskörébe tartozó bűncselekményeknél (az uniós költségvetésre vonatkozó ügyekben) elsőbbséget élvez. Ebben az esetben a tagállamok hatóságainak hatásköre „befagy” majd. Az EPPO-nál bárki tehet feljelentést, akár magyarul, és a szervezet közvetlenül igénybe veheti a magyar nyomozó hatóságokat – ismertette a helyzetet Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója.
„Olyanok lesznek, mint egy Magyarországon jogi hatáskörrel rendelkező ügyész, aki nem Polt Péter és Nagy Gábor Bálint irányítása alatt áll. Ez Orbán Viktor és Polt Péter közös, félelmeinek megvalósulása lehet” – fogalmazott Ligeti. Szerinte körülbelül egy évbe telik majd az ügyészek kiválasztása és a szükséges jogszabályok elfogadása (egy salátatörvény keretében), hogy hozzáférhessenek a titkosszolgálati nyomozások anyagához is. A Transparency International Magyarország korábban részletes anyagot készített az EPPO-csatlakozással kapcsolatos feladatokról, kérdésekről, és három fő várakozást azonosítottak az Európai Ügyészség működésével kapcsolatban:
- pénzügyi érdekeket sértő bűncselekmények hatékonyabb üldözése;
- növekvő elítélési arány és vagyonvisszaszerzés;
- csökkenő csalási, korrupciós és pénzmosási kockázatok.
Még 2019-ben Hadházy Ákos, több ezer aktivista támogatásával, 680 ezer aláírást gyűjtött, hogy Magyarország követelje a kormánytól az Európai Ügyészséghez való csatlakozást. A kormány azonban elzárkózott ettől. A politikust arról kérdeztük, hogy mi a véleménye a mostani fejlődésről. Hadházy emlékeztetett: az új hatóság 2021-től visszamenőleg is vizsgálhat ügyeket. Szerinte a legfontosabb eredmény az, hogy nehezebb lesz azoknak, akik uniós pénzekből akarnak lopni, mivel már lényegesen nehezebb lesz „felülről megállítani” egy nyomozást, és könnyebben eljuthatnak a legmagasabb szintekig.
„Sajnos sok fontos korrupciós ügy nem kerül a hatóság hatáskörébe, de a magyar hivatalnak így is lesz dolga” – mondta Hadházy, például említette az elektronikus ingatlan-nyilvántartás projektet és a bölcsődeépítési programot, amelyekkel kapcsolatosan ő maga is sok visszaélést tárt fel. Hangsúlyozta, hogy az uniós pénzekkel kapcsolatos korrupciót eddig is vizsgálta az EU Csalás Elleni Hivatala (OLAF), de ennek következményeként Magyarország egyes pénzeket vissza kellett fizessen. Az Európai Ügyészség azonban most már bíróság elé állíthatja a pénzekkel visszaélő elkövetőket – tette hozzá.
Forrás hang.hu
