Index – Belföld – Jöhet a 13. havi bér az egyik ágazatban, bejelentést tett a miniszter

Index – Belföld – Jöhet a 13. havi bér az egyik ágazatban, bejelentést tett a miniszter


Tuzson Bence azzal kezdte beszámolóját, hogy az elmúlt egy évben sok minden történt az igazságügy területén. Fontosnak tartották, hogy olyan jogrendszere legyen Magyarországnak, amely tudja segíteni a versenyképességet. Az uniós elnökség egyik fontos prioritása volt, hogy ezt a szellemiséget átvigyék az Európai Unió jogalkotásába is.

A miniszter úgy látja, az uniós elnökségünk egyik legnagyobb eredménye volt, hogy szempontként bekerült az Európai Unió jogalkotásába a versenyképesség. Ezt a szemléletet vitték tovább, amikor azt szorgalmazták, hogy minél többet beszéljenek a mesterséges intelligencia és a digitalizáció szerepéről a jogi területen.

Az, hogy Európának és Magyarországnak átlátható jogrendszere legyen, szintén versenyképességi kérdés, ezért deregulációs folyamatot indítottak el. A magánszemélyek és a vállalkozások számára is egyszerűbb, átláthatóbb környezetet teremtenének. Elindították a nemzeti jogtár kialakítását is, hamarosan kész lehet az első, mindenki számára elérhető verzió, ami mesterséges intelligencia segítségével működik, és a feltett kérdésekre jogi szempontból releváns választ tud adni.

A jogtár arra az egyszerű kérdésre, hogy a kocsimba oldalról belejöttek, mit kell tennem, ad majd egy egyszerű választ

– hozott konkrét példát a miniszter, aki biztos benne, hogy ez is segíti az ország versenyképességét, ebben a tekintetben az uniós tagállamok le vannak maradva.

Jöhet a 13. havi bér

Három munkacsoportot hoztak létre: polgári jogi, közigazgatási jogi, és büntetőjogi. A feladatuk, hogy a saját területükön tegyenek javaslatokat. A polgári jog területén változtak az eljárási szabályok, ami azt szolgálja, hogy minél gyorsabban szülessenek meg az ítéletek. Létezik például az egyszerűsített per, ha a felek ezt választják, akár hatvan napon belül jogerős ítélet lehet. Bevezették, hogy a perek nagy részében egyszerűsített indoklás is elegendő első fokon – persze ha megtámadják az ítéletet és részletes indoklást kérnek, akkor el kell készíteni azt is. Ha a bíróság nem teljesít határidőre, akkor a minimálbér másfél százalékát kell naponta kifizetnie hivatalból a fél számára – ismertetett egy további változtatást Tuzson Bence.

A tárcavezető arról is beszélt, hogy három lépésben emelik a bírák, a bírósági titkárok és fogalmazók, valamint a további bírósági munkavállalók bérét. Azt szerették volna elérni, hogy a magyarországi bírósági jövedelmek az európai átlagot érjék el. A bírák átlagilletménye 48 százalékkal emelkedik, a fogalmazóké és a titkároké majdnem 89 százalékkal, a tisztviselőké pedig 100 százalékkal.

Ráadásul holnap tárgyalja az Országos Bírósági Tanács, hogy ebben az évben a teljes ágazat vonatkozásában 13. havi illetményt biztosítsanak

– árulta el a miniszter.

Milliárdokat tudtak visszaszerezni

A miniszter az online csalásokról kifejtette, újfajta gondolkodást kellett a büntetőjog területére bevezetni. Bizonyos büntetőjogi jellegű nyomozati cselekményeket át kell telepíteni a bankokhoz, mert ők látják elsőként és tudják megállítani a pénz mozgását. Jogot, lehetőséget és kötelezettséget kellett teremteni a bankok számára, hogy a gyanús átutalásokat állítsák meg.

Az intézkedések következtében sikerült az emberek számára nagyjából egy év alatt 3 milliárd forintnyi összeget visszaszerezni

– húzta alá Tuzson Bence.

A miniszter az áldozatok védelméről is beszélt, áldozatsegítő központok és pontok működnek. Az áldozatok ezeken pszichológiai és jogi segítséget is kapnak, krízishelyzetben a kormányhivatalok részvételével pénzügyi támogatás is lehetséges. Évente 30 ezer ember veszi igénybe az áldozatsegítő központokat, idén már most elérték ezt a számot, miközben a tíz évvel ezelőtti állapotokhoz képest kevesebb bűncselekmény van Magyarországon.

Tuzson Bence arról is beszámolt, hogy a távoltartási szabályok szigorodtak, valamint ma már meg kell hallgatni az áldozatot is, ha valakit feltételesen szabadlábra akarnak bocsátani.

„Előfordulhat-e, hogy mégis van magasrangú politikus, esetleg kormánytag érintett az ügyben?”

Apáti István (Mi Hazánk) többek között arról érdeklődött, hogy

  • „Milyen tiltásokat és korlátozásokat kívánnak bevezetni annak érdekében, hogy a Skynet ne tudja átvenni a hatalmat. A Mi Hazánk politikusa elárulta, „zsigeri gyanakvással” tekint a mesterséges intelligencia irányába.
  • „A 13. havi bér egyszeri kampányfogás a választások előtt, vagy állandó lesz?”
  • A büntetés-végrehajtásban dolgozók számíthatnak-e béremelésre, folytatódik-e a börtönépítési program?
  • Apáti István úgy látja, a devizahitelesek ügyében a kormány az időt húzza, pedig egy generáció élete ment tönkre. A politikus „uzsorabűnözést” és „végrehajtómaffiát” is emlegetett.
  • A képviselő arról is beszélt, hogy a Meta beavatkozik a választásokba Toroczkai László tiltásával.
  • A pedofilügyekben egyetért-e a miniszter a halálbüntetés, a tényleges életfogytiglan, vagy a kémiai kasztráció bevezetésével?

Rónai Sándor (Demokratikus Koalíció) fájóan hiányosnak nevezte a beszámolót a gyermekvédelmet illetően. A Szőlő utcai üggyel kapcsolatban Rónai Sándor kijelentette, hazugság, hogy nincs kiskorú érintett.

Előfordulhat-e, hogy mégiscsak van magasrangú politikus, esetleg kormánytag érintett az ügyben?

– kérdezte Rónai Sándor, aki arról is érdeklődött, hogy miért nem állítanak fel parlamenti vizsgálóbizottságot az ügyben.

Tordai Bence szerint „mindannyian látjuk, hogy a mesterséges intelligenciával kapcsolatos szabályozás még gyerekcipőben sem jár, miközben egy nagyon kiélezett választási küzdelemben használja a kormánypárt a valósághamisító videókat”. A Párbeszédből kilépett politikus arról érdeklődött, készül-e valamilyen jogszabály az ilyen ügyekre.

Hegedűs Barbara (Fidesz) úgy látja, jó volt hallgatni, hogy a digitális lehetőségeket milyen módon lehet használni arra, hogy az emberek jogbiztonságát, tájékozottságát erősítsék. A képviselő arra volt kíváncsi, hogy milyen további lehetőségeket látnak a mesterséges intelligenciával összefüggésben, és az milyen változásokat hozhat az igazságügyben.

Szabó Szabolcs (Momentum) a Szőlő utcai ügyben kiadott jelentéssel összefüggésben megjegyezte, „majdhogynem nyomozó lett önből, jogilag hogyan értékeli, hogy belenézhetett nyomozati iratokba? Jogilag honnan ered a felhatalmazás?”. Kovács Zsolt (Fidesz) arra volt kíváncsi, milyen lépéseket tesz az Igazságügyi Minisztérium a bűncselekmények áldozatainak védelme érdekében.

Tuzson Bence szerint Tordai Bence „csacsiságokat” beszélt

Válaszában Tuzson Bence közölte:

  • A mesterséges intelligenciát eszközoldalról kell megközelíteni. A félelemalapú megközelítéssel nem ért egyet, de nagyon átírhatja az életünket, ahogy a nyomtatás elterjedése és a közösségi média is megváltoztatta.
  • A miniszter a devizahiteles-ügyről kifejtette, az Európai Bíróság rendet tett a joggyakorlatban, hagyni kell, hogy kiforrjon, hagyni kell dolgozni a bíróságokat, szerinte jó irányba megy a folyamat. „Itt nem a jogszabályok módosításával kell előre lépni, hanem a joggyakorlatnak kell egységet alkotnia” – vélekedett Tuzson Bence.
  • Önmagában elfogadhatatlannak tartja, hogy kitiltanak valakit a Facebookról, de nemzeti szinten kevés eszköz van ezen a területen.
  • Tuzson Bence szerint Tordai Bence „csacsiságokat” beszélt, nem ismeri a szabályokat. „Arra, ha valaki valamit hamisít, vannak a Btk.-ban szabályok” – hívta fel a figyelmet a miniszter.
  • A szigorítások tekintetében minden elképzelhető, de azt is át meg kell nézni, hogy hatékonyak-e a szabályok, tényleg védik-e a gyerekeket.
  • Az, hogy egy adott ügyben, nemzetbiztonsági oknál fogva felhatalmazást kap iratbetekintésre az igazságügyi miniszter, nem általános, és büntetőügyekbe egyébként sem szólhat bele.

Tuzson Bence kicsit furának tartja, ha a DK megszólal gyermekvédelmi kérdésekben, mert a párt frakciója nem szavazta meg a szigorító javaslatokat. A miniszter épp sorolta, hogy milyen módosításokat nem támogatott a Demokratikus Koalíció, mire a párt képviselője, Rónai Sándor közbevágott: „Idén május óta vagyok képviselő, a kérdésemre válaszoljon”. Tuzson Bence világossá tette, teljesen biztos, hogy nincs politikus érintett a Rónai Sándor által említett ügyben. „Olyan, az önök részvételével is zajló, felépített politikai támadás zajlott, amelynek célja a kormány működőképességének aláásása volt. Ez megengedhetetlen” – rögzítette a miniszter.

(Borítókép: Tuzson Bence 2025. november 4-én. Fotó: Papajcsik Péter / Index)