Az első megközelítés célja az, hogy felfedezzük azokat a közös alapokat, amelyeken a társadalom tagjai korábban egyetérthettek. Ezek lehetnek például a korábbi alkotmányozások során kialakult értékek, múltbeli népszavazások eredményei, illetve politikai vitákból származó konszenzusok, konzultációk és széles körű eszmecserék eredményei.
A második módszer a múlt és a jövő éles elválasztására épít, ahol kijelenthetjük, hogy bizonyos okok miatt nem fogadjuk el a múltban kialakult értékeket. Ha azonban hiszünk a demokrácia és a népfelség elvében, arra van szükség, hogy alapos közéleti vitát folytassunk az új értékalap megformálásáról.
A Tisza Párt és az általuk létrehozott új magyar kormány jelenleg nem alkalmaz semmiféle említett módszert. A választási kampány során tett ígéretek ellenére, amelyek a korábbi, jól működő tradíciók megőrzését hangoztatták, most az ellentéte valósul meg: nem törekednek a korábban kialakult társadalmi konszenzusok megerősítésére, és nem indítottak olyan átfogó vitát sem, amely új nemzeti egyetértési pontok kijelölését célozná.
Forrás mandiner.hu
