Magyarországon jelenleg 12 betegség ellen kötelező a védőoltás, amelyek több mint 70 éves hazai tapasztalaton alapulnak. Az első kötelező oltás a fekete himlő elleni védőoltás volt 1876-ban, a jelenlegi rendszer 1954 óta működik, folyamatosan alkalmazkodva a járványügyi helyzethez. Az oltások hatására Magyarországon gyakorlatilag eltűntek olyan súlyos, gyakran halálos betegségek, mint a járványos gyermekbénulás vagy a torokgyík.
Szembemennek az orvosszakma álláspontjával
Az NNGYK azt írja, hogy „a magyar orvostársadalom egységesen támogatja a védőoltási rendszer működését, ismeri a védőoltások fontosságát és közegészségügyi szerepét”.
Néhány, a védőoltásokkal szembeni nézeteket valló orvos véleménye az interneten és különböző közösségimédia-felületeken nagyobb figyelmet kap, de ez nem tükrözi, hanem szembemegy az orvosszakma egészének álláspontjával.
A gyógyszerészeti központ szerint a védőoltások és a kötelező oltási rendbe tartozó védőoltásokkal kapcsolatos kérdés orvosszakmai és közegészségügyi kérdés.
„A védőoltási program jogi szabályozása Magyarországon zárt és részletes. A jogi szabályozási környezet az alkotmányosság próbáját is többször kiállta. Az Alkotmánybíróság több határozatában is kimondta, hogy az államnak alkotmányos kötelessége a gyermekek egészségének védelme, és ennek érdekében – a közösség védelmét is szem előtt tartva – korlátozható a szülők döntési szabadsága a kötelező védőoltások esetében” – állítja az NNGYK.
A jogi szempontok mellett lényeges, hogy a védőoltások elmaradása nemcsak az adott személyt veszélyezteti, hanem az oltatlan személy környezetében élőket is.
„Azon egyéneket, akikben nem alakult ki a védettség, vagy bármilyen egészségügyi okból nem olthatók, őket a nyájimmunitás védi. Ez a rendszer a gyermekek, családok, közösségek és a teljes társadalom egészségét védi, és biztosítja Magyarország járványügyi biztonságát” – tudtuk meg.
Nem lehet teljesen elutasítani
Akik a választható oltások mellett kampányolnak, azzal érvelnek, hogy 17 EU-s országban nincs oltási kötelezés. Az EU- és EGT-országok oltási rendjei között vannak különbségek, például az életkor, a dózisok száma vagy az oltások kombinálása tekintetében.
A tagállamokban a kötelező és a választható védőoltások segítségével nagymértékű átoltottságot értek el.
Az egyes országok közötti eltéréseket olyan tényezők befolyásolják, mint a betegségek által okozott teher, az egészségügyi rendszer struktúrái és erőforrásai, különféle politikai és kulturális tényezők, valamint az oltási program rugalmassága. A kötelezőség az adott ország jogrendszerétől, hagyományaitól, egészségügyi ellátórendszerének felépítésétől és finanszírozásától függően változhat.
Félreértés ne essék, azokban az országokban, ahol ajánlottak az oltások, nem azt jelenti, hogy teljesen el lehet utasítani. Ezen országokban is lehetnek olyan feltételek, például a közösségbe járás, amely biztosítja az oltás beadatását, az egyéni védelem mellett a közösségi védelmet is
– mondja az NNGYK.
„Továbbá a járványügyi helyzet változásával azon országok is módosítanak az ajánlott oltási renden, például kötelezővé teszik egyes betegségek ellen a védőoltást, amikor az szükséges. Az elmúlt időszakban például a kanyaró európai járványügyi helyzete miatt Németország, Olaszország, Franciaország is jogi kötelezéssel biztosítja a gyermekek védelmét.”
Az állami szakhatóság szerint hazánkban továbbra is magas szintű a társadalmi bizalom és támogatottság a védőoltások iránt. „A kötelező védőoltások, akárcsak az önkéntesen kérhető oltások igénybevétele – például a HPV elleni védőoltás – tartósan magas az interneten terjedő oltásellenes nézetek ellenére is” – írják.
(Borítókép: Luis Alvarez / Getty Images)
Olvasd tovább itt: index.hu
