A terézvárosi Airbnb-szavazásról szóló tájékoztató kiadvány (Fotó: Soproni Tamás)
SO
Soproni Tamás terézvárosi polgármester szerint mérséklődhet az ingatlanár-emelkedés, a szállásadók viszont az Alkotmánybírósághoz és a kormányhoz fordulnának. Januárban életbe lép az Airbnb-tilalom Terézvárosban, de a meccs még nincs lejátszva.
Terézváros januártól megtilthatja az „Airbnb”-t, vagyis azt, hogy lakásokat adjanak ki rövidtávú szálláshelyként magánszemélyek vagy cégek, ami jellemzően az Airbnb-n vagy más online platformokon keresztül zajlott. Az önkormányzat részben lakáspiaci indokokkal, részben lakossági panaszokkal indokolta a lépést. A tiltó rendelet már tavaly, egy kerületi lakosok körében megtartott online szavazás után megszületett, de a Fővárosi Kormányhivatal szerint nem volt jogszerű. A Kúria azonban arra a döntésre jutott, hogy a rendelet nem törvényellenes.
Konfliktusok forrása
Az Airbnb-ről szóló vita nem egyedülálló Európában: a nagyvárosokban vált tömegessé a társasházakban történő szálláskiadás, amit több város is korlátozott vagy egészen megtiltott az ingatlan- és bérleti árak emelkedésére vagy a lakossági panaszokra hivatkozva. A terézvárosi tilalom bejelentése után voltak viták mindkét érv kapcsán.
A tilalommal a szállásadókat képviselő Magyar Apartmankiadók Egyesülete (Make) szerint súlyosan sérülnek a szálláshelyet üzemeltető vállalkozók jogai, holott a kisvállalkozóként Airbnb-t üzemeltetők számára sokszor a megélhetést jelentette a szálláshely-szolgáltatás. Az érdekképviseleti vezető a Népszavának már jelezte: szervezetük az Alkotmánybírósághoz fordul, és megkísérli elérni a kormánynál, hogy módosítsa a rövid távú lakáskiadást szabályozó kormányrendeletet, amely lehetővé teszi az önkormányzatoknak, hogy korlátozzák a rövidtávú lakáskiadás lehetőségét, meghatározva, hogy hány napra lehet ilyen célra lakást kiadni. Ám a rendelet nem határoz meg minimumot – a terézvárosi önkormányzat ezért csökkenthette nulla napra a kiadható napok számát.
– A tiltás egyértelműen nem volt célja a kormánynak, Terézváros mégis ilyen módon használta ezt a jogszabályt – hangsúlyozta a Magyar Hangnak Schumicky Balázs. A szervezet azt szeretné elérni a kormánynál, hogy határozzon meg egy minimális értéket, aminél lentebb az önkormányzatok nem csökkenthetik a kiadható napok számát. Azért is, mert szerinte Terézváros példája ragadós lehet: – A kormánynak sem lenne érdeke, hogy a budapesti szálláskapacitások fele eltűnjön a piacról. – vélekedett Schumicky.
Milliós birságok
Soproni Tamás, Terézváros önkormányzata a Magyar Hangnak azt mondta: a Kúria alkotmányjogi szempontból is alaposan körüljárta a kérdést, és azon az állásponton volt, hogy nem sérti aránytalanul a vállalkozás szabadságát, ha a lakók nyugalma érdekében korlátozzák a társasházakban folytatott szállásadói tevékenységet. Bár a szállásadók valóban fordulhatnak Alkotmánybírósághoz, ez a polgármester szerint „időhúzás”, és nincs halasztó hatálya sem: az önkormányzat úgy készül, hogy hatályba lép januártól a tiltó rendelet.
Az online szállásközvetítő platformok Soproni Tamás szerint „egyáltalán nem lesznek együttműködőek” – 2020-ban egy egyeztetésen kértük az Airbnb-t, hogy legalább az illegális, engedély nélkül működő szálláshelyeket szűrjék ki, de akkor sem történt előrelépés – mondta a polgármester. Ettől függetlenül a közeljövőben megküldik a szállásközvetitő oldalaknak az engedéllyel rendelkező szálláshelyek listáját, így a platformok maguk is ki tudják szűrni, hogy kik azok, akik illegálisan adnának ki lakást.
Szerinte a tiltó rendelet betartásával mégsem lesznek komolyabb gondok, ugyanis a szálláshely-szolgáltatással foglalkozók nagy része jogkövető állampolgár, egy engedély nélkül üzemelő szálláshelyet pedig súlyos, akár milliós nagyságrendű NAV-bírságok fenyegetnek, igy szerinte ez a jelenség nem lesz tömeges.
Soproni Tamás szerint már most, a hatályba lépése előtt is eredménye van az Airbnb-tilalomnak: – Az elmúlt egy évben Terézvárosban 8 százalékkal emelkedett az ingatlanok ára, miközben a VII. kerületben 14, a VIII. kerültben 18 százalékos volt az áremelkedés – idézte a polgármester, aki szerint ez annak lehet köszönhető, hogy az ingatlanpiac reagált a küszöbön álló tilalomra, korábban Airbnb-ként üzemelő lakások kerülhettek ki a piacra.
Nem mindenki tud átalakulni
A tilalom csak „magán-és egyéb szálláshelyekre” vonatkozik, panziót, szállodát, közösségi szálláshelyet továbbra is lehet majd eredetileg lakás céljára szolgáló ingatlanban, akár társasházban is üzemeltetni. A Kúria részben azzal indokolta, hogy a magán-és egyéb szálláshelyek tilalma miért elfogadható, hogy más típusú szálláshelyek üzemeltetésére továbbra is lehetőség van, vagyis nem sérül aránytalan mértékben a lakástulajdonosok szabadsága.
A panziók, szállodák, közösségi szálláshelyek szigorúbb feltételekkel működtethetők – például recepciót kell üzemeltetniük – ami Soproni Tamás szerint jobban tudja garantálni, hogy a vendégek betartsák az együttélés szabályait. Ilyen folyamatok már a tiltás hírére elindultak a kerületben, azonban Schumicky Balázs aláhúzta: a kisebb szálláshelyek nem tudnak megfelelni az átalakításhoz szükséges jogszabályi feltételeknek. Mint mondta, ezért is csodálkoztak a Kúria indoklásán.
Olvasd tovább itt: hang.hu
