Visszavonta felülvizsgálati kérelmét a Kúria abban a munkaügyi perben, amelyet Kovács András kúriai bíró indított Varga Zs. András intézkedésével szemben. A döntés meglehetősen váratlan volt, a kedd délelőtt kezdődött kúriai tárgyaláson jelentette be az alperes Kúria képviselője, aki nyomásgyakorlásra is hivatkozott. Hogy ezzel pontosan mire gondolt, sem a nagy érdeklődés mellett tartott tárgyaláson, sem a Kúria közleményéből nem derült ki. Ebben egész pontosan „a jogerős ítéletet követően tapasztalt, a Kúria integritását érintő nyomásgyakorlásra” hivatkoztak.
Megkérdeztük a Kúriát, pontosan milyen nyomásgyakorlásra gondoltak, amint válaszolnak, frissítjük cikkünket.
A kérelem visszavonása azt jelenti, hogy a Kúria nem hozott határozatot az ügyben. Így a Fővárosi Ítélőtábla júniusi jogerős ítélete maradt hatályban, mely azt mondta ki, hogy Varga Zs. András törvénysértően függesztette fel Kovács Andrást tanácselnöki pozíciójából.
Koncentrált támadássorozat
Kovács András tanácsát, mely a kormány számára kényes politikai ügyekben is ítélkezett, korábban az ügyelosztási rend módosítása ürügyével oszlatták fel. A kúriai tanácselnök erről szóló szakmai álláspontját egy tanulmányban kívánta közzétenni, amelyben a Kúria ügyelosztási rendjének elfogadását és alkalmazását kritizálta.
A Kúria elnöke előbb megtiltotta a tanulmány közlését, majd Kovács ellen több párhuzamos eljárás is indult. Először integritássértés miatt jártak el ellene, majd fegyelmi szankcióval is sújtották, 2024 novemberében pedig két évre felfüggesztették a tanácselnöki pozíciójából. Mint arra a Magyar Helsinki Bizottság figyelmeztetett, ilyenre a legfőbb magyar bíró szerv esetén utoljára az 1980-as évek elején volt példa. Ügyével párhuzamosan azonnali hatállyal elbocsátottak egy elismert kúriai főtanácsadót is.
Kritikus vélemények: főtanácsadót rúgtak ki, és egy bíró ellen is fellépett a Kúria
Koncentrált támadássorozat indult a Kúrián Kovács András tanácselnök ellen, miután egy tanulmányában a kúriai bírák függetlenségével kapcsolatos kérdéseket feszegetett. Integritási és fegyelmi eljárás mellett úgy függesztették fel két évre munkaköréből, hogy az alkalmatlanságát nem állapították meg. Ügyével párhuzamosan azonnali hatállyal elbocsátottak egy elismert kúriai főtanácsadót, miután Varga Zs.
A Kovács Andrással szemben folytatott rendkívüli alkalmassági vizsgálat egyébként azt állapította meg, hogy a bíró a feladatai ellátásra alkalmas, a fegyelmi eljárásban pedig első fokon azt állapították meg, hogy semmilyen szabályt nem sértett meg.
A felfüggesztett tanácselnök ezután munkaügyi pert indított. A Fővárosi Törvényszék már a márciusi elsőfokú ítéletében kimondta, hogy Varga Zs. Andrásnak nem volt joga elmozdítani a bírót, és ugyanerre a következtetésre jutott másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla Vajas Sándor bíró vezette tanácsa is, mely még az elsőfokú ítéletnél is határozottabban kiállt a bírói függetlenség védelme mellett.
Mint arra a Helsinki Bizottság is rámutatott, a Kúria elnöke szerette volna azt is elérni, hogy a jogerős ítéletben már ne szerepeljen a következő bekezdés: „a Kúria a legfőbb bírói szerv; a Kúriát az elnök vezeti, azaz ő a legfőbb bíró. A Kúria elnökével szemben speciális követelmények, a társadalom tagjaihoz képest magasabb erkölcsi és jogkövető elvárások érvényesülnek. A Kúria elnökétől a társadalom és az igazságszolgáltatás magas szintű normakövetést vár el, ezért a Kúria elnökére fokozott felelősség hárul, hogy példamutató magatartásával az igazságszolgáltatás erényeit és alapértékeit képviselje mind a bírák, mind pedig a társadalom felé.” Ám a jogerős ítélet alapján ez is része maradt a döntésnek.
Fontos üzenet a bíráknak
Tóth Balázs, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje – aki Kovács András képviseletét is ellátta – a keddi kúriai tárgyalás után úgy fogalmazott, abból a szempontból mindenképpen elégedett, hogy kiderült, jelenleg bírósági vezető igazgatási jogkörben nem mozdíthat el sem bírósági vezetőt, sem bírót a pozíciójából.
Kovács András kúriai bíró és Tóth Balázs ügyvéd a tárgyalás után.
HVG
Ugyanakkor úgy vélte, jobb lett volna, ha a kérdés végére a pontot a Kúria teszi ki, így ugyanis hasonló esetekben nem lehet azt mondani, hogy van kúriai precedens.
Fontos visszaigazolás és megerősítés a most ítélkező bíróknak, hogy nem kell azt mérlegelniük, hogy ha adott esetben egy bírósági vezetőnek nem tetsző döntést hoznak, annak az lesz a következménye, hogy kiveszik őket a bíráskodásból
– tette hozzá.
A nyomásgyakorlásra való hivatkozást rossz üzenetnek nevezte, véleménye szerint ha lett volna bármilyen nyomásgyakorlás, akkor annak egy olyan bírói szervezetnek, mint a Kúriának, ellen kell tudni állni. Ha pedig lett volna ilyen, és emiatt nem születhet megfelelő döntés, akkor nagyon rossz állapotban lenne az igazságszolgáltatás – vélte Tóth.
A Kúria szerint érdemben nyertek
A Kúria már idézett közleményében ennek ellentmondva azt írta, Kovács András munkaügyi perét a Kúria „érdemben már elsőfokon megnyerte”. Álláspontjuk szerint „a felperes abban az esetben kérhetné a tanácselnöki munkakörbe beosztott bíróként való tovább foglalkoztatását, amennyiben megfosztották volna őt a tanácselnöki tisztségétől. Tekintettel arra, hogy ilyenre nem került sor, a bíróság a felperes elsődleges kereseti kérelmét nem találta megalapozottnak. A bíróság ezért a felperes keresetét ebben a vonatkozásban elutasította, amit a felperes önálló jogorvoslattal nem támadott, az jogerőre emelkedett. A per jogorvoslati szakaszában másodlagos jogi kérdések pontosítása volt az eljárás tárgya” – írták.
Olvasd tovább itt: hvg.hu
