A Telex inkább a választási frontvonalakra koncentrált a „Miniszterek, erős emberek, kirobbanthatatlan fideszesek – hol lesz nehéz dolguk a Tisza jelöltjeinek?” cím alatt a legnehezebb körzeteket és az „ország legfideszesebb választókerülete… a lehetetlennek tűnő küldetésre… vállalkozik.” típusú helyzeteket dramatizálva, miközben egyes fideszes jelölteket „már-már örök bútordarab.” kifejezéssel írt le.A Magyar Nemzet azt hangsúlyozza, hogy elfogytak Magyar Péter emberei, ezért a párt alkalmazottait és koordinátorait is jelöltté tette. A lap szerint a Tisza Pártban már töltelék-képviselőket keresnek, a pártvezető pedig alkalmatlannak tartott jelöltjeit rövid pórázon próbálja tartani, akiket később eltüntetnének. A cikk így egy széteső, kapkodó, erőforrás-hiányos pártot rajzolt meg. Ezzel szemben a HVG visszafogott hangon mutatta be a jelölteket. Az egyik aspiránst részletes szakmai életrajzzal ismerteti, máshol a jelöltek által megfogalmazott értékeket és célokat idézi fel, például a polgári öntudatot, a működő intézmények fontosságát, a korrupciómentes ország vágyát vagy azt, hogy jó legyen Magyarországon élni.A különböző cikkek összképe azt mutatja, hogy ugyanarra a jelöltlistára a szerkesztőségek egészen eltérő valóságokat építenek: a 444 strukturális és társadalmi mintázatokat keres, a Mandiner a „régi baloldallal kapcsolatos szálakra” fókuszál, a Telex a küzdelmes frontvonalakat és az ellenzéki mobilizációt nagyítja fel, a Magyar Nemzet egy széthulló, „töltelékjelöltekkel” operáló pártot rajzol meg, míg a HVG a Tisza üzeneteit szinte változtatás nélkül közvetíti tovább.Nyitókép forrás: ojim.hu***
Olvasd tovább itt: mandiner.hu
