A víz útja a lehúzástól a Dunáig
Budapesten a szennyvíz három nagy tisztítótelepre érkezik, ezek közül az egyik az Észak-pesti Szennyvíztisztító Telep, ahol a főváros lakosságának mintegy harmadától érkező szennyvízet dolgozzák fel.
„Ez a telep nullpontja, ahol minden kezdődik” – mondja a helyszínen a Fővárosi Csatornázási Művek munkatársa. Itt három hatalmas Archimédesz-csigás szivattyú emeli meg a beérkező szennyvizet, hogy aztán gravitációval áramoljon végig a tisztítás különböző szakaszain.
A rendszerben először rácsokon szűrik ki a nagyobb szennyeződéseket – és ezek között gyakran egészen meghökkentő tárgyakra bukkannak: volt már, hogy egy teljes mosógép, bojlerrész, vagy épp egy motorbicikli alkatrészei kerültek elő a csatornából. Előfordul, hogy élő állatokat is találnak: „Cicák, kutyák kerülnek hozzánk, és van, hogy a kollégák maguk fogadják be őket” – meséli a szakember.
A baktériumok dolgoznak
A mechanikai tisztítást a biológiai folyamatok követik, ahol apró mikroorganizmusok – az úgynevezett „eleven iszap” baktériumai – bontják le az emberi ürülékben és a WC-papírban lévő szerves anyagokat.
A levegőztető medencék fölött pezseg a felszín: „Apró buborékokkal oxigént juttatunk a vízbe, hogy a baktériumok dolgozni tudjanak” – mondja a telep egyik vezetője. Itt a víz már alig emlékeztet a szennyvízre, és meglepő módon nincs is kellemetlen szag: a bűzt biofilterek szűrik, így a telep közelében is tiszta levegő van.
A folyamat végén az anyagok leülepednek, a víz megtisztul, és visszakerül a Dunába – már szinte ivóvíz-minőségben. „A mi feladatunk, hogy a folyó élővilága számára megfelelő minőségű vizet engedjünk vissza” – hangsúlyozza a szakember. Egy csepp, ami ma még a Dunába folyik, akár egy nap múlva már újra a természet körforgásában van.
Hulladékból energia
A tisztítás során visszamaradó iszapot sem hagyják kárba veszni. A rothasztó tornyokban biogázzá alakítják, amit energiatermelésre használnak fel. A telep saját gázmotorjai és kazánjai képesek fedezni az üzem energiaigényének nagy részét, sőt amikor többlet keletkezik, azt visszatáplálják a hálózatba.
„Az ürülékből végül áram lesz” – mondja mosolyogva a telep egyik mérnöke.
Mit ne húzzunk le?
A szakemberek szerint a legtöbb gondot nem is a nagy tárgyak, hanem a nedves törlőkendők, a zsírok és az olajok okozzák. Ezek nem bomlanak le, összeállnak a csatornában, és úgynevezett „zsírszörnyekké” alakulnak, amelyek akár több méteres dugulásokat okozhatnak.
„A WC nem szemetes. Amit a kukába tennénk, azt ne a vécébe dobjuk” – figyelmeztetnek.
Miért fontos a WC Világnap?
A WC Világnapját 2013 óta az ENSZ is hivatalosan elismeri. Célja, hogy felhívja a figyelmet: a világ lakosságának csaknem fele még mindig nem fér hozzá biztonságos szennyvízkezeléshez, ami fertőzések, járványok és környezeti katasztrófák forrása.
Budapesten viszont a modern technológiának és a szakemberek munkájának köszönhetően minden egyes lehúzás a körforgás részévé válik:
WC, csatorna, szennyvíztisztító, Duna, biogáz, energia.
A „láthatatlan” rendszer így minden nap csendben dolgozik értünk – és emlékeztet arra, hogy a civilizáció nem ott kezdődik, ahol a víz befolyik, hanem ott, ahol tisztán távozik.
Olvasd tovább itt: index.hu
