Jónás Zsolt otthon ült és tévézett délután, amikor hirtelen olyan rosszul lett, hogy nem bírt felállni. Hívta a háziorvosát, aki azonnal beutalta a sürgősségi betegellátó rendszerbe, mentő jött érte. Pár napja már érezte, hogy valami nincs rendben, a mosdóba néha csak úgy tudott kijutni, hogy kapaszkodott, a lábai összevissza jártak.
„Mintha nem lennék ura a saját mozgásomnak” – mesélte lapunknak.
A Kútvölgyi Kórházba vitték, ahol megvizsgálta a rezidens, aki neurológust kért hozzá. A neurológus megállapította, hogy a gerincén van probléma.
Kiderült, hogy gerincdaganatról van szó, idegsebészeti megoldás kell. Az ügyeletes kórház épp a Budapesti Dr. Manninger Jenő Baleseti Központ volt, a beteget átszállították oda. A mentősök – ahogy mondta – elképesztő precízen intéztek mindent.
„Mélyre kerültem”
Zsolt, amikor szerdán rosszul lett, meg volt győződve róla, hogy lumbágó vagy valami hasonló probléma áll a háttérben. Az ügyeletes orvos azonban mást mondott: ez gerincdaganat, és ez okozza a fájdalmat.
Akkor nagyon mélyre kerültem, egyáltalán nem számítottam rá.
Akkora fájdalmai voltak, hogy nem is nagyon gondolkozott már semmin, csak azt akarta, hogy minél előbb megoldódjon a helyzet.
Viola Árpád főigazgató megnézte a pácienst, átbeszélte a kollégáival az állapotát, az aneszteziológusok előkészítették, majd kérést küldtek a vérellátóhoz, akik biztosították a speciális vért. Reggel megoperálták, a műtéten lapunk is ott volt, tudósításunkat a lenti linkre kattintva olvashatja el.
„Nem vagyok VIP, mégis 12 órán belül megoperáltak a legmodernebb robottal”
A műtét után egy héttel alkalmunk nyílt interjúzni a beteggel, a korábban bemutatott Jónás Zsolttal, aki még a kórházban lábadozott, de már jókedvűen fogadta az érdeklődőket.
„Korábban nagyon rossz véleménnyel voltam az egészségügyről, de 12 órán belül a legmodernebb robottal operáltak meg, pedig nem vagyok VIP, így a hozzáállásom is pozitívra változott” – értékelte lapunknak Zsolt a műtét után az ellátást, amit kapott.
Lehet sok mindent mondani a sürgősségi betegellátásról, de másfél óra alatt ezekkel a panaszokkal a beteg eljutott egy daganatos diagnózisig. Kevesebb mint 24 órán belül pedig meg is operálták
– erre már Viola Árpád főigazgató világított rá. Zsolt teljesen „átlagos” beteg, hangsúlyozta, aki nem gyorsítópályán jutott el az ellátáshoz, hanem a szokásos úton-módon.
„Bármelyik beteg, akivel tegnap ez történik, ugyanezen a folyamaton ment volna keresztül.”
„Szerintem ez menő”
Megkérdeztük, mit szólt ahhoz a műtét előtt, hogy robottal – pontosabban annak segítségével – operálják. „Szerintem ez menő” – vágta rá egyből. Elmondta, nem keltett benne ellenérzést. Volt már hasonló műtéte korábban, amikor a veséjénél nyirokcsomókat távolítottak el robotasszisztens segítségével, bár az teljesen más terület volt.
Határozottan meg vagyok róla győződve, hogy a robot pontosabb, mint mi vagyunk. És hogyha ember irányítja a robotot, akkor az szerintem a legjobb kombó, amit csak el lehet képzelni.
Terminátoros félelmei nem voltak, tudta, hogy az orvos irányítja a gépet. De nem is ez foglalkoztatta igazán, hanem hogy járni szeretne.
Rohamosan jön vissza minden
Zsolt lelkesen mesélte, hogy rohamosan jönnek vissza azok a mozgástartományok, amelyeket elveszített. Otthon már nem tudta a lábát felemelni, a nadrágját kellett hozzá megfognia és felrántania, most viszont egyre több mozgásra képes.
Nagyon bízom benne, hogy minden visszatér. Ha azt nem is kívánhatom, hogy ugyanúgy, mint előtte, de normális minőségű életet tudjak élni.
A járás még nehezebb, hordania kell egy páncélt, de az is napról napra jobban megy neki. Ugyanakkor tudja, hogy a rákkal való harc valószínűleg az egész életét végigkíséri.
9
Galéria: Először operáltak gerincsebészeti robottal MagyarországonFotó: Szollár Zsófi / Index
Megkérdeztük, mi az, ami tartja benne most a lelket.
„A családom. Nevelünk egy 12 éves kislányt. Meg hát a párom. Meg a barátaim. Rengeteg barátom van, és mindig összezárnak körülöttem. Ez jó érzés” – mondta. Persze jönnek is látogatni, telefonálnak, van, amikor már arra ébred, hogy csörög a telefon, de ez alapvetően jó neki.
Arról is beszélt, hogy nagyon sok mindennel foglalkozott az életében. Ha azt kellene mondania, amit legutóbb élvezett és évekig csinált, az a buszvezetés volt. Szeretett buszt vezetni. De volt kertész, keszonkabinos technikus, favágó, ápoló és szakács is. Alapvetően mindig aktív ember volt. És ez a legnagyobb vágya, hogy újra dolgozhasson.
(Borítókép: Jónás Zsolt 2025. november 21-én. Fotó: Kaszás Tamás / Index)
Szinte nincs olyan család, baráti társaság, ahol ne lenne legalább egyvalaki, aki valamilyen mentális betegséggel, idegrendszeri zavarral vagy függőséggel küzd. Ez a kötet húsz megrázó igaz történetet tár fel.
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Olvasd tovább itt: index.hu
