Karácsony Gergely, Gémesi György és Wittinghoff Tamás. A MÖSZ vezetői (Fotó: Magyar Hang / Hutter Marianna)
Köze 30 település áll a csőd szélén és kellett hozzájuk költségvetési biztost kirendelni – ez is elhangzott a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) keddi sajtótájékoztatóján, amelyet a szervezet vezetői, Gémesi György, Gödöllő polgármestere, Karácsony Gergely főpolgármester és Wittinghoff Tamás, Budaörs vezetője tartottak. Lapunk az eseményen a főpolgármestert a kormány új segélyhitelről szóló törvényjavaslatáról kérdezte, ami szerint akár a kormányhivatal is kimondhatná a főváros fizetésképtelenségét, és ami miatt Budapestnek kormányzati hitelt kéne felvennie, ha akarja ezt a városvezetés, ha nem.
– Nem pénzt vagy többlettámogatást kérünk, a saját pénzünket szeretnénk magunknál tartani, hogy az önkormányzatok el tudják látni a feladataikat – erről is beszélt Gémesi György, a MÖSZ társelnöke kedden. Elmondta, nemcsak a főváros van anyagi krízisben, közel 30 település áll a költségvetési csőd szélén, akik mellé emiatt biztosokat rendeltek ki. Szerinte a kormány által kivetett szolidaritási hozzájárulás mértéke megroggyantotta az önkormányzatokat, és abban egyetértenek az egyébként kormánypárti Szita Károly vezette Megyei Jogú Városok Szövetségével (MJVSZ), hogy csökkenteni kell annak mértékén. Ráadásul az így elvont pénzek nem is a települések egyedi fejlesztésére mentek, hanem egyszerűen bekerültek a költségvetésbe annak hiányát csökkentendő.
Wittinghoff Tamás ismertette, a MÖSZ javaslatcsomaggal készül a 2026-ban megalakuló új kormány számára, ezt hamarosan nyilvánosságra hozzák és a jelenleg regnáló vezetés mellett minden választáson induló pártnak elküldik.
Karácsony Gergely pedig elmondta, tájékoztatta a szövetséget a főváros által megnyert perekről, amelyeket a túlzott mértékű szolidaritási hozzájárulás miatt indítottak, az ügyben a Kúria precedens értékű ítéletet hozott novemberben. Eszerint a hozzájárulás kivetésének nincsenek meg a törvényi alapjai.
„Egy szavukat sem lehet komolyan venni”
– Attól még, hogy a parlament elfogadja ezt a jogszabályt, az égvilágon semmi nem változik. Kinyitnak egy ajtót, amin nem fogunk bemenni – erről beszélt Karácsony Gergely a Magyar Hang kérdésére a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) sajtótájékoztatóján. Lapunk a főpolgármestert arról kérdezte, ha rossznak tartják a kormány által benyújtott, úgynevezett segélyhitellel kapcsolatos törvénytervezetet, mégis hogyan fognak tiltakozni ellene. Karácsony Gergely kifejtette, nem látja, hogy bármi előnye származna a fővárosnak abból, hogy felvegyen egy olyan konstrukciót, aminek kamatát és futamidejét és feltételeit a kormány állapítja meg. Főleg úgy, hogy hitelt felvenni a bankoktól is tudnak kiszámítható és transzparens módon, a már jelenleg is meglévő együttműködések alapján.
Úgy látja, a segélyhitel ötlete csak pótcselekvés a kormány részéről, amely úgy csinál, mintha bármit is betartana az általa megfogalmazott ígéretekből. Miközben Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter levélben garantálja a fővárosi cégeknek, intézményeknek és szakszervezeteknek, hogy kifizetik a béreket és ezt személyesen Orbán Viktor is megígérte, ehhez ennek az új törvényjavaslatnak semmilyen köze nincsen, nem segít ezen. Felvetettük, hogy mi történik akkor, ha a törvényjavaslatot elfogadják, és ez alapján a kormányhivatal mondja ki, hogy fizetésképtelen Budapest – így kormányzati hitelfelvételre kényszerítve a fővárost. Karácsony Gergely szerint viszont a törvényjavaslat ezen az ágon „teljesen értelmezhetetlen”. – A kormányhivatal majd kötelezi a BKV-t, hog vegyen fel hitelt, aminek a kormány állapítja meg a feltételeit? Ez nyilvánvalóan egy pánikreakció. Valószínűleg összehívták a kormány három legrosszabb jogászát, akik éjszaka megszültek egy politikai terméket, és ebből ez született. Ez végrehajthatatlan”. Szerinte annak is csak politikai értelme van, más nincs, hogy a javaslat a főpolgármester és a fővárosi cégvezetők büntetőjogi felelősségét hangsúlyozza. A politikai értelme pedig, hogy elterelje a figyelmet a kormány bérkifizetésekre vonatkozó ígéreteiről.
„Ez egy nagyon-nagyon rossz színjáték, amiben a fővárosnak semmilyen módon nem kell részt vennie” – tette hozzá. Ha mégis az a furcsa véletlen helyzet állna elő, hogy a főváros kedvezményesebben tud hitelt felvenni ebben a konstrukcióban, mint ahogy ezt egy kereskedelmi banktól tudná megtenni, akkor természetesen élnek vele, de ehhez tudni kéne a feltételeket, ami a törvénytervezetből nem derül ki. Megjegyezte: a kormánynak nem új törvényeket kéne elfogadtatnia az ügyben a parlamenttel, hanem a jelenlegieket betartania. Például az idei költségvetési törvény alapján Budapestnek járna 12 milliárd forint a közösségi közlekedés finanszírozására, míg egy másik alapján a főváros trolivásárlását kéne kifizetnie. Vagyis „jelenleg pont a főváros hitelezi a kormányt, csak szeretnénk ezt abbahagyni és megkapni a pénzünket”. Egyébként a törvényjavaslat kapcsán Karácsony szerint egyeztettek a frakciókkal, és egyetértés mutatkozik annak kapcsán, hogy ez csak a közvélemény politikai félrevezetésére szolgál, amihez nem szeretnének asszisztálni azzal, hogy erről beszélnek. Lapunk arról is érdeklődött, jelenleg mennyi pénz van Budapest számláján.
– Kevesebb, mint kéne – válaszolta Karácsony Gergely hozzátéve, hogy ha decemberben is inkasszálják a főváros folyószámláját, akkor több mint -30 milliárd forinttal zárják az évet, ezért továbbra is ragaszkodnak ahhoz, hogy a kormány fizesse ki nekik, ami jár. Kérdeztük, hogy akkor a fővárosi likviditási munkacsoport miért számol plusz több mint 30,6 milliárddal a 2025. évre vonatkozó összevont eredményként. A főpolgármester szerint félreértés történt, és volt egy hiba az egyik excel fájlban, a valódi szám -33 milliárd forint körül lehet majd, ha semmi sem változik. Hogy voltak-e tárgyalások a kormány és főváros között azóta, hogy a főpolgármester múlt hétre rendkívüli közgyűlést és tüntetést szervezett, arra Karácsony csupán annyit mondott: vannak arra utaló jelek, hogy a főváros ehhez a pénzhez hozzájuthat, de akkor veszi ezeket komolyan, ha ott a pénz a számlájukon. Ilyen jel alatt nem Orbán Viktor nyilatkozatára gondolt. – Ha van ma választópolgár Magyarországon, aki eddig még azt gondolta, hogy amit a miniszterelnök mond, az számít, az nézze meg Baranyi Krisztina és Orbán Viktor beszélgetését, majd az egy nappal később a kormány által benyújtott törvényjavaslatot. Ebből is látszik az, hogy egy szavukat sem lehet komolyan venni – tette hozzá.
Olvasd tovább itt: hang.hu
