Magyar Péter Facebook-bejegyzése szerint az Orbán-kormány számára 2021-ben készült, eddig nem ismert gyermekvédelmi kutatást hozott nyilvánosságra. A dokumentum állítólag az állami gyermekvédelem alatt álló gyermekek elleni bántalmazásokat és azok kivizsgálását tárgyalja.
A Tisza Párt elnöke hangsúlyozza, hogy a dokumentum hiteles, nem mesterséges intelligencia által készült, hanem valós, hivatalos anyag. Az írás szerint a jelentés részletesen feltárja, hogy a gyermekvédelmi szakellátás alatt élő gyermekek között előforduló bántalmazásokról a hatóságok legalább négy éve tudnak, de nem tettek semmit.
Állítja, a gyermekvédelmi gyámok 38%-ának tudomása van legalább egy, szexuális bántalmazást szenvedett gyermekről a szakellátás ideje alatt.
Magyar Péter a bejegyzésében kiemeli, hogy a gyermekek védelme nem pártpolitikai kérdés, és a nehéz sorsú, család nélkül felnövő gyermekek mellett történő kiállás fontosságát hangsúlyozza, valamint mindenkit a szombati tüntetésre hív.
Ez áll a dokumentumban
A nyilvánosságra hozott dokumentum egy 2021-es országos felmérés, de az nem világos, hogy kinek a megrendelésére készült, és eljutott-e az illetékesekhez. Ebben arról írnak, hogy a szakellátásban élő gyermekek több mint ötödét érhette valamilyen bántalmazás, a gyermekvédelmi gyámok pedig sokszor eszköztelennek érzik magukat a jelzés, a bizonyítás és az eljárások során. A kutatást 507 gyám részvételével készítették, ami a teljes gyámi állomány háromnegyedét jelenti.
A gyámok átlagosan 31 gyermeket képviselnek, sokan a törvényben rögzített maximum fölött dolgoznak, ami már önmagában rontja a bántalmazás felismerésének esélyét. A válaszadók szerint a legtöbben a gyermektől értesülnek az abúzusról – jóval ritkábban az iskolától, orvostól vagy rendőrtől –, ami rávilágít a jelzőrendszer gyengeségeire.
A gyámok visszajelzése alapján a szexuális bántalmazási ügyek különösen ritkán jutnak el vádemelésig: gyakori ok a bizonyítékhiány, az eljárások elhúzódása, a gyermek félelme, vagy éppen az, hogy a hatóságok „nevelési helyzetként” értékelik a történteket. Többen arról számoltak be, hogy a szakértői vizsgálatok rövidek, felszínesek, és a gyermekek nem mernek megnyílni egy idegen előtt.
A jelentés szerint a bántalmazás négy típusa gyakran együtt jelentkezik, különösen az érzelmi-lelki bántalmazás és az elhanyagolás. A gyámok harmada beszámolt arról is, hogy gyámoltjai között szexuális bántalmazás áldozatai is vannak – akár a vér szerinti családban, akár a gondozási helyen történt az eset.
A szakemberek többsége ugyan a rendőrség értesítését tartja helyesnek, de sokan mégis mérlegelnek: félnek attól, hogy a gyermek vallomása „nem lesz elég”, vagy hogy a hatóságok nem lépnek. A kortárs bántalmazás megítélése szintén nem egységes, különösen, ha online térben vagy serdülők között történik.
A mintában résztvevő gyermekvédelmi gyámok (507 fő) által képviselt gyermekek összlétszáma 15 807 fő, míg a KSH 2020-as adatai szerint 20 743 gyermek élt szakellátásban, így az érintett gyermekek 76%-áról szolgáltat információkat a kutatás.
A kutatás legfontosabb megállapításai
A gyerekek több mint ötöde érintett. A gyámok 3381 bántalmazási esetet jeleztek – ez a szakellátásban élő gyermekek 21,5%-a.
Jelentős túlterheltség a gyámoknál. Az átlagos esetszám 31 gyermek, pedig a törvényi maximum 30. 43% a megengedettnél több gyermeket képvisel, a legmagasabb esetszám 53.
A bántalmazás felismerésének fő forrása maga a gyermek. A legtöbb jelzés a gyermektől érkezik; az iskola, az orvos és a rendőrség jóval ritkábban szerepel a források között.
A szexuális bántalmazási ügyek ritkán jutnak előre. A gyámok fele szerint az eljárások nagy része bizonyíték hiányában zárul le. Legalább 437 szexuális bántalmazási ügyben indult nyomozás, és 22 esetben a jelzés ellenére sem indult eljárás.
A bántalmazás halmozódik. A gyámok 77%-a szerint több bántalmazási forma egyszerre van jelen; 46% említ szexuális bántalmazást is a halmozott esetek között.
Gondozási helyen elkövetett szexuális bántalmazás: alacsony, de nem elhanyagolható. A gyámok válaszai szerint 77 gyermek szenvedett el szexuális bántalmazást felnőtt részéről a gondozási helyen – ez a teljes gyermekszám 0,5%-a.
Kortárs szexuális bántalmazás 125 gyermeknél merült fel. A gyámok 30%-a számolt be legalább egy érintett gyámoltról.
A legtöbb gyám szerint a feljelentés indokolt, de sokan mégis mérlegelnek. 75% szerint kortárs elkövetőnél is helye van a feljelentésnek, de 14% mérlegel – főként az elkövető életkora, állapota és a bizonyíthatóság miatt.
Súlyos szakemberhiány és hosszú várólisták. A pszichológiai és speciális ellátások elérését a gyámok nagy többsége „hosszú várakozás” vagy „nincs megfelelő szakember” kifejezésekkel írta le.
Az ügyben az alábbi kérdéseket küldtük a Kormányzati Tájékoztatási Központnak és a Belügyminisztériumnak, amint reagálnak, válaszaikat közöljük.
Készített-e ilyen kutatást az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálat 2021-ben, illetve azt megelőzően vagy azt követően?
A Tisza Párt által közzétett dokumentumot valóban a szakszolgálat készített-e, ennek tartalma mindenben megfelel-e annak?
A szakszolgálat által készített kutatás a területet felügyelő szakminisztérium, illetve a kormány elé került-e, annak megállapításait megismerték-e a szakminisztérium vezetői, illetve a kormány tagjai?
A kutatás megállapításai alapján hozott-e bármilyen intézkedést, döntést a kormány, illetve a szakminisztérium?
Ha igen, mi, illetve mik voltak azok?
Olvasd tovább itt: www.blikk.hu
