Interjúdömpinget ígért Orbán Viktor decemberre, ennek az első részeként a Mandiner hozott le egy több mint egyórás beszélgetést a miniszterelnökkel.
Orbán ebben az interjújában azt mondta, Magyarország mozgástere azon múlik, hogyan tud együttműködni a világ három nagy erőközpontjával – a három nagynak az Egyesült Államokat, Oroszországot, valamint Törökországot nevezte, szerinte most ezek alakítják a globális folyamatokat. Elsőre furcsa lehet itt, hogy nem Kína, hanem Törökország került be harmadiknak, de máris megérthetjük, ha továbbmegyünk, hiszen arról beszélt, hogy ezekkel együttműködve kell megőriznünk a kivételes helyzetünket, különösen az energiaárak terén – és az energiapolitikában tényleg kulcsfontosságú Törökország.
A miniszterelnök ennek kapcsán még azt is mondta, hogy Európa több országában már a mindennapi megélhetés is megfizethetetlenné vált. Az igazság ezzel szemben az, hogy az Eurostat legfrissebb adatai szerint ha azt nézzük, hogy az emberek mennyi pénzt tudnak elkölteni, akkor már nem Bulgáriával holtversenyben, hanem egyedül vagyunk az EU legszegényebb országa.
Visszatérve az amerikai-orosz-török tárgyalásokra, az ottani diplomáciai utakról Orbán azt mondta, „ezek jelentősége kiemelkedően meghaladott minden mást az elmúlt évben”. A washingtoni tárgyalásáról pedig megismételte a korábbi állításait: „ez egy nagyon nagy csomag”, energetikai, nukleáris, hadiipari és gazdasági megállapodásokat is eredményezett a találkozója Donald Trumppal. Azért is lehetett szükséges kiemelni ezt a témát, mert az amerikai elnök épp ezen a héten mondta azt, hogy nem ígért pénzügyi védőpajzsot, pedig Orbán ezt kérte, és ugyan a NER-kommunikáció azóta is azt próbálja magyarázni, hogy nem volt eddig sem szó konkrét megállapodásról, mostanra egyre inkább az látszik, hogy a magyar stáb majdnem teljesen üres kézzel tért haza Washingtonból.
Ilyen még a második világháborúban sem volt. Ez egy hadüzenet.
Ezt már arról mondta Orbán, hogy az EU szerinte befagyasztaná az orosz vagyont. A kormánykommunikáció napok óta úgy próbálja ezt bemutatni, mintha az unió most fagyasztaná be az orosz vagyonokat, és mintha ez a jogállamiság végét, egyben hadüzenetet jelentene. Valójában az történik, hogy amíg eddig félévente szavaztak az Oroszországgal szembeni szankciók meghosszabbításáról – ennek egy része a 210 milliárd eurós orosz banki vagyon befagyasztása is –, most azt mondták ki, hogy egy-egy tagállam nem vétózhat erről, maradnak a szankciók addig, amíg válsághelyzet áll fenn. Nem örökké: addig maradnak az EU vészhelyzeti hatáskörei, amíg Oroszország be nem szünteti a háborúját, és nem fizet Ukrajnának jóvátételt.
Szóba került azért a magyar belpolitika is, az elmúlt napok hírei után beszélni kellett a gyerekvédelemről is. A Szőlő utcai botrány kapcsán Orbán azért ismét megemlítette, hogy az intézmény fiatalkorúak nevelőintézete – a kormány napok óta próbálja úgy átkeretezni az eseményeket, hogy arról is legyen szó, nem ártatlan gyerekek kerülnek oda be –, de azt is hozzátette: tényként kezelendő a nyilvánosságra került felvételek alapján, hogy a nevelő bűncselekményt követett el. Emiatt elkerülhetetlennek és szükségesnek nevezte a felelősségre vonást, valamint a rendszerszintű beavatkozást is. Ez utóbbit szerinte az biztosítja, hogy az összes nevelő- és javítóintézet felügyelete és irányítása a büntetés-végrehajtás kezébe került.
És természetesen szó esett a 2026-os választásról is. A kormány ezt úgy próbálja beállítani már egy ideje, mint amikor arról kell dönteni, ki a tapasztaltabb egy ország irányításában, úgyhogy nem meglepő, hogy Orbán most is arról beszélt, ebben a geopolitikai helyzetben a biztonság és a tapasztalat fontosabb, mint a kísérletezés.
Olvasd tovább itt: hvg.hu
