Ez esetben az első magasan szofisztikált, hangilag manipulált deepfake tartalommal találkozunk. A Magyar Pétert ajnározó sajtó természetesen már megfejtette azóta, hogy ez egy deepfake hangfelvétel, de hozzáteszem: jelenleg nem áll rendelkezésre százszázalékos biztossággal detektáló eszköz. De el kell játszanunk azzal a gondolattal is, hogy a felvétel nem deepfake, nincs benne manipuláció, legfeljebb az anyag meg van vágva. Ez esetben viszont a tagadás és elhárítás, mint kommunikációs stratégia eszköze a mesterséges intelligencia. A témával foglalkozó szakemberek ezt a liar’s dividend (hazug nyeresége, nincs jelenleg magyar fordítása) elméletének nevezik. A teória legfőbb motívuma maga az emberi kétely mint természetes jelenség. Egy olyan környezetben, ahol nagy eséllyel találkozhatunk hamis tartalommal és azt nehéz azonosítani, a kérdés magától értetődő: igaz-e az, amit látok, hallok? A kihívás abban van, hogy a politikai kommunikáció terében bárki komoly politikai és jogi következmények nélkül hívhat bármit hamisítványnak. Amerikai politológusok, Schiff és munkatársai megvizsgálták, ha egy botrány során az adott politikus a vele szemben megjelent hírt álhírnek vagy deepfakenek minősíti, az sokkal jobban növeli vagy stagnáltatja az adott politikus támogatottságát, mintha nem kommentálná, bocsánatot kérne, vagy a botrányt egyszerűen tagadná.A deepfake tartalmak jelenléte tehát politikai kommunikációs stratégiai potenciált is rejt magában. Nem állítom, hogy Magyar Peteré az első liar’s dividend, de erre az esély sokkal nagyobb – nem hiába keverte le ezt a számára is kínos témát.A legnagyobb veszélyt nem pusztán a tartalomgyártás, hanem a felelősséghárítás jelenti. A jövő legnagyobb kihívása, hogy egy olyan világban, ahol bármi lehet hamisítvány, a politikusok a valóságot is könnyűszerrel minősíthetik manipulációnak. Magyar Péter esete intő példa arra, hogyan lehet az emberi kételyre alapozva kibújni a politikai következmények alól – a technológia tehát nem feltétlenül támadásra, hanem a csúsztatás hatékony eszköze lett.A szerző az MCC akadémiavezetője, a Politikatudományi Műhely MI-t kutató PhD-hallgatója
Olvasd tovább itt: mandiner.hu
