A jogászokat régóta foglalkoztatja, lehet-e egy céget büntetőjogilag felelősségre vonni. Sokáig határozott nem volt a válasz. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunkhoz közeledve az első Orbán-kormány mégis úgy értékelte, hogy szükségessé vált a kérdés rendezése. Hosszas viták után meg is született a jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény, amely az Európai Unióhoz való csatlakozásunk időpontjában, 2004. május 1-én lépett hatályba.
Sokan ellenezték a törvényt.
Sárközy Tamás jogászprofesszor például úgy vélekedett, hogy hazánk azért fogadta el a nem létező uniós normával való harmonizációt, mert a jogi személyek büntetőjogi felelőssége kommunikációs szempontból beleillett a kormányzat rendpárti büntetőpolitikájába. A jogtudós szerint ilyen törvényre nem volt szükség, elegendő lett volna egy jogi személyekkel szemben alkalmazandó gazdasági bírságolásról szóló törvény elfogadása is.
Jogellenes versenyelőny
A törvény ma is lehetővé teszi, ha a cég vezetője, tagja, alkalmazottja vagy felügyelőbizottsági tagja a vállalkozás javára vagy felhasználásával valamilyen bűncselekményt követ el, akkor az elkövetőn túl a céget is megbüntessék (pontosabban: büntetőjogi intézkedést alkalmazhassanak). Emögött az a feltételezés húzódik, hogy a cég az elkövetett bűncselekmény miatt jogellenes versenyelőnyre tesz szert másokkal szemben (például másokhoz képest olcsón jut árukészlethez, mivel áfacsalt árukról van szó; vagy a vezető korrupciós magatartása miatt pályázatot nyer el mások elől), ezért helyénvaló őt is megbüntetni az elkövető mellett.
Ha a bűnösség bebizonyosodik, akkor a céget tipikusan pénzbírság megfizetésére kötelezik, ritkább esetben korlátozzák a tevékenységét (például nem folytathat konkrét tevékenységet, nem vehet részt közbeszerzési eljárásokban, illetve nem részesülhet állami támogatásokban).
Végső soron akár meg is szüntethetik a céget.
A törvény az elmúlt negyedszázadban kisebb ráncfelvarrásokon esett át. Csakhogy időközben jelentősen változtak a gazdasági körülmények, illetve a gazdasági és online bűncselekmények jellege, szervezettsége is. Mindezeket a törvényhozók is felismerték, és jelentősen átszabták a cégekkel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedések rendszerét.
Gondatlan elkövetés esetén is felelnek
A változtatások célja egyrészt, hogy több cég kerüljön a „vádlottak padjára”, másrészt hogy arányosabb büntetőszankciók szülessenek velük szemben. Barta Péter csoportvezető ügyvéd, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője szerint „szembetűnő változás, hogy míg korábban csak szándékos bűncselekmények elkövetése esetén lehetett a cégekkel szemben büntetőjogi intézkedéseket alkalmazni, addig jövőre már gondatlan elkövetés esetén is”.
Míg korábban nem volt lehetőség céggel szemben büntetőjogi intézkedést alkalmazni, ha például egy megelőzhető munkahelyi baleset következtében az egyik kolléga megsérült, addig az új szabályozás alapján már nemcsak a vezető ítélhető el foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés miatt, hanem maga a cég is büntethető lesz, és reálisan pénzbírsággal kell számolnia.
Sőt, a vállalkozás akkor is számolhat büntetőjogi következményekkel, ha a bűncselekményt nem a vezetője, hanem egyik alkalmazottja követte el, amiről a cégvezető azért nem tudott, mert gondatlanságból elmulasztotta a megelőzéshez szükséges intézkedés megtételét. Eddig tudnillik csak akkor lehetett céggel szemben büntetőszankciót alkalmazni, ha a vezetője szándékosan mulasztotta el a megelőző intézkedések megtételét.
2026-tól már olyan céggel szemben is indulhat büntetőeljárás, amely csak a bűncselekmény elkövetése után jött létre.
Ez az elsőre furcsának tűnő szabályozás főként azt az esetet hivatott rendezni, amikor a korrupciós cselekmény – a jogtalan előny ígérete (például „ha elintézi az építési vagy környezetvédelmi engedélyt gyorsan, akkor több millió forint üti a markát”) – olyan későbbi szerződés érdekében történik, amelyet csak a cég megalapítása után kötnek meg. Ezután a cég már nem védekezhet azzal, hogy a korrupciós bűncselekmény elkövetésekor nem is létezett.
Fotó: Jalsovszky Ügyvédi Iroda
Vádemelés előtti egyezség
Már 2018 óta lehetőség van arra, hogy a magánszemély elkövető és az ügyészség egyezséget (vádalkut) kössenek egymással. Vagyis ha az elkövető beismeri a terhére rótt bűncselekményt, az általános gyakorlathoz képest jóval kedvezőbb büntetést kaphat, az ügyészség pedig egy részletes, mindenre kiterjedő beismerő vallomást kap cserébe, amelyet másokkal szemben fel tud használni.
Az utóbbi években – különösen a költségvetési csalásoknál és a korrupciós bűncselekményeknél – gyakoribbak lettek az egyezségek. Ugyanakkor ezeknek a vállalkozások semmilyen formában nem lehetettek részesei, azaz az egyezség a cégre nem terjedhetett ki.
Januáról a cégek is köthetnek vádemelés előtti egyezséget az ügyészséggel.
Ennek feltétele, hogy a cégvezető elismerje a bűncselekményben a vállalkozás „érintettségét”, és ennek részleteiről vallomást is tegyen. Az egyezség feltétele továbbá, hogy vállalja a kár megtérítését, bevezesse a jövőbeni bűncselekmények megelőzéséhez szükséges intézkedéseket (például compliance programokat, beszállítói ellenőrzési rendszert, antikorrupciós politikát), együttműködjön a hatóságokkal, és megfizesse a céget terhelő pénzbírságot.
„Ha pedig a cég vezetője maga is gyanúsított az ügyben, akkor további feltétel, hogy a vezető a saját bűnösségét is beismerje. Gyakorlati oldalról nézve ez komoly könnyebbség, mert ha a vezető egyezség megkötésében gondolkodott a saját személyét illetően, akkor most már a céget is beleveheti abba, és ezáltal a cég is olcsóbban megúszhatja az eljárást” – állította Barta Péter.
Minimum egymillió forint pénzbírság
Átalakul a kiszabható pénzbírságok rendszere is. Jelenleg a bűncselekménnyel elért vagy elérni kívánt vagyoni előny háromszorosáig terjedő pénzbírság kiszabására van mód. Ehelyett 2026-tól a bírság minimuma egymillió forint lesz, maximuma a cég előző évi nettó árbevételének 3-5 százaléka. Az új szabály akkor kedvezőbb a mostanihoz képest, ha a cég árbevétele nem nagyobb, mint az elérni kívánt vagyoni előny százszorosa. Komoly hátrány viszont azoknak a nagyobb cégeknek, amelyeknek az árbevétele óriási, a bűncselekménnyel elért vagyoni előny azonban ehhez képest marginális. Ilyenkor előállhat az a helyzet, hogy jóval több pénzbírságot kell fizetni, mint amennyit a régi szabályok alapján kellett volna.
Az eddigi szabályozás alapján már a nyomozás legelején megbélyegezhették a cégeket, hiszen ha bevonták őket a büntetőeljárásba, vagyis közölték velük, hogy később büntetőjogi intézkedés alkalmazására kerülhet sor velük szemben, ezt a tényt automatikusan bejegyzik a cégjegyzékbe. Ezzel szemben jelentős könnyítésnek ígérkezik, hogy 2026-tól már nem minden esetben fogják automatikusan bejegyezni a cégjegyzékbe a céget érintő büntetőeljárás megindítását, illetve a zár alá vételt. Ezentúl leginkább csak akkor kell értesíteni a cégbíróságot a bejegyzésről, ha későbbi büntetőjogi intézkedésként a cég megszüntetése várható – ez pedig rendkívül ritka.
Ez a módosítás rendkívül üdvözlendő, hiszen ezáltal sok cég elkerülheti a bejegyzés miatti helyrehozhatatlan üzleti és reputációs károkat és azt, hogy idő előtt tönkremenjen
– jegyezte meg végezetül Barta Péter.
(Borítókép: Kolumbán Kitti / Index)
Titkok, tabuk, tévhitek – öt évszázad történelme 30 lebilincselő párbeszédben. Amerika és Európa sorsfordító eseményei új megközelítésben.
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Olvasd tovább itt: index.hu
