Bajnai Gordon szerint a világ erőalapú korszakba lépett, ahol a passzivitás vereséget jelent, és ebben a helyzetben Magyarország sem engedheti meg magának a belterjes, lojalitásalapú működést. A NER logikája bezár, miközben a világ nyílik, versenyez és újrarendezi magát. A kérdés már nem az, hogy tetszik-e ez nekünk, hanem az, hogy túléljük-e vele – fogalmazott egy interjúban a volt miniszterelnök.
Nem egy átmeneti zavaros év előtt állunk, hanem egy 15–20 éves átalakulási hullám közepén, amely gyökeresen átírja a gazdaságot, a technológiát, a társadalmat és a politikát egyaránt – mondta a hvg.hu-nak adott interjújában Bajnai Gordon. A volt miniszterelnök szerint Európa ma olyan világban próbál boldogulni, ahol a verseny nem barátságos, hanem kíméletlen és erőalapú – és ebben a környezetben a passzív alkalmazkodás nem stratégia, hanem bukás. Az EU-nak nem elég zöld- és klímabarát álomvilágokat festeni, biztonságpolitikában, energetikában és technológiai versenyben is túl kell lépnie a komfortzónán. Magyarország nem különálló sziget, hanem aktív szereplő – vagy vesztes – ebben a rendszerben.
Az interjúban többek között elhangzik még
- Egyszerre fordul három ciklus: gazdasági, társadalmi és politikai ciklusok találkoznak, ami mélyebb és tartósabb instabilitást hozhat, mint amit megszoktunk.
- Meghatározó trend a demográfia: nem minden régióban egyformán nő vagy fogy a népesség – és ennek gazdasági és politikai következményei vannak.
- Az AI nem egyszerű technikai újdonság: a mesterséges intelligencia átalakítja a munkaerőpiacot, az oktatást, a hadviselést – és nem lesz automatikus társadalmi előnye mindenki számára.
- Átmeneti munkanélküliség alakulhat ki, a digitalizáció különösen a pályakezdőket és az adminisztratív területeket sodorhatja nehéz helyzetbe.
- A klímavédelem már nem kizárólag etikai kérdés – energiaár, energiaellátás és biztonságpolitika is összekapcsolódik.
- Befektetés és geopolitika összefonódik: befektetési döntéseket ma már nem csak profit, hanem állami érdekek és baráti relációk határozzák meg.
- A bipoláris világ helyett többpólusú versengés: a globális rendszer nem egyenlő játszótér, hanem technikailag és politikailag tagolt gazdasági befolyási övezetekre bomlik.
- Exporttilalmak és tech-szabályozások miatt külön utakon fejlődhetnek a nagy hatalmak – ez kulcsfontosságú versenyelőnyt ad.
- A verseny nem kedves, a „növényevő Európa” kora lejárt. Európa nem maradhat passzív, mert egy olyan világban élünk, ahol az aktív stratégia, erő és technológiai dominancia számít.
- Magyarország nem létezhet elszigetelten, hanem aktív része az európai rendszernek. Az ország sorsa és fejlődése már nem szigetként értelmezhető. A nemzetközi és európai trendek és verseny meghatározzák a gazdasági és politikai lehetőségeinket, ezért a külgazdasági és technológiai versenyben való részvétel kulcsfontosságú.
- A hazai politika és társadalom számára a strukturális alkalmazkodás kényszer – a globális verseny, technológiai változások és geopolitikai átrendeződés miatt Magyarországnak nem maradhat passzív szereplő: a versenyképességet növelni kell az oktatás, technológiai befektetések és nemzetközi együttműködések terén.
- Az EU-hoz való tartozás stratégiai érdek, kilépés gazdasági összeomláshoz vezetne. A magyar lakosság EU-párti, és szerinte az EU-ból való kilépés rövid távon súlyos gazdasági következményekkel, ipari visszaeséssel járna.
- Szerinte az irány, amerre 16 éve tartunk, lefelé viszi Magyarországot. „Ezen az irányon változtatni kell.”
- Szerinte a NER elitje számára sokkal nagyobb a tét, mint egy normális demokrácia választásán. „Mivel nálunk egy állampárt gyakorlatilag elfoglalta az intézményrendszert és a gazdaságot, ha bukik, az a hatalom természetéből fakadóan rezsimváltást jelent.”
(Borítókép: Bajnai Gordon 2019. április 12-én. Fotó: Ajpek Orsi / Index)
Mi lenne, ha a jövő nem csak történne veled, hanem te alakítanád? Ez a könyv segít felkészülni, sosem tapasztalt módon. Tedd meg az első lépést most.
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Olvasd tovább itt: index.hu
