
„Ha Ukrajna hosszú távú újjáépítéséről, befektetésekről beszélünk, akkor először is azt kell látni, hogy ki fizeti, és e szerint a program szerint ezt az európai adófizetők fizetnék „– Siklósi Péter, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója így értékelte az Európai Bizottság Ukrajna újjáépítésére vonatkozó terveit a Magyar Nemzetnek.
Siklósi Péter, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója Ukrajna újjáépítéséről nyilatkozott
Fotó: Fotó: MTI/Lakatos PéterUkrajna bajban van
A kutató szerint a pénzügyi segítség nagy valószínűséggel hitelfelvételből történne, tekintettel arra, hogy ekkora forrás jelenleg nem áll rendelkezésre az Európai Unión belül. Mint a lap felidézi, az uniós dokumentum több ezer ukrán állami vállalat privatizációját irányozza elő, beleértve az energetikai, infrastrukturális és nyersanyag-kitermelési ágazatokat is.
Ez nemcsak Ukrajna gazdasági önállóságát kérdőjelezi meg, hanem azt is felveti: az újjáépítés valódi nyertesei nem az érintett társadalmak, hanem a nemzetközi pénzügyi és ipari körök lesznek.
„Azok a nagyvállalatok profitálnának ebből, akik az újjáépítésben részt vennének, és megszereznék a gyárakat, mezőgazdasági termelőeszközöket. Itt tehát az európai adófizetőktől elvett pénzen a nagyvállalatok járnának jól” – mutatott rá Siklósi.
Siklósi Péter arról is beszélt a Magyar Nemzetnek, hogy a brüsszeli terv egy olyan stabilitást feltételez Ukrajnában, amely jelenleg nem létezik. Ez megfelelő garanciákkal alátámasztott békemegállapodást is jelentene, ilyen azonban még nincs.
„A legrosszabb eset az, hogy nem sikerül ilyen békemegállapodást kötni, de a pénzt mégis odaadják, és végül majd 10-15 év múlva az egész elveszhet. Ebben a pillanatban semmi garancia nincs arra, hogy ez nem így történik” – hangsúlyozta.
Kijev külterületén, 2025. szeptember 28-án, az orosz invázió közepette
Fotó: ROMAN PILIPEY / AFP
A Jóléti keret szorosan összekapcsolódik Ukrajna gyorsított uniós csatlakozásának kérdésével is. „A bizottság, annak elnök asszonya és az európai parlamenti pártok is nemcsak Ukrajna EU-tagságát szeretnék, hanem annak gyorsított felvételét, akár a vonatkozó szabályok figyelmen kívül hagyása mellett is” – mondta a szakértő. Hozzátette: Ukrajna a csatlakozásra váró országok közül jelenleg a legkevésbé felkészült, mégis politikai döntéssel vennék fel, megkerülve a tagállami kontrollt.
Olvasd tovább itt: www.origo.hu
