Fidesz és Tisza győzelme vár a makacs vármegyében.

A 2026-os országgyűlési választásokig az Index választási blogján a KözTér sorra veszi mind a 106 egyéni országgyűlési választókerületet. Igyekszünk a dolgok mélyére nézni, hogy tisztábban lássunk: melyik körzetben kinek lehet a legnagyobb esélye a győzelemre. A sorozat hatodik részében Jász-Nagykun-Szolnok vármegyét vesszük szemügyre, a módszertanról ebben a cikkünkben olvashat.

Egy megye, ahol megsértődnek a jászok, ha összekeverik őket a kunokkal, a kunok pedig kiakadnak, ha a járatlan utazónak Kun Béla vagy Kun páter jut róluk eszébe. Sőt még Jászi Oszkárnak sincs köze a megyéhez, ő a partiumi Nagykárolyban cseperedett fel. Viszont az Alföld szívében elhelyezkedő Jász-Nagykun-Szolnok vármegye története így is gazdag és sokszínű.

Az 1876. évi közigazgatási reform alakította ki a mai megyerendszer alapjait, ekkor szűnt meg végleg a Jászkun Kerület és jött létre Szolnok központtal a vármegye. A perzsa eredetű jászok és a türk eredetű kunok nem csak afféle hóbortból, mint egy márkajelzés szerepelnek a megye nevében, még 2026-ban is. XIII. századi letelepítésük óta mind a két nép úgy olvadt be a magyarságba, hogy mindmáig őrzi identitását.

Az Alföld elnéptelenedett részeire, őseik földjére a török pusztítás után a 17-18. században a jász és kun leszármazottak – zömében a mai Felvidékről – visszatelepülhettek. Azonban a Habsburg bürokrácia ezt régi (15-16. századi) okiratok bemutatásához kötötte, ami a korabeli pusztítások miatt szinte lehetetlen volt fellelni. Akkoriban nyilván senki se tudta még letétbe helyezni, vagy szimplán a „felhőbe” tenni a tulajdonjogot bizonyító dokumentumokat, így sokszor a szerencsén vagy a hamisítási ügyességen múlott az ősi földek, kastélyok sorsa. A valódi történelmi jelentőség azonban az, hogy a jász-kunok összetartó közösségekként már a 18. század közepén szó szerint visszavásárolták Mária Teréziától a jogaikat, kollektív kiváltságaikat: ez volt a Redemptio, vagyis megváltás.

Lényegében autonóm jogállást kaptak, olyat, amiért a székelyek, a kárpátaljai és felvidéki magyarok a 21. században eddig hiába küzdöttek. Az így létrejött Jászkun terület bő száz évig nem tartozott a vármegye rendszerhez, maguk bíráskodhattak, sőt adóikat közvetlenül a királynak fizették meg. Ez az Európában is unikumnak számító közösségi élmény talán nem hiába teszi még ma is nagyon összetartóvá a jászokat és a kunokat. Még akkor is, ha az évszázadok alatt a nagy kárpát-medencei olvasztótégelyben igencsak feloldódtak ezek az etnikai kontúrok.

„Nekünk ti, nem!” – sokszor elhangzik, Karcagon vagy Jászberényben ez a mondat. Sokan nyakasnak, makacsnak vélik őket, de igazából ez csupán a szokásokhoz való ragaszkodás. Olyan hagyományokhoz, amit csak az érthet meg, aki odaszületett. A „jöttmentek” kevésbé.

Kulturális szempontból a hagyományokban gazdag jász és kun identitás tehát ma is erősen él a helyi közösségekben, amit számos népszokás, rendezvény és emlékhely őriz. A Jász Világtalálkozó vagy a kun hagyományőrző programok fontos szerepet játszanak a közösségi összetartozás erősítésében. A népművészet, különösen a hímzés, a fazekasság és a néptánc kiemelkedő jelentőségű. A megye kulturális életének központja ugyanakkor az a Szolnok, amit épp a kunok és jászok miatt tettek meg anno megyeszékhellyé –, vagyis kerestek egy semleges várost, épp ahogy az USA-ban tették Washington D.C. esetében.

Itt is fogy a magyar

Demográfiai szempontból a vármegye népessége az elmúlt évtizedekben csökkenő tendenciát mutat. Ennek oka elsősorban az alacsony születésszám és a fiatalok elvándorlása Budapestre vagy külföldre. A lakosság elöregedése szintén elég komoly kihívást jelent, különösen a kisebb falvak esetében. A településszerkezetre a kis- és középvárosok dominanciája jellemző, a tanyás térségek pedig máig részei a vidéki életformának. Ám nagyon úgy tűnik, hogy amit még a kommunizmus sem tudott eltörölni, a 21. század jóléti világa már el fog. Már ha nem történik valami csoda, és értékelődik fel újra az agrárium, mint hivatás szeretete.

A társadalmi különbségek a megye egyes részei között jelentősek, különösen az oktatáshoz és a munkaerőpiacra való hozzáférés tekintetében. A közösségi élet sok településen még mindig aktív, leginkább a kisebb falvakban, ahol az összetartás fontos a mindennapokban. Az oktatás, a szociális ellátórendszer és a helyi fejlesztések kulcsszerepet játszanak abban, hogy a megye hosszú távon fenntartható fejlődési pályára álljon, és a ma még összetartó közösségek fennmaradhassanak.

Nem éppen Kiskunság

Gazdasági szempontból Jász-Nagykun-Szolnok vármegye hagyományosan mezőgazdasági jellegű térség. A termékeny alföldi talaj kiválóan alkalmas búza, kukorica, napraforgó és cukorrépa termesztésére, valamint állattenyésztésre is. A 20. század második felében az ipar is megjelent a megyében, különösen Szolnokon és néhány nagyobb városban (pl. Jászberény). Az élelmiszeripar, a vegyipar és a gépipar fontos szerepet tölt be a foglalkoztatásban. Az utóbbi évtizedekben a logisztika is egyre nagyobb jelentőséget kapott, mivel a vármegye kedvező közlekedésföldrajzi helyzetben fekszik, vasúti és közúti csomópontként is működik.

Összességében Jász-Nagykun-Szolnok vármegye olyan térség, amelyben a természeti adottságok, a történelmi örökség és a kulturális hagyományok szorosan összefonódnak. Bár számos kihívással néz szembe, erőforrásai és közösségei jó alapot biztosítanak a jövőbeni fejlődéshez.

„Szolnoknál fordul a Tisza sorsa”

A Tisza és a Zagyva folyók találkozásánál felépült Szolnok már az Árpád-ház uralkodása alatt mezőváros és a hasonnevű vármegye székhelye volt. A török időkben a magyar végvárrendszer fontos erődítményeként állta a sarat a szolnoki vár, egészen 1552-ig, amikor is Eger előtt elfoglalták a törökök. Onnantól egészen Szolnok 1685-ös felszabadításáig megszállva tartották. Stratégiai lokációja miatt Szolnok a Rákóczi szabadságharcot is megsínylette, illetve 1849-ben egy fontos csata színhelyéül szolgált. Fejlődését később a Tisza szabályozása és Pesttel történő vasúti összeköttetése, valamint a tiszai gőzhajózás segítette.

A boldog békeidők rohamos fejlődését a trianoni békediktátum és a két világháború megakasztotta. A szocializmus évtizedeiben Szolnok – ahogy akkoriban mondták – „modernista iparvárossá” épült át lakótelepekkel, lakótelepekkel és lakótelepekkel. Egy időben a korábban szokatlan 18-24 emeletes toronyházai után még a „felhőkarcolók városaként” is emlegették. A szolnoki katonai repülőtér ma is fontos szerepet tölt be a Magyar Honvédség állományában és a pilótaképzésben is, Székely Gábor, majd Schwajda György igazgatósága alatt pedig a szolnoki Szigligeti Színház legendássá vált a magyar színházrajongók körében.

Mandátumbecslés: 01. OEVK (székhely: Szolnok)

A választókerület a megyeszékhely Szolnokból, két kisvárosból és 11 további községből áll össze. A lakosság körülbelül fele aktív foglalkoztatott, 85 százalékuknak van internet elérhetősége és egyötödüknek diplomája is, 31 százalékuk érettségizett, 17 százalékuk pedig szakmunkás képzettséggel rendelkezik, így a megye legműveltebb választókerületéről beszélhetünk.

A választókerületben a legnagyobb csoportot a vallási közösséghez nem tartozók alkotják, akik hisznek valamiben, római katolikusok, esetleg reformátusok, a nemzetiségek közül pedig a romák vannak látható számban jelen.

Rost Andrea vs. Berkó Attila

Szolnok a Fidesz számára szimbolikusan fontos város, hiszen itt nőtt fel Orbán Viktor felesége, Lévai Anikó, a későbbi miniszterelnök pedig emiatt még a város egyik lakótelepén is élt rövid ideig. De Szolnok volt az egyik első olyan nagyobb város, melynek fideszes polgármestere lett az országban 1991-től Várhegyi Attila személyében, és innen származik Nyerges Zsolt, akit Simicska Lajos mellett sokáig a jobboldali gazdasági hátország meghatározó szereplőjeként ismert meg az ország.

Apró érdekesség, hogy 2002 fontos év volt a Botka család számára, mert ekkor választották meg először Botka Lászlót Szeged polgármesterévé, illetve az édesanyját, Botka Lajosnét pedig Szolnok polgármesterévé – MSZP-s színekben. Szolnokot később 2006 és 2024 között Szalay Ferenc egykori kosárlabdázó és tornatanár vezette, de tavalyelőtt óta Györfi Mihály személyében újra baloldali polgármestere van a városnak.

2010-ig Szolnok és környéke az MSZP egyik bástyája volt, ám utána narancsba fordult egészen napjainkig. Előbb Dr. Bene Ildikó belgyógyásznak, majd 2018-tól Dr. Kállai Mária korábbi kormánymegbízottnak sikerült helyben győznie – legjobb eredménye a 2022-es 46,91 százalék volt. Ám a Fidesz–KDNP itt is cserélt. A jelölt Berkó Attila, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye főispánja lesz, aki korábban 15 éven át (1992-2007) a gyermekvédelemben dolgozott Budapesten körzetközponti vezetőként.

A Tisza párt jelöltje Rost Andrea nemzetközileg elismert operaénekes, aki a kulturális szférából talán a párt legjelesebb igazolása. Rost Andrea Budapesten született és végezte el a Zeneakadémiát, majd Budaörsön, később Solymáron élt, de választási oldala szerint gyermekkorának legszebb évei Szolnokhoz kötik. A 2024-es EP-választáson a Fidesz–KDNP 38,5, a Tisza pedig 35,9 százalékot kapott.

Jász-Nagykun Szolnok 01. országgyűlési választókerületében a korábbi eredmények és az országos közvélemény-kutatási számok alapján biztosan a Tisza jelöltje, Rost Andrea lesz a befutó (2026. 01. havi becslés).

Mandátumbecslés: 02. OEVK (székhely: Jászberény)

A „Jászság fővárosaként” is emlegetett Jászberény a megye második legnépesebb települése. A Jász Múzeumban csodálhatjuk meg a Lehel kürtjét, a barokk és rokokó stílusú ferences kolostor mellett a város oktatási központ is az egri alapítású Eszterházy Károly Egyetem Jászberényi Campusával. Jászberényt gazdaságilag megviselte a a 2020-as évek elején a svéd Electrolux gyárának bezárása, amely 1997-től a teljes európai fagyasztóláda kapacitását ide telepítette. Ma a dél-koreai Samsung elektronikai üzeme az egyik legnagyobb foglalkoztató a városban.

A választókerület székhelye Jászberény, emellett 5 városból, 1 nagyközségből és 13 kisebb községből tevődik össze. Érdekesség, hogy a választókerület 20 településéből 15-nek is szerepel a nevében a Jász-előtag, a városuk közül pedig az egyetlen kivétel Újszász.

A településszerkezet leginkább kisvárosiasnak mondható, a jászoknál egyelőre kevésbé integrálódott népcsoportként pedig a cigányság száma jelentős. A vallási összetételen erősen látszik, hogy a jászok anno a római katolikus vallásra tértek át a hazánkban történő letelepedést követően.

A népesség negyede érettségizett, 21 százalékuk szakmunkás, 11,59 százalékuk diplomás, az pedig, hogy a népesség 20,32 százaléka csak a nyolc osztályt tudta elvégezni, nem jelent könnyebbséget a munkaerőpiacon.

Pócs János vs. Halmai Ferenc Tibor

A Soros felirattal pörzselt disznóvágás, és egy helyi romával való kemencés „évődés” után a fideszes képviselő Pócs János méltán vált a liberálisabb érzelmű szavazók mumusává, de ő köszöni szépen, jól van és újabban egy Magyar Péteres kartonbábuval járja az országot, valamint a vidéket. Olyannyira, hogy a 106 lépés aktuális adásában Pócs János közösségi médiában elért sikere, Perlaky-Papp József online stratégát, kommunikációs szakértőt is lenyűgözte.

A víz-gázszerelő képesítésű Pócs János jelentős politikai rutinnal rendelkezik. 1998 óta volt önkormányzati képviselő Jászapátin, egy cikluson (2010-2014) keresztül a város polgármestere is, 2010 óta pedig zsinórban négy alkalommal választották meg országgyűlési képviselőnek. 2014-ben még csak 42,8 százalékkal győzte le a 30,06 százalékot elérő Jobbikos Budai Lórántot, aki 2019-től Jászberény polgármestere lett, 2022-ben viszont Pócs már a leadott szavazatok 59,81 százalékát kapta meg.

A Tisza párt jelöltje Halmai Ferenc Tibor nyugalmazott rendőr ezredes, Jászberény korábbi rendőrkapitánya lesz, aki a nyugállományból Tisza Sziget moderátorként és önkéntesként tért vissza. A 2024-es EP-választáson a Fidesz–KDNP 48,1, a Tisza pedig 29,8 százalékot kapott.

Pócs Jánosnak némi aggodalomra adhat okot, hogy Jászberényben nem csak Budai Lóránt polgármester tudott 2024-ben majdnem 72 százalékkal újrázni, hanem az EP-választásokon is a Tisza listája kapta a legtöbb szavazatot. Jászapátiban pedig ifj. Pócs Jánost, a képviselő fiát győzte le a Tisza párt által támogatott Illés Gergő, így az ifj. Pócs nem tudott az apja örökében polgármester lenni, egyelőre.

Jász-Nagykun Szolnok 02. országgyűlési választókerületében a korábbi eredmények és az országos közvélemény-kutatási számok alapján inkább a Fidesz–KDNP jelöltje, Pócs János lehet a befutó. De esélyes egy nagyobb arányú Pócs győzelem is (2026. 01. havi becslés).

Mandátumbecslés: 03. OEVK (székhely: Karcag)

Karcag a Nagykunság központja. A Nobel-díjas, magyar-izraeli biokémikus Herskó Ferenc mellett a város leghíresebb szülötte Varga Mihály, a Fidesz „főkönyvelője”, aki rezidens pénzügyminiszterből 2025-től már jegybankelnök lett.

A választókerület a közepes méretű Karcagból, Tiszafüredből, 6 kisvárosból, 1 nagyközségből és 12 kisebb faluból áll össze, településszerkezete így erősen kisvárosiasnak tekinthető. A térségben idegenforgalmi szempontból meghatározó hazánk második legnagyobb kiterjedésű, mesterséges állóvize, a Tisza-tó. Kenderes a hazai Horthy-kultusz epicentruma, Túrkeve pedig a gyógyfürdőjéről híres.

A választókerületben több református él, mint római katolikus, mely a vármegyében egyedülálló adat, viszont a legnagyobb csoportot a vallási közösséghez nem tartozók alkotják így is. Érdekes statisztikai véletlen, hogy az érettségizettek, a szakmunkások és a csak 8 osztályt végzettek egyaránt a lakosság 22-23 százalékát alkotják, míg diplomával csupán a népesség szűk 9 százaléka rendelkezik.

F. Kovács Sándor vs. Kovács Hunor Krisztián

Ezen a Nagykun-narancsvidéken az örök második szerepét 2014-2022 között a jobbikos Lukács László Györgyre osztották, aki 2014-ben előbb Fazekas Sándor egykori földművelésügyi minisztertől, 2018-ban és 2022-ben pedig F. Kovács Sándor etnográfustól kapott ki, aki az orosz mellett kazah nyelven is tud társalogni. 2022-ben a választók ezt a leadott szavazatok 64,14 százalékával jutalmazták.

A Tisza jelöltje a Debreceni Egyetem fiatal huszonéves szoftverfejlesztő hallgatója, Kovács Hunor Krisztián lesz. A 2024-es EP-választáson a Fidesz–KDNP 57,4 százalékot, a Tisza pedig 23,8 százalékot kapott.

Jász-Nagykun Szolnok 03. országgyűlési választókerületében a korábbi eredmények és az országos közvélemény-kutatási számok alapján biztosan a Fidesz–KDNP jelöltje, F. Kovács Sándor lesz a befutó (2026. 01. havi becslés).

Mandátumbecslés: 04. OEVK (székhely: Törökszentmiklós)

Törökszentmiklós mezővárosból a kisiparosoknak köszönhetően lett a vármegye harmadik legnagyobb városa, egyben a választókerület székhelye. Ám hozzá hasonlóan Kunszentmárton és Mezőtúr is járásközpont, Tiszaföldvár és a rémről hírhedtté vált Martfű mellett pedig két nagyközség és 16 kisebb falu tartozik még ide.

A vallási felekezethez nem tartozók száma jelentős, utánuk a katolikus és a református közösségek következnek, mivel az integrálódott kunok már itt sem önálló nemzetiség, a romák alkotják a legnagyobb etnikai kisebbséget. A lakosság nagyjából 25-25 százaléka szakmunkás vagy érettségivel rendelkezik, a lakosság ötöde (20,5 százalék) viszont nem tanult tovább az érettségi után, diplomát pedig csak a népesség 9,57 százaléka szerzett.

Herczeg Zsolt vs. Farkas Csongor

A választókerületet 2014-2022 között a Fidesz radikális jobbszárnyához sorolható Boldog István képviselte az Országgyűlésben, aki korábban mezőgazdasági gépszerelő, vasúti bakter, majd Kétpó polgármestere volt. 2020 végén az ügyészség vesztegetés és más bűncselekmények miatt vádat emelt Boldog ellen, aki azóta is szabadlábon védekezik, tavaly pedig a Kitörés Emléktúrát is teljesítette. 2018-ban Boldog Istvánnak csak viszonylag szűk többséggel sikerült győznie a jobbikos jelölttel szemben (44,71 vs. 40,78 százalék).

A fentiek okán a Fidesz–KDNP 2022-ben már Herczeg Zsolt mérnököt, Mezőtúr polgármesterét (2010-2022) indította el, aki Boldognál meggyőzőbb fölénnyel, 51,5 százalékkal lett országgyűlési képviselő.

A Tisza párt jelöltje a 34 esztendős, jogász-közgazdász végzettségű dr. Farkas Csongor mezőtúri önkormányzati képviselő lesz, aki egy családi vállalkozásban foglalkozik állattartással és mezőgazdasággal. A 2024-es EP-választáson a Fidesz–KDNP 45,6 százalékot, a Tisza pedig 28,6 százalékot kapott.

Jász-Nagykun Szolnok 04. országgyűlési választókerületében a korábbi eredmények és az országos közvélemény-kutatási számok alapján, ha nem is elsöprő többséggel, de inkább a Fidesz-KDNP jelöltje, Herczeg Zsolt lehet a befutó (2026. 01. havi becslés).

A cikksorozat az Index és a KözTér közös együttműködésében mutatja be a 2026-os parlamenti választásokra hangolódva a 106 egyéni országgyűlési körzetet. Ha pedig egyben szeretnék megnézni az összes tippünket, itt tehetik meg a legkönnyebben.

A szerző a KözTér főszerkesztője.

A sorozat korábbi része:

Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye

Hajdú-Bihar vármegye

Heves vármegye

Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye

Nógrád vármegye