Magyar Pétert inkább egy mikromenedzselő figura képének látom, míg Orbán Viktor a tágabb perspektívákban gondolkodó stratégiai vezető. Mindkét típusnak megvannak a saját erősségei és gyengeségei. Orbán Viktor például olyan, mint egy sakkjátékos, aki a saját fejében már előre látja a kirakásokat, és több lépéssel is számol. Ő nemcsak a jelenre figyel, hanem azt is mérlegeli, hogy a másik fél milyen lépéseket tehet, és arra hogyan fog reagálni.
A mikromenedzser kifejezést nem negatív értelemben használom. Mint volt miniszter és pártelnök, tudom, hogy egy csapatban fontos szerepet játszanak az ilyen emberek. Ők azok, akik gyorsan reagálnak, és megoldják a napi problémákat. Azonban a hosszú távú stratégiák kidolgozása nem az ő erősségük, ezért nem bízhatók meg velük a távlati döntések.
Fontos tehát, hogy felismerjük, milyen különbségek vannak a vezetői stílusok között, és hogy mindkettőre szükség van a siker érdekében. Míg a mikromenedzser az operatív ügyekben jeleskedik, a stratégiai vezető képességei segítenek abban, hogy a jövő iránti víziónk megvalósuljon.
Forrás mandiner.hu
