A kormány február 3-án, rendeletben határozott arról, hogy a szolidaritási hozzájárulással szemben közigazgatási pernek és azonnali jogvédelemnek sincs helye. A kormányrendelet rögzíti azt is, hogy az ügyben folyamatban lévő pert a bíróság megszünteti. Egy ilyen per van folyamatban a fővárosra kiszabott szolidaritási hozzájárulás beszedése miatt is.
A közlemény szerint „a sajtó útján széles körben nyilvánosságot kapott az a szakmainak szánt követelmény, mely szerint: »a kormányrendelet ügyében a köztársasági elnöknek, mint az alkotmányos rend védelmezőjének kellett volna fellépnie, és az Alkotmánybírósághoz fordulnia«”.
A Sándor-palota közölte:
A nagy nyilvánosság előtt a szakmai hitelesség látszatával tett kijelentés azonban súlyos szakmai tévedésen alapszik. A hatályos alkotmányos szabályok szerint ugyanis a kormányrendeleti formában elfogadott jogszabályoknak az Alaptörvénnyel való összhangját a köztársasági elnök nem vizsgálhatja felül, illetve azoknak az alkotmánybírósági normakontrollját sem kezdeményezheti. Ezzel szemben a kormányrendeletek, így a konkrét kormányrendelet tekintetében is egyéb úton számos hatékony lehetőség van alkotmánybírósági eljárás indítványozására.
Az utóbbi jog megilleti akár az egyedi ügyben eljáró bírót, akár alkotmányjogi panasz útján az érintett felet, akár utólagos normakontroll keretében az ilyen kezdeményezés megtételére feljogosított közjogi tisztségviselőket. A Sándor-palota „nyilvánvaló szakmai képtelenségnek” nevezte, hogy a köztársasági elnöktől olyan jogkör gyakorlását várják el, amellyel egyértelműen nem rendelkezik.
„A köztársasági elnök elvi állásfoglalás nyilvános megfogalmazásával sem avatkozhat be”
A palota fontosnak tartotta tisztázni azt is, „a köztársasági elnök feladata őrködni az államszervezet demokratikus működése felett. Ez azonban nem ad felhatalmazást számára a folyamatban lévő egyedi bírósági ügyekbe történő beavatkozásra. Közismert, hogy a tárgyban közigazgatási perek vannak folyamatban, amelyekben a vonatkozó kormányrendelet alkalmazásával kapcsolatos alkotmánybírósági normakontroll iránti eljárás kezdeményezése is felmerült”.
A hatalommegosztás és az államszervezet demokratikus működésének része az is, hogy a kormányrendelettel érintett eljárásokat folytató bíróságok és az Alkotmánybíróság hatáskörébe a köztársasági elnök elvi állásfoglalás nyilvános megfogalmazásával sem avatkozhat be, az eljárásokat nem befolyásolhatja, mert az sértené a közhatalmi funkciók elválasztásának elvét és az igazságszolgáltatás függetlenségét
– hangsúlyozza a közlemény, hozzátéve: „Minden ellenkező állítással szemben a konkrét helyzetben az alkotmányos rendszer demokratikus működése nyilvánvalóan biztosított. A kormányrendeleti jogalkotással kapcsolatos jogvédelmi eszközök rendelkezésre állnak, a hatáskörrel rendelkező állami és szakmai érdekképviseleti szervek (Kúria, Országos Bírósági Hivatal, Magyar Ügyvédi Kamara, stb.), továbbá civil szervezetek szabadon nyilváníthatták ki az álláspontjukat, amikről a média a nyilvánosság korlátozása nélkül beszámolt. A rendszerszintű demokratikus állami működés a jogrend által megfelelően szavatolt a vita tárgyát képező kormányrendelet által generált helyzetben is, ezért a köztársasági elnök beavatkozását nem igényli”.
„Ilyen körülmények között a köztársasági elnök szerepének súlyos szakmai tévedésen alapuló megítélésével kapcsolatban a köztársasági elnök emlékezteti a téves információk létrehozásával és terjesztésével politikai szerepet vállaló szervezeteket és médiaszolgáltatókat az ezzel járó fokozott felelősségükre” – zárult a Sándor-palota közleménye.
(Borítókép: Sulyok Tamás 2025. február 20-án. Fotó: Papajcsik Péter / Index)
Olvasd tovább itt: index.hu
