A harmadik részben Schanda Balázs a házasság és a család jogi aspektusait elemzi, majd négy szerző a magyar családok helyzetét tárgyalja. A demográfiai folyamatokkal foglalkozva kitérnek az élve születésekre, a termékenységre, valamint a házasságok és válások számának változásaira. Ezen kívül figyelembe veszik a gazdasági tényezőket, mint például a lakhatási kérdéseket, a család és a munka közötti egyensúlyt, és a nők munkaerőpiaci helyzetét. Kiemelik a kulturális tényezőket is, amelyek a családok megítélését, a gyermektelenséget és a párválasztást érintik, továbbá az egészségi problémákra, mint a terméketlenség és a meddőség, is fókuszálnak.
Az ötödik rész kifejezetten az Orbán-kormányok családpolitikáját elemzi, összefoglalva a filozófiai megközelítést és az alkalmazott intézkedéseket. A hatodik blokk nemzetközi perspektívát ad, amelybe Japán, Dél-Korea, az Egyesült Államok és Franciaország tartozik. A kötet végén a szerzők fontos következtetéseket vonnak le, és javaslatokat, valamint prioritásokat fogalmaznak meg a jövőre nézve.
Az Axioma hangsúlyozza a globális trendek jelentőségét is, aláhúzva, hogy a világ népessége általánosan csökken, ezért számos társadalom szembesül a demográfiai válsággal. A kutatás eredményei szerint a magyar társadalom 89%-a kiemelten fontosnak tartja a családot, és a családorientált attitűdök is elég erőteljesen jelen vannak. A családban élők általában elégedettek az életükkel, és a kutatás szerint a társadalmi támogatás irányának középpontjában áll, hogy a családok ne szenvedjenek hátrányt a más életformát választó csoportokhoz képest. A kötet a 2010-es években tapasztalt élve születések és a termékenységi számok növekedését is hangsúlyozza, említve, hogy a házasságkötések száma jelentősen emelkedett az utóbbi évtizedben.
Forrás mandiner.hu
