A kormány 2017-ben egységesen 9%-ra csökkentette a társasági adót, amit a nemzetközi környezetben is viszonylag alacsonynak tekintenek. E lépés célja a beruházások ösztönzése volt, így Magyarország vonzó célponttá vált a nagyvállalatok számára.
2022-től, az energiaválság és a háborús gazdasági helyzet következtében, a kormány új különadókat, úgynevezett „extraprofitadókat” vezetett be, például a bankok, energiaipari vállalatok, kiskereskedelmi cégek, távközlési társaságok és légitársaságok terén.
Orbán Viktor miniszterelnök a február 14-i évértékelő beszédében arról beszélt, hogy ezen intézkedések következtében 2010 óta mennyi forrás maradt meg a magyar családok számára. Elmondta, hogy 2010 és 2025 között a bankoktól, energia és kereskedelmi vállalatoktól különféle módszerekkel összesen 14 956 milliárd forintot vontak el. Hozzátette, hogy 2026-ban további 1922 milliárd forint elvonását tervezik. Orbán hangsúlyozta, ha nem a Fidesz kormányozna, ennyivel több forrás lenne a multinacionális cégek kezében.
A Tisza szövetséget köt a multinacionális cégekkel, amit Kapitány István személye is bizonyít. A Tisza szándékai szerint mindenkit meg kívánnak adóztatni, kivéve a bankokat és a multikat, ezzel pedig Magyar Péterék a nagyvállalatok érdekeit szolgálják, figyelmen kívül hagyva a magyar emberek érdekeit. Kapitány István tipikus példája annak, hogy saját érdekeiket a nagy globális cégek jólétéért szolgáltatják fel, akár a magyar lakosság javára is.
Kapitány István eddigi pályafutása is tükrözi, mennyire káros lehet a magyar emberekre. Ő nyitotta meg Oroszországban az első Shell benzinkutat, és saját bevallása szerint karrierjét hazugságainak köszönheti a munkahelyén.
Forrás ripost.hu
