Az ingatlanárverési piacon keletkezett kisebb tulajdoni részekkel működő, hamis alapú fizetési meghagyásokkal (FMH) dolgozó maffiamódszer egyre több családot sodor kilakoltatás és óriási adósság veszélyébe. Megszületett az első ítélet a fizetési meghagyási módszert használó maffia ellen.
A Miskolci Járásbíróság 2026. február 2-i döntése értelmében H. Attila Endre üzletszerűen, valótlan indokkal indított eljárásokat, több mint 27 millió forintos nyereségszerzés céljából. A bíróság a nagyobb kárt okozó, folytatólagos csalásért két év felfüggesztett szabadságvesztést és pénzbírságot szabott ki, valamint vagyonelkobzást rendelt el.
A sajtó 2023-ban már „lakásmaffia legújabb módszereként” említette ezt a jelenséget, ahol az árveréseken olcsón beszerzett 1/6-os tulajdoni hányadból FMH-eljárásokat indítanak lakáshasználati díj címén, gyakran olyanok ellen is, akik nem laknak az ingatlanban vagy nem is tulajdonosok.
Fizetési meghagyásos módszer: fillérekért a teljes ingatlan
Az árverési vevők jellemzően 1-2 millió forintért vásárolnak meg kisebb részesedéseket (pl. 1/6 vagy kisebb) egy 50-80 millió forintos lakásból. Ezt követően sorozatos FMH-eljárások indulnak a többi tulajdonostárs, volt tulajdonosok vagy egyéb kapcsolattal nem rendelkező személyek ellen, hivatkozva állítólagos „lakáshasználati díjra” havi 300 ezer forintos tételben, jellemzően 3-4 havi blokkokban.
Amennyiben nem érkezik időben ellentmondás, a követelés jogerőre emelkedhet, végrehajtás indulhat, és az árverési vevő akár a teljes ingatlant is megszerezheti pusztán a közjegyzői díjak kifizetésével.
A módszer sikerének kulcsa, hogy a közjegyzők az FMH-kibocsátáskor nem vizsgálják a követelés valós jogalapját — ezt csak bírósági eljárás során lehetne bizonyítani. Az adásvételt követően a vevők gyakran nem fizetik meg a per illetékét, hogy ne alakuljon pere, újabb FMH-kat küldenek.
Miskolci precedens: H. Attila Endre elítélése
A Miskolci Törvényszék 2026. február 4-i sajtóközleménye szerint a vádlott 2019-2020 között két ingatlant vásárolt árverésen. Az egyik esetében csupán tulajdoni hányadot szerzett, ahol senki nem használta ténylegesen a lakást, egy volt tulajdonos bejelentett lakcímével. Ezt a helyzetet kihasználva 2019 októbere és 2020 decembere között lakáshasználati díj jogcímén FMH-eljárásokat indított a volt tulajdonosok és tulajdonostársak ellen, úgy tüntetve fel magát, mint kizárólagos tulajdonost. Egyes eljárások bírósági szakaszba kerültek, de a vádlott nem indított keresetet; más esetekben pedig ellentmondás hiányában jogerőre emelkedtek, és végrehajtás indult. A második ingatlanban 1/1 tulajdont szerzett, és ott is FMH-t indított a volt tulajdonos valamint két, a lakáshoz semmilyen szempontból nem kapcsolódó személy ellen. A szándék 27 millió forint fölötti haszonra irányult, de a tényleges kár csupán 1 millió forint lett a sikeres ellentmondások miatt. Az elsőfokú ítélet nem jogerős, az ügy további lépései a törvényszéken folytatódnak.
Forrás pestisracok.hu
