Felfüggesztett büntetéssel valóban megússza valaki?

Ha egy bűnöző felfüggesztett szabadságvesztést kap a bíróságtól, a közvélemény általában úgy értékeli a döntést, hogy az illető megúszta a büntetést. Az ítélkezési gyakorlat szerint bizonyos bűncselekmények esetében csak ritkán szabnak ki letöltendő börtönbüntetést. Így többek között az állatkínzók vagy a tettüket beismerők okkal bízhatnak abban, hogy próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetést kapnak.

Ez történt a Schadl–Völner-perben is, amikor a Fővárosi Törvényszék elfogadta tíz vádlott – köztük hat bírósági végrehajtó – korábbi beismerő nyilatkozatát. A bíróság a vádlottakat másfél és két év közötti, próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte. A korábbi bírósági végrehajtókat emellett öt évre eltiltották a végrehajtói munkától, kettőjük esetében vagyonelkobzást is elrendeltek.

A legsúlyosabb büntetés

Nyilván nem véletlen, hogy az ügyészség a Jogosan érdekel című ismeretterjesztő sorozatának első részében éppen a felfüggesztett szabadságvesztés kérdéseivel foglalkozik. Nos, a készítők szerint mi sem állhatna távolabb az igazságtól, minthogy a felfüggesztett szabadságvesztéssel az elkövető gyakorlatilag megúszta a büntetést.

A Büntető törvénykönyv (Btk.) pontosan meghatározza, hogy a bíró milyen büntetésfajták közül választhat, ha bűncselekmény elkövetése miatt elítéli a vádlottat:

• szabadságvesztés,
• elzárás,
• közérdekű munka,
• pénzbüntetés,
• foglalkozástól eltiltás,
• járművezetéstől eltiltás,
• kitiltás,
• sportrendezvények látogatásától való eltiltás,
• kiutasítás.

Vagyis a törvényben felsorolt büntetések között nem szerepel a felfüggesztett szabadságvesztés. Ennek az az oka, hogy a bíró büntetésként szabadságvesztést szab ki, amely a legsúlyosabb büntetés. Csak annak végrehajtását függeszti fel – méghozzá próbaidőre. Ezt tükrözi, hogy a Btk.-ban nem a büntetések között, hanem a büntetéskiszabási szabályoknál találhatjuk annak a lehetőségét, hogy a szabadságvesztés végrehajtását felfüggeszti a bíróság.

A felfüggesztés esetei

A bíró akkor függesztheti fel a szabadságvesztés végrehajtását, ha – különösen az elkövető személyi körülményeire figyelemmel – alaposan feltehető, hogy a szabadságvesztés célja annak végrehajtása nélkül is elérhető. Fő szabály szerint a két évnél rövidebb időtartamú szabadságvesztés végrehajtását lehet felfüggeszteni. A bíró meghatározza a próbaidőt is, amely egyrészt a kiszabott szabadságvesztésnél rövidebb nem lehet, másrészt egytől öt évig terjedhet.

Az alábbi esetekben egyáltalán nem függeszthető fel a szabadságvesztés:

• ha a vádlott többszörös visszaeső (tehát három éven belül végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, már akkor is visszaesőként),
• bűnszervezetben követte el a bűncselekményt,
• olyan szándékos bűncselekményért kell büntetést kiszabni, amit korábbi szabadságvesztése végrehajtásának befejezése előtt vagy felfüggesztésének próbaideje alatt követett el.

Súlyos következmények

És végül: milyen következményei vannak a felfüggesztett szabadságvesztésnek?

1. Ha az elítélt a felfüggesztés próbaideje alatt újabb bűncselekményt követ el, és emiatt szabadságvesztésre ítélik, a felfüggesztett szabadságvesztés miatt is börtönbe kell vonulnia. Az újabb bűncselekményért kiszabott büntetést nem lehet felfüggeszteni. A két szabadságvesztést egymás után kell kitölteni.
2. Felfüggesztett szabadságvesztéskor az elítélt csak akkor mentesül a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól, ha a felfüggesztés időtartama eredményesen letelt. Addig erkölcsi bizonyítványt sem kaphat.
3. Vannak olyan munkakörök, amelyeknél nem elegendő erkölcsi bizonyítvánnyal igazolni a büntetlenséget, hanem emellett még a bűnügyi nyilvántartásban sem szerepelhet a pályázó. Márpedig felfüggesztett szabadságvesztés esetén csak a mentesítéstől (a próbaidő eredményes leteltétől) számított nyolc év múlva törlik a büntetést a bűnügyi nyilvántartásból.
4. A bíró az elítéltet a felfüggesztés idejére pártfogó felügyelet alá helyezheti. Ha visszaeső az elkövető, akkor kötelező a pártfogó felügyelet. Ilyenkor az elítéltnek rendszeresen meg kell jelennie a pártfogónál, és az előírt magatartási szabályokat be kell tartania. Ha súlyosan megszegi a felügyelet szabályait, a felfüggesztett szabadságvesztést végre kell hajtani.

Összefoglalva: a gyakorlatban a felfüggesztett szabadságvesztés a második legsúlyosabb büntetés. Súlyosabb, mint az elzárás, a közérdekű munka vagy a pénzbüntetés. Az elkövető akkor kap felfüggesztett szabadságvesztést, ha súlyos bűncselekményt követett el, vagy már nem először került összeütközésbe a Büntető törvénykönyvvel.

(Borítókép: A Schadl–Völner-per tárgyalása 2023. február 23-án. Fotó: Németh Kata / Index)

Titkok, tabuk, tévhitek – öt évszázad történelme 30 lebilincselő párbeszédben. Amerika és Európa sorsfordító eseményei új megközelítésben.

MEGVESZEM

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!