Jeffrey Epstein ezer áldozat életét tönkretette, aktái…

Nagyot robbantak az Epstein-akták az év elején, és olyannyira meghatározó témája lett a közbeszédnek az évtizedekkel ezelőtt elkövetett borzalmak, hogy a streamingszolgáltatók listáján is tarolnak az üggyel kapcsolatos dokumentumfilmek. Az Index összeszedte, hogy mik a legfontosabb tudnivalók Jeffrey Epsteinről és a nyomozásról, ami először csak az Egyesült Államokat, később már az egész világot lázban tartotta.

A tanári pályáról a befektetés világába, majd a bíróságra

Jeffrey Epstein karrierje nem a pénzügyi világban, hanem egy középiskolában indult: a 70-es évek közepén matematikát és fizikát tanított a manhattani Dalton Schoolban, annak ellenére, hogy nem volt diplomája. Innen vezetett az útja a Bear Stearns befektetési bankhoz, ahol gyorsan felemelkedett, majd saját vagyonkezelő céget alapított, ez volt a J. Epstein & Co.

Vagyona eredete és pontos mértéke mindig is kérdőjeles maradt. Legfontosabb ügyfele Leslie Wexner, a Victoria’s Secret tulajdonosa volt, aki szinte teljes körű hatalmat adott Epsteinnek pénzügyei felett. Ez a kapcsolat alapozta meg azt a hatalmas vagyont, amely magánszigetet, New York-i palotát és privát repülőgépeket biztosított számára, de Epstein hatalma nem csak a vagyonában rejlett. Kiterjedt kapcsolati rendszerében ugyanis herceg, politikus és a világ egyik leggazdagabb embere is a „zsebében” volt. A csillogás mögött azonban egy sötét gépezet működött, ugyanis Epstein és élettársa, Ghislaine Maxwell kiskorú lányokat hálózott be, akiket „masszőrként” alkalmaztak, majd szexuálisan bántalmaztak és kényszerítettek. A bűncselekmények központjai Epstein manhattani háza, floridai villája és a Virgin-szigeteken található magánszigete, Little St. James voltak – utóbbit a sajtó később csak „Pedofil-szigetként” emlegette.

2008-ban egy floridai nyomozás során már majdnem felelősségre vonták, de egy rendkívül ellentmondásos, úgynevezett „titkos vádalku” révén megúszta: mindössze 13 hónapot kellett töltenie egy olyan börtönben, ahonnan napközben kijárhatott dolgozni a saját irodájába. Ezt a vádalkut a sajtó sokáig csak „Sweetheart Dealként” emlegette, ugyanis egy évtizeden át úgy élhetett, mintha nem történt volna semmi. A történet 2005-ben kezdődött, amikor egy szülő bejelentést tett a Palm Beach-i rendőrségen, miszerint Epstein pénzt fizetett tizennégy éves lányának szexuális szolgáltatásokért. A rendőrségi nyomozás és az azt követő FBI-vizsgálat során kiderült: nem egyedi esetről van szó, hanem egy szisztematikus hálózatról, amely több tucat kiskorú lányt érintett. Az FBI egy 53 oldalas szövetségi vádiratot készített elő, amely alapján Epstein akár életfogytiglani börtönbüntetést is kaphatott volna szexuális célú emberkereskedelemért.

Ekkor lépett színre Alexander Acosta, Florida déli körzetének akkori szövetségi ügyésze. Acosta, akit később Donald Trump munkaügyi miniszterré nevezett ki, és pont ezen ügy miatt kényszerült lemondásra 2019-ben, egy titkos megegyezést kötött Epstein védőügyvédeivel. A vádalku értelmében a szövetségi kormány beleegyezett, hogy nem emel vádat Epstein ellen, ehelyett a férfi bűnösnek vallotta magát két enyhébb vádban, amiért mindössze 13 hónapnyi börtönbüntetést kapott, ahonnan végig dolgozhatott, Maxwellt pedig mentesítették a felelősségre vonás alól.

Jeffrey Epstein halála pedig legalább annyira a modern kriminalisztika vitatott tárgya, mint a nevével fémjelzett akta tartalma. Az üzletembert 2019. augusztus 10-én találták holtan manhattani börtöncellájában, miközben szexuális célú emberkereskedelem vádjával várt a tárgyalására. Noha a hivatalos orvosszakértői jelentés önakasztás általi öngyilkosságot állapított meg, a halálát körülvevő rendkívüli hiányosságok azonnal globális szkepszist és összeesküvés-elméleteket szültek. A gyanút tovább fokozta, hogy a végzetes éjszakán a biztonsági kamerák nem működtek, a felügyelő őrök pedig elaludtak, majd utólag meghamisították a jelentéseiket. Epstein halálával pedig  a világ legbefolyásosabb politikai és üzleti szereplőit érintő hálózat legfontosabb koronatanúja hallgatott el örökre, megfosztva az áldozatokat a teljes körű vádemelés lehetőségétől. 

A fájlok, amik magukkal rántanak a mélybe 

Néhány hónappal ezelőtt lett csak kereshető adatbázis arról, amit Jeffrey Epstein ügyeiről összegyűjtöttek a hatóságok. A dokumentumok mostani, 2026-os dömpingjét egy pattanásig feszült időszak előzte meg. 2025 nyarán és őszén Washingtonban és New Yorkban rendszeresek voltak a tüntetések. A bántalmazásokat túlélők és jogvédők – köztük a tragikus sorsú Virginia Giuffre családtagjai – a Capitolium lépcsőin követelték a teljes nyilvánosságot.

A nyomás hatására a Kongresszus szinte egyhangúlag szavazta meg azt a törvényt, amely kötelezte az Igazságügyi Minisztériumot (DOJ) az összes náluk lévő bizonyíték anonimizált, de érdemi közlésére. A népharag és a politikai túlélési ösztön végül legyőzte a falazást, az igazi éhezők viadala azonban csak ezek után vette kezdetét, a Lolita Express sokakat tarolt le. Az akták legütősebb része a hírhedt magángép, a „Lolita Express” minden eddiginél részletesebb repülési naplója. Ugyan bűncselekményt nem bizonyítanak a dokumentumok, az már biztosan állítható, hogy Donald Trump és Bill Clinton neve is szerepelt az iratok között pontos dátumokkal és úti célokkal. A leghíresebb elkövetője az aktának kétségkívül András egykori yorki herceg, akitől először minden címet és jogot megvontak, majd nemrég őrizetbe is vette a rendőrség a történtek miatt, de az iratok tanúsága szerint Bill Gates és Elon Musk is megfordult Epstein összejövetelein.  A Microsoft első embere elismerte ugyan, hogy 2011 és 2014 között többször találkozott az akkor már korábban elítélt pénzemberrel, magánrepülőgépen is utaztak együtt, valamint több országban és amerikai városban is egyeztetett vele, miközben hangsúlyozta, hogy nem vett részt bűncselekményekben és nem járt Epstein szigetén.

Elon Musk neve az elmúlt években többször is felbukkant a hírhedt Jeffrey Epstein-ügyhöz kapcsolódó dokumentumokban. Bár Musk következetesen tagadta, hogy bármilyen érdemi kapcsolata lett volna a szexuális bűnelkövetővel, a mostani iratokból már kiderül, hogy leszervezett találkozói voltak az üzletemberrel. A dokumentumok ugyan javarészt nehezen értelmezhetőek a kitakarások miatt, de néhány érdekesség így is előkerül, ha türelmesen olvasgatja végig az ember a kereséseket:

• Epsteinnek egy dokumentum szerint évente fotót kellett magáról szolgáltatnia a rendőrségnek, miután hármas szintű szexuális bűnözőnek nevezték,
• csak a Budapest keresőszóra 435 találatot ad ki az irattár,
• Epstein napjában több nővel is együtt volt, akiket Maxwell vitt a szobájába, a lányoknak pedig néha másokkal is le kellett feküdniük, naponta több alkalommal is.

Az adatközlés azonban egy nem várt botrányt is hozott, az Igazságügyi Minisztérium informatikusai elrontották a titkosítást: a PDF-dokumentumokban a fekete kitakarásokat egy egyszerű „másolás-beillesztés” trükkel bárki el tudta távolítani, így érzékeny adatok szivárogtak ki, köztük az áldozatok neve és lakcíme, kiskorúakról és meztelen nőkről készült felvételek. 

A háttérben meghúzódó magyar szál

Többször felbukkant a nyilvánosságra hozott Jeffrey Epstein-aktákban egy Magyarországon is aktív norvég producer neve. A levelezések alapján Haakon Gundersen 2017 januárjában egy Király utcai ingatlant szeretett volna eladni, melynek címét elküldte a pedofil bűncselekménnyel vádolt amerikai üzletembernek. Epstein többször járhatott Budapesten, a lakás eladását sürgette, az értéke 240 ezer euróra (mintegy 91,5 millió forint) lett becsülve. Az nem derült ki, hogy a börtönben öngyilkosságot elkövetett vállalkozónak miért kellett az ingatlan, és mire szerette volna használni azt. Korábban arról írtunk, hogy a nyilvánosságra hozott dokumentumok szerint Steve Bannon 2018-ban Jeffrey Epsteinnek SMS-ben dicsekedett az európai szélsőjobb politikai előretörésével – Orbán Viktor nevét is említve –, azt állítva, hogy egy új politikai tömb segítségével akár a kriptovaluták szabályozását is meg lehetne akadályozni az Európai Unióban.

Később arra bukkantunk, hogy a frissen nyilvánosságra hozott, több millió oldalnyi dokumentumokban újabb magyar érintettség derült ki Jeffrey Epstein mocskos dolgaival kapcsolatban. Egy levél szerint az akkoriban feltörekvő topmodellt, Palvin Barbarát is Epstein figyelmébe ajánlották, de egy másik Barbarát is szeretett volna egy ismerőse „rátukmálni”, mintha csak a piacon lennének. „Barbara olyan típusú” – szólt a sejtelmes üzenet a titokzatos idegentől Epsteinnek.

Egy másik ismert magyar modell, Mihalik Enikő neve is ott van a hírhedt listán, de teljesen más kontextusban. A neve egy 2017-es e-mail váltásban bukkan fel, amely Jeffrey Epstein és egy, a dokumentumokban kitakart nevű ismerőse között zajlott. A levelezés tárgya a New York-i elit körében rendkívül népszerű Dogpound edzőterem volt. Epstein arról érdeklődött a barátjánál, hogy látott-e „aranyos lányokat” a teremben. A levél írója egy meglehetősen degradáló megjegyzést is fűzött a látottakhoz, miszerint az ott edző nők közül szinte mindenkinek „elképesztő teste volt”, kivéve Enikőt.

A több millió oldalas adathalmazt egyelőre még kevesen tudták áttekinteni, várhatóan mostantól nem fog elmúlni olyan hónap, amikor ne merülne fel ezek alapján egy újabb ember érintettsége. A dokumentumokból kiderül az is, hogy Epstein nem magányos farkas volt. A vádesküdtszék jegyzőkönyveiben az áll, Ghislaine Maxwell mellett egy egész apparátus – masszőrök, komornyikok és titkárnők – segítette a gyerekkereskedelmi hálózat működését. A fájlok tanúsága szerint Epstein több mint 1000 áldozatot bántalmazott élete során.

Ugyan az üzletember már nem él, a 2026-os aktanyitás világossá tette, hogy a „Lolita Express” utasai közül sokan még következmények nélkül élhetnek tovább, de kérdéses, hogy csak az egykori brit herceget darálja-e be a szexuális bűnözőkkel fűtött vonat.

A NANE Egyesület bántalmazott nőknek és gyermekeknek szóló segélyvonala ingyenesen hívható a +36-80-505-101-es telefonszámon (h., cs., p.: 18:00–22:00, k.: 10:00–22:00, sze.: 12:00–16:00). Az Egyesület segélyvonala külföldről a +36-1-267-4900-as telefonszámon érhető el. További információ az egyesület segélytevékenységeiről a nane.hu oldalon található.

Az Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat a nap 24 órájában, Magyarországról ingyenesen elérhető a 06-80-20-55-20-as telefonszámon.

Az áldozatsegítéssel kapcsolatos valamennyi kérdésben 0–24 órában az ország egész területéről hívható az Áldozatsegítő Vonal a 06-80-225-225-ös telefonszámon.

(Borítókép: A szenátus demokratái sajtótájékoztatót tartanak az Epstein-aktákról 2026. február 26-án. Fotó: Al Drago / Bloomberg / Getty Images)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!