Meghallgatással folytatódott az egykori Hír TV-sek pere a csatornával szemben a Fővárosi Törvényszék Munkaügyi Kollégiumánál. Az ülés kezdetén az elsőrendű felperes, Schneider Ferenc nyilatkozott, eszerint a munkahelyi problémák sokasodása és az anyagi helyzet miatt döntöttek egy szakszervezet megalapítása mellett. Úgy látták, ez a csatornának is előnyös lehet, hiszen így a gondokat egy szakszervezet tudja a vezetőségnek továbbítani, nem egyenként jeleznék azokat.
Ennek értelmében megválasztották a szervezet tisztségviselőit, majd arról e-mailben adtak tájékoztatást a Mediaworks humánpolitikai osztálya felé. Elmondása szerint azért ide és nem a Hír TV-nek küldték el a tájékoztatást, mert munkaügyekben a Mediaworks küldte el neki az értesítést. Másnap a műszaki igazgató megkereste, hogy megbeszélést kezdeményezzen vele, szigorúan négyszemközt, és még a telefont is kikapcsoltatta vele, hogy ne készüljön a beszélgetésről hangfelvétel.
2024. december 23-án délután már nem tudta elvinni a műszakot, ahogy 27-én sem, végül az új év kezdetén már egyértelmű volt számára, hogy többet nem tud a tévénél dolgozni. Biztonsági őrök kíséretében adták le a belépőjüket, ő pedig azóta sem léphet a Hír TV területére. Úgy tudja, egyes helyekre odaszóltak, hogy közöljék, kit lehet és kit nem lehet foglalkoztatni, illetve úgy nyilatkozott, azoknak, akik az ünnepek alatt is ellátták a munkájukat, nem kellett leadniuk a belépőkártyájukat.
A másodrendű felperes magát a szakszervezet ötletgazdájának nevezte, a meghallgatásán úgy fogalmazott, idén februárban szerettek volna a szervezet nevében belépni a csatorna területére, hogy a tagokkal beszéljenek, illetve a tárgyalásról is akarták őket tájékoztatni, azonban a vezetőség két tagja ezt megtagadta, és azt közölték velük, hogy a csatornánál nincsen szakszervezet. Kérdésre azt is elmondta a kirúgások alatt táppénzen lévő férfi, hogy az azt megelőző nagyjából tizenhárom hónapban nem próbálták meg felvenni a kapcsolatot a dolgozókkal.
A harmadrendű felperes volt a szervezet toborzója, a tagok nyolcvan százalékát ő vitte az egyesülethez, de furcsa volt számára, hogy az a három ember, aki jelenleg is a csatornánál dolgozik, korábban kategorikusan kijelentette, hogy nem hajlandóak a szervezethez csatlakozni. A többórányi meghallgatás után a Hír TV vezérigazgatója jelezte, hogy a televíziózásban gyakoriak az átszervezések, félévente szokták áttekinteni, hogy mely területeken tudnak hatékonyabban működni. Ez történt a világosítókkal – az ügy felpereseivel – is, ennek a területnek az átszervezését még 2024 őszén kezdték el, így elmondása szerint jelentősen egyszerűsödött a cég számára, hogy vállalkozónak szervezték ki ezt a munkát. Így nem kellett a Hír TV-nek többek között a munkavállalók szabadságának engedélyeztetésével, beosztások megírásával foglalkoznia, azt a megbízott cégnek kell keretszerződés alapján intéznie.
A vezérigazgató a szakszervezet létezéséről elmondása szerint hivatalosan nem értesült, csak akkor tudta meg, amikor a kirúgott kollégák januárban mentek leadni a belépőkártyáikat. Hozzátette, hogy könnyen fel tudták volna venni vele a kapcsolatot a belső levelezésen vagy az asszisztensén keresztül, hozzátéve, hogy az említett februári látogatás egy kora esti időpontban történt, amikor annyit közölt a három férfival, hogy hivatalos tudomása nincsen a szakszervezet létéről, nem volt jogalapjuk arra, hogy bemenjenek a televízió területére, jelenleg pedig egy per folyik az ügyben. Csak ezek után tudta meg, hogy felvétel készült erről a rövid párbeszédről.
A meghallgatás végén kiemelte, tudja bizonyítani, hogy nem a szakszervezeti tagságuk miatt menesztették őket, hanem az őszi átszervezés okozta a kirúgásukat. Hozzátette, nemcsak a világosítókat érintette ez, hanem még két másik területet is.
A korábbi híradások szerint az ügy előzménye állítólag az, hogy a televízió dolgozói a cégnél eluralkodott, megoldatlan és rájuk nézve egyre inkább hátrányos bérezési, munkaügyi, munkaszerződési és más, ezekkel összefüggő helyzetet érzékelve a kollektív munkavállalói szervezkedés eszközéhez nyúltak, és felvették a kapcsolatot a Sajtószakszervezet ügyvezető elnökével. Aztán a Sajtószakszervezet alapszabályát elfogadva, minden előírásnak megfelelően a szervezet tagjainak sorába léptek. A munkáltatót az érintett dolgozók értesítették a szakszervezet megalakulásának tényéről és a tisztségviselők személyéről, továbbá egy emberről köztudott volt, hogy a tagtoborzásban ő volt a legaktívabb, de ő nem kapott formális mandátumot.
Ugyanakkor a Sajtószakszervezet szerint a Hír TV ahelyett, hogy eleget tett volna a keletkezett tájékoztatási és egyeztetési kötelezettségének, leült volna az alapszervezet, sőt akár az országos szakszervezet illetékeseivel egy tisztázó tárgyalásra, érdemi tájékoztatás nélkül megszüntette a szakszervezeti vezetők és az azonosítható aktivisták munkaviszonyát. A kirúgott munkavállalók a keddi ülésen jelezték, hogy az igazolásokkal kapcsolatban a Sajtószakszervezet elnökét, M. Lengyel Lászlót tanúként tudnák meghallgatni.
(Borítókép: A Hír TV és a Sajtószakszervezet tárgyalása a bíróságon 2026. március 3-án. Fotó: Tövissi Bence / Index)
Olvasd tovább itt: index.hu
