„Technológiai robbanás az egészségügyben – AI és robotika 2026” címmel tartott konferenciát a Magyar Kórházszövetség, ahol az előadó szakemberek a klinikai gyakorlatban már alkalmazott innovációkra fókuszáltak, különösen a robotikus rehabilitációra, a laboratóriumi automatizációra, valamint az AI-alapú képalkotási és reprodukciós fejlesztésekre. Kiemelt téma volt a sebészeti és kardiológiai robotika, beleértve a gerincsebészetet és a da Vinci robottal végzett beavatkozások hazai és európai tapasztalatait.
Mi az a da Vinci-robotsebészet?
A da Vinci robotasszisztált sebészet egy minimálisan invazív, csúcstechnológiás eljárás, amely 3D HD-vizualizációt és precíz csuklós műszereket használ a kisebb metszések, kevesebb vérveszteség és gyorsabb felépülés érdekében. A sebész egy konzolról irányítja a karokat, ami csökkenti a kézremegést és növeli a beavatkozás pontosságát. Magyarországon több intézményben is elérhető, például a Semmelweis Egyetem Klinikai Központban, a Debreceni Egyetem Klinikai Központban és a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központban. A da Vinci-robotsebészet előnyei közé tartozik a nagyobb precizitás, a kíméletes eljárás és a gyorsabb felépülés.
Ez ma a világ egyik legelterjedtebb robotsebészeti rendszere, amelyet Leonardo da Vinciről neveztek el, aki az elsők között készített részletes anatómiai rajzokat az emberi testről.
Papp András, a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ Sebészeti Klinika robotsebészeti munkacsoportjának vezetője az eljárás előnyeiről beszélt. A professzor kiemelte, hogy már 2001-ben végeztek távsebészeti műtétet, a híres „Lindbergh-műtét” során egy sebész New Yorkból operált egy beteget Strasbourgban. Ehhez speciális, dedikált nagy sebességű optikai kapcsolatra volt szükség, de bebizonyosodott, hogy kontinenseken átívelő távsebészet technikailag megvalósítható.
„2006-ban történt az első ember nélküli műtét, Magyarországon pedig 2022-ben volt az első robotsebészeti eljárás” – mondta Papp András.
Ha a nyitott műtétet a régi térképekhez hasonlítjuk, a robot olyan, mint a Street View: 3D-ben, minden irányból láthatunk, és minden mozdulatot a legnagyobb pontossággal irányíthatunk. Ráadásul rövidebb a műtéti idő, optimalizált a műszerek használata, és óriási előny, hogy a túlsúlyos betegek esetében is biztonsággal alkalmazható, még vastag hasfalnál is.
Papp Andrástól megtudtuk, hogy a hasi és a mellkasi robotműtétek 80 százalékát a da Vinci-rendszerrel végzik, és már több mint 20 millió beavatkozás volt világszerte ezzel a technikával.
„Magyarországon tíz da Vinci-rendszer működik, ami azt jelenti, hogy 960 ezer emberre jut egy, míg az európai átlag 290 ezer – az igények alapján legalább háromszor ennyire lenne szükség. Összesen már több mint 9 ezer műtétet végeztek itthon, egy rendszeren évi 450 beavatkozás történik, ami viszont átlag feletti európai összehasonlításban.”
A telerobotika a jövő?
A szakember kiemelte, hogy évi 200 eljárásnál már nullszaldós a robotsebészeti rendszer, és ha a hosszú távú előnyeit vizsgáljuk, költséghatékonyabb, mint a hagyományos nyitott vagy laparoszkópos műtéti technikák, mivel csökkenti a komplikációkat, rövidíti a kórházi tartózkodást, gyorsabb a beteg felépülése, és kevesebb kontrollvizsgálat szükséges a posztoperatív időszakban.
Szili-Török Tamás, a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Belgyógyászati Kardiológiai Centrumának igazgatója szívritmuszavarok gyógyításával foglalkozik. A professzor elmondta, hogy április végétől Szegeden is bevezetik azt a robotrendszert, ahol katéterablációt, vagyis katéteres úton végzett műtéti beavatkozást tudnak majd végrehajtani, ami sokkal hatékonyabb, biztonságosabb a robotnavigációs módszerrel.
„Ez hihetetlen pontosságot biztosít, a katéter rugalmas, nem lehet a szívfalat kiszúrni, nem lehet perforációt okozni, és korlátlan navigációs képességgel rendelkezik, ezáltal magasabb sikerarányt jelent a konzervatív technikákhoz képest” – jelezte Szili-Török Tamás, aki a telerobotika előnyeiről elmondta, hogy több ezer kilométeres távolságból is el lehet végezni beavatkozást. Kiemelt egy élő esetbemutatást, amikor Miamiból műtöttek egy Rotterdamban fekvő beteget.
Viola Árpád, a Budapesti Manninger Jenő Baleseti Központ főigazgatója arról beszélt, hogy a robotasszisztált gerincsebészet rendkívül dinamikusan fejlődik.
A gerincsebészeti robot olyan precizitással helyezi az implantátumokat, amire az emberi kéz egyszerűen képtelen. Huszonöt év alatt tízezret meghaladó implantátumot, csavart helyeztem be, de nem tudom hozni azt a pontosságot, amit a robot, egy megfelelő tapasztalattal rendelkező sebésszel
– mondta a főigazgató.
Kijelenthető, hogy az orvoslásban a robottechnikáé a jövő, mert nemcsak növeli a precizitást és csökkenti a kockázatokat, hanem új dimenziókat nyit a sebészeti beavatkozásokban.
(Borítókép: Orvosok szervátültetési műtét közben az Akdeniz Egyetem Szervátültetési Központjában, Antalyában 2021. április 22-én. Fotó: Mustafa Ciftci / Anadolu Agency / Getty Images)
Olvasd tovább itt: index.hu
