A leghíresebb magyarországi voksturizmus és egyszersmind a legnagyobb választási csalás csaknem nyolcvan éve történt: 1947. augusztus 31-én tartották ugyanis a hírhedt „kékcédulás választásokat”. A kommunisták nyomására úgy módosították a választási törvényt, hogy aki a voksolás napján lakóhelyétől távol tartózkodik, az egy speciális dokumentum, egy kék színű papiros kitöltésével tartózkodási helyének szavazókörében is leadhatja szavazatát. A Magyar Kommunista Párt akár kétszázezer kékcédulás szavazatot is szerezhetett. Rákosiék így sem érték el a céljukat, hiszen a Baloldali Blokk többi pártjával (Magyar Szociáldemokrata Párt, Nemzeti Parasztpárt) együtt sem szereztek abszolút többséget az Országgyűlésben.
Polgármesterek buzdítottak
Ha nem is ilyen tömegesen, de azért a rendszerváltozás után is felmerült a választási csalásnak ez a speciális formája.
A voksturizmusnak az egyik legkülönlegesebb esete az 1990-es évekre nyúlik vissza, amikor a Szántód és Zamárdi különválásáról döntő helyi népszavazás előtt maguk a polgármesterek buzdították a lakókat az álbejelentkezésekre.
Aztán a 2018-as országgyűlési választás előtt felmerült annak gyanúja, hogy külhoni magyar állampolgárok fiktív magyarországi lakcímet létesítettek azért, hogy ne csak pártlistára, hanem egyéni képviselőre is szavazhassanak. A 2021-es törvénymódosítás után pedig a kritikusok úgy vélekedtek, hogy a lakcímbejelentés könnyítése bizonyos esetekben legalizálta a szavazatokkal való trükközést, ami jelentős vitákat váltott ki a választások tisztaságáról. A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint azonban a 2022-es választásokon nem történt tömeges, pláne végeredményt országosan befolyásoló bejelentkezés, inkább csak egyedi visszaélésekre akadt példa.
Átjelentkezési kérelem
Az átjelentkezést a választási eljárási törvény szabályozza. Eszerint az átjelentkezési kérelmet az a lakcíme szerinti szavazóköri névjegyzékben szereplő választópolgár nyújthatja be, aki a szavazás napján Magyarország területén, de a magyarországi lakcíme szerinti szavazókörtől eltérő szavazókör területén tartózkodik.
Az átjelentkezési kérelmet április 2-án 16 óráig kell benyújtani.
A kérelemnek tartalmaznia kell annak a településnek a megjelölését, ahol a választópolgár szavazni kíván. A kérelem benyújtása díjmentes, és nem szükséges hozzá külön dokumentum. Az átjelentkezés elektronikusan az ügyfélkapun keresztül, valamint személyesen bármely helyi választási irodában is intézhető.
Befogadó nyilatkozat
A lakcímbejelentés némiképp több adminisztrációval jár, mint elsőre gondolnánk. Gyakori tévedés, hogy egy rezsiszámla, egy kézzel írt megállapodás vagy egy hiányos bérleti szerződés elegendő a lakhatás igazolására, ezek önmagukban még nem adnak elég jogalapot a hatósági ügyintézéshez. Ilyenkor kerülhet előtérbe a befogadó nyilatkozat, különösen akkor, ha nincs teljes körű bérleti szerződés, vagy ha valaki külföldi munkavállalóként szeretne letelepedni.
A befogadó nyilatkozat lényege: az ingatlan használatára jogosult személy – többnyire a tulajdonos – írásban hozzájárul ahhoz, hogy valaki az adott ingatlanba lakóhelyet vagy tartózkodási helyet jelentsen be. Ennek célja a hatóság számára egyértelművé tenni, hogy a bejelentkező nem fiktív lakcímet hoz létre, hanem a lakás használatára a tulajdonos valóban engedélyt adott. Ez különösen fontos olyan helyzetekben, amikor nincs klasszikus bérleti szerződés, többen élnek egy ingatlanban, vagy a beköltözés rokoni, baráti alapon történik.
A külföldiek esetében a hatóságok gyakran fokozottan vizsgálják, hogy a befogadó tényleg az, akinek mondja magát, és valóban szándékában áll befogadni a kérelmezőt. Ebben kiemelt szerepe lehet a közjegyzőknek, akik kétféle módon is közreműködhetnek a nyilatkozatban:
- Az aláíráshitelesítésnél a befogadó a közjegyző előtt írja alá a dokumentumot, vagy elismeri, hogy az aláírás tőle származik.
- A teljes közjegyzői okirat készítésénél a közjegyző a szöveg megfogalmazásában is részt vesz, ellenőrzi a jogosultságot, a személyazonosságot és a nyilatkozat egyértelműségét, majd közokiratként állítja ki.
Fontos azt is tudni, hogy a befogadó nyilatkozat önmagában nem keletkeztet használati, bérleti vagy tulajdonjogot, és nem jár visszavonhatatlan kötelezettséggel sem. A befogadó bármikor visszavonhatja a hozzájárulást, amely alapján a hatóság törölheti a bejelentett lakcímet.
(Borítókép: Szavazat leadás 2024. június 9-én. Fotó: Papajcsik Péter / Index)
Olvasd tovább itt: index.hu
